Andrew Fellows az angliai L’Abri Fellowship vezetője, régi jó barátom. Az elmúlt tíz évben szinte évente összefutottunk valahol, hogy egy-két órában megbeszéljük az életünket, a szolgálatainkat és a gondolkodásunk éppen aktuális kérdéseit és irányait. Idén is egymásba botlottunk egy konferencián, de mindketten rohantunk egy programra, úgyhogy csak pár percünk volt beszélgetni, azt is egy lépcsőn felfelé caplatva. Hogy vagy? És te? Min gondolkodsz mostanában? Miket olvastál? Változott valamivel kapcsolatban a véleményed? Van új felfedezésed? Hát neked? Maradsz a mostani szolgálatban? Jól van a lányod? És a te fiaid? Kálvin vagy Kierkegaard? Dooyeweerdet olvasod még? Hat perc alatt kitárgyaltuk mindezt, ajánlottunk egymásnak néhány olvasmányt, majd továbbrohantunk. Jövőre folytatjuk. Addig is ez és ez. Minden jót. Ja, és átküldöm majd L’Abri állásfoglalását az evolúció/teremtés témakörben. Köszi, a régi email címem még mindig él. Rendben, küldöm. Jó volt újra látni! Téged is, kár, hogy most csak ennyi volt!
Szóval valahogy így került hozzám a lenti állásfoglalás, melyben az egykor Francis Schaeffer által elindított L’Abri Fellowship újból tisztázza a teremtés/evolúció vitában elfoglalt nézőpontját. Az állásfoglalás rövid, tömör, de szerintem benne van a lényeg, érdemes elolvasni.
***
L’ABRI ÁLLÁSFOGLALÁS TEREMTÉSRŐL, EVOLÚCIÓRÓL
A teremtés/evolúció vita összetett, kusza, és nagyon sok ellentétet szít. L’Abri számára azonban fontos volt, hogy megszólaljon ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. L’Abri számos előadást tett közzé, sőt, néhány könyvet is kiadott, melyek kapcsolódnak a témához. Schaeffer maga is gyakran és sok helyen beszélt a kérdésről, többek között Genesis in Space and Time c. könyvében. A könyvben jó összefoglalást találunk arról, hogyan áll L’Abri ehhez a témához.
Megjegyezzük, hogy Schaeffernek nem volt fontos, hogy támadást intézzen az evolúció mint tudományos rendszer ellen. Nem foglalkozik a biológiával, a fosszíliákkal stb. A figyelmét ezek helyett inkább arra fordítja, hogy megmutassa a Biblia központi tanítását az eredettel kapcsolatban, és azt kritikus pontokon szembeállítsa az általa „személytelen plusz idő plusz véletlen”-nek nevezett paradigmával, és annak következményeivel.
A figyelme kulcsgondolatokra és azok következményeire irányult, nem arra, hogy azok egy tudományos elméletből hogyan származnak. Schaeffer soha nem hat tudományellenesnek. Nagyon figyel arra, hogy teret hagyjon a vitáknak olyan kérdésekben, amelyeknél a Szentírást nem érzi egészen világosnak, ugyanakkor soha nem veszíti szem elől azt a rendkívül fontos kérdést, hogy a „térben és időben” történt teremtést megvédje. Szabadságot hagy tehát a napok hosszával, az állatok bűneset előtti halálával és az özönvíz kiterjedésével kapcsolatos véleményeknek. Ezekből mind az látszik, hogy Schaeffer lenyűgözően szabad volt saját fundamentalista örökségétől.
Azzal kapcsolatban azonban kristálytiszta álláspontot képvisel, hogy Ádám és Éva történeti személyek voltak, a bűneset megtörtént, Isten teremtő beavatkozása pedig több alkalommal is megnyilvánult. Ellenségnek nem szükségszerűen magát az evolúciót látja, hanem inkább a személytelen világegyetemet, a véletlen általi eredetet, a természetfeletti hiányát, a természetes okok uniformitását egy zárt rendszeren belül, és azt, hogy az embert biológiai gépezetnek tekintsük. Nem egy kidolgozott áltudományos kreacionizmust vesz védelmébe, hanem a természetfeletti isteni tevékenységet, a tervet és szándékot, az ember istenképűségét, azt, hogy az ember halála (beleértve a fizikai halált) Isten ítéletének következménye, és hogy a Genezis valóságos történeti ívet rajzol meg.
Ezek továbbra is azok a központi állítások és tagadások, melyek L’Abri szemléletét ma is formálják. Az idő múlásával újabb és újabb tudományos elméletek és Genezis-értelmezések fognak jönni és menni. Mindig fogunk nehéz kérdésekkel találkozni, amikor azt kutatjuk, Isten pontosan hogyan volt jelen a teremtésben és milyen mértékben használt másodlagos okokat céljai eléréséhez. Ezért helyet akarunk hagyni saját történelmi korunkból fakadó új tényeknek és friss nézőpontoknak, mert ezek arra indíthatnak, hogy újra megvizsgáljuk az álláspontjainkat. A származásunk kérdésében azonban a fent felsorolt állítások és tagadások maradnak azok a kulcsfontosságú meggyőződések, amelyekhez tartani akarjuk magunkat.
L’Abri Trustees
2012. november 30.
Az egész kérdéskör szerintem attól szenved, hogy két különboző szinten folytatott vita van összemosva.
Az egyik vallási vita, a keresztény és a materialista teremtéstörténetről, amely kívül esik a tudomány hatáskörén.
A másik egy tudományos vita, a tudomány hatáskörén belül.
Sajnos elég sokan úgy tűnik érdekeltek az összemosás fenntartásában…
A L’Abri állásfoglalás meg hosszasan igyekszik elmagyarázni, melyik vitához szól hozzá és melyikhez nem…
Dzsaszper: csak egy valóság van. Mi az hogy „vallás hatókör” meg „tudományos hatókör”? A vallási az nem történt meg, a tudományos meg megtörtént? 🙂 Épp hogy az az összemosás, zavarosítás, misztifikálás aki szerint két valóság van: tudományos és vallásos.
Tudományos és vallásos dolgok vannak, ez igaz, és nem feltétlen egy hatókör halmazába esnek. De két valóság nincs.
Áh, mindegy.
Jézus, nem győztél. Vesztettél. 99%-ban vesztettél, 1%-ban győztél. Igen, ezt Jézusnak mondtam.
endi: egy valóság van, de az egy valóság megismerésére több irány és minden iránynak a saját módszertana, a módszertanból fakadó hatásköre.
Nem a valóságnak okoz problémát, ha valamelyik irány túlterjeszkedik a hatáskörén… hanem annak, aki rossz helyen alkalmaz oda nem illő módszertant, nagy valószínűséggel téves következetéseket fog levonni.
amúgy remélem Jézus érti, mit akartál mondani neki. Én nem értem.
Azt hiszem, nem vagyok egy lelkes schaefferiánus, de erre csak azt tudom mondani, hogy IGEN.
Ez akkor egy fontos imprimatur.:)
Esetleg kaphatunk egy linket az eredeti állásfoglaláshoz (gondolom, eredetileg angolul íródott)? Tudom, google a barátunk, de csak a teljesség és a lusta emberek kedvéért. 🙂
Sajnos nincs link, Andrew Fellows emailben küldte el nekem az állásfoglalást.