Komoly csata játszódott le pár napja a 12 milliós taglétszámmal rendelkező United Methodist Church (UMC) globális konferenciáján. A világméretű metodista mozgalom legnagyobb felekezetét más nagy hagyományos felekezetekhez hasonlóan megosztják a nyugati kultúrát uraló LMBT-ügyek, de a UMC hivatalos pozíciója eddig az volt, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között lehetséges, a homoszexualitás gyakorlása ellentétes a keresztény tanítással, gyakorló homoszexuálisok értelemszerűen nem szentelhetők fel a felekezet lelkészének. A felekezet liberális szárnya viszont ezzel ellentétes lépéseket tett az elmúlt években és sürgette a UMC hivatalos álláspontjának megváltoztatását. Február végén ezt vitatták meg az Egyesült Államok-beli St. Louisban.

A UMC 2019-es Generál Konferenciája (legfőbb hivatalos döntéshozó fóruma) elé két javaslat került. Az egyik (Egy Egyház Tervezet) azt szorgalmazta, hogy a UMC változtassa meg etikai álláspontját, tegye lehetővé melegpárok összeadását és gyakorló homoszexuálisok felszentelését, és tegye opcionálissá az ezzel kapcsolatos állásfoglalást a UMC gyülekezetei számára. A másik javaslat (Módosított Hagyományos Tervezet) a UMC korábbi (hagyományos) álláspontjának megerősítését sürgette. A konferencia 53-47% arányban végül a hagyományos álláspont megerősítése mellett döntött. Ez egyszerre jó és rossz hír a kereszténység számára.

Jó hír, hogy a legnagyobb metodista felekezet nem követte több más történelmi protestáns felekezet példáját a hitehagyásban, az etika terén meg tudott maradni az apostoli tanítás mellett. Lehet, hogy ez lesz az első eset, hogy nem konzervatívok válnak ki nagy számban egy hagyományos felekezetből, hanem azok, akik a felvilágosodás filozófiai alapjaira építve megváltoztatják a kétezer éve a szentekre bízott hitet.

Rossz hír, hogy az apostoli tanításhoz való hűség ennyire kevés szavazaton múlott, és hogy a pozitív kimenetel az afrikai delegáció szavazataitól függött. A dinamikusan növekvő afrikai metodizmus ma már a United Methodist Church 30-40%-át teszi ki, és határozottan ellenáll annak a nyugati progresszív ideológiának, amely az elmúlt évtizedekben foglyul ejtett nagy történelmi felekezeteket Európában és Észak-Amerikában, és a nyugati metodista mozgalmat is a maga képére akarja formálni. Úgy tűnik, ismét az afrikai kereszténység egyértelmű kiállása ment meg egy protestáns felekezetet a bibliai hittől való elfordulástól.

Beszámolók szerint a St. Louisban ülésező Generál Konferencia talán legemlékezetesebb pillanata volt, amikor az egyik afrikai delegált határozott szavakkal kérte ki azt a feltételezést, hogy pénzért meg lehetne vásárolni a szavazataikat. Érdemes teljes egészében elolvasni Dr. Jerry P. Kulah libériai teológus professzor február 23-i felszólalását, amelyben a következőket mondta:

Egyesült Metodista Testvéreim a világ minden részéből, alázattal köszöntelek Benneteket Jézus Krisztus erős nevében!

Hálát adunk Istennek mindazokért, akik erre a különleges Generál Konferenciára készülve részt vettek a böjt és imádság szent időszakának megtartásában. Dicsérjük Istent azért is, hogy miközben a United Methodist Church jövője szempontjából meghatározó döntést hozzuk meg, ezrek és ezrek meghajtott térddel járnak közben értünk.

Hálát adok Istennek az ő drága Igéjéért, és hálát adok értetek is, kedves testvéreim Krisztusban.

Az UMC Afrikai Kezdeményezés Általános koordinátoraként üdvözöllek Benneteket minden tag és vezető nevében. Szeretnénk megköszönni a meghívást az Egyesült Metodisták Megújulás és Reform Koalíciójának, hogy ezen a fontos reggeli találkozón szóljak hozzátok.

Ha jól értem, az előttünk álló tervezet tartós megoldást akar találni abban a régóta tartó vitában, amely az egyház szexuális etikájáról, a házasságról szóló tanításáról és a felszentelés mércéjéről szól.

E vita és az engedetlenség számos megnyilvánulása vezetett oda, hogy a United Methodist Church útkereszteződéshez érkezett (Jeremiás 6,16).

Az egyik tervezet arra hívja az úgynevezett Egyesült Metodistákat, hogy a Bibliával és a kétezer éves keresztény tanítással ellentétes irányba vezető utat válassza. Ha abba az irányba megyünk, az az egyházat szét fogja szakítani. Akik az Egy Egyház Tervezetet támogatják, erre az útra vinnének bennünket.

A másik út a Szentírásban és az egyház gazdag hagyományaiban gyökerező keresztény tanítások megerősítésére hív bennünket.

Ez áll benne: „Minden ember Isten képmására teremtett, szent értékkel bíró egyén”, valamint „Minden embernek szüksége van az egyház szolgálatára”, és „Megerősítjük, hogy Isten kegyelme mindenki számára elérhető”.

Szexuális etikánkat a Szentírásra alapozza, amikor kijelenti, hogy a UMC „nem helyesli a homoszexuális gyakorlatot és a keresztény tanítással összeegyeztethetetlennek tekinti azt”.

Miközben „odaszánjuk magunkat arra, hogy mindenki felé szolgáljunk”, nem ünnepeljük az azonos neműek házasságát és nem szentelünk fel szolgálatra olyanokat, akik gyakorló homoszexuálisoknak nevezik magukat. Ezek a gyakorlatok nem egyeznek a Szentírás hiteles tanításával, amely hitünk és a keresztény élet elsődleges tekintélye.

Ugyanakkor kegyelmesen viszonyulunk minden emberhez, mert tudjuk, hogy Isten megváltására szoruló bűnösök vagyunk. Tudjuk, mennyire életbevágóan fontos és életet változtató volt Isten kegyelme a mi életünkben.

Szívélyesen fogadunk minden embert a gyülekezeteinkben; szeretnénk közösségben lenni velük, hogy együtt imádkozzunk velük, együtt sírjunk velük, és együtt éljük át az átformálódás örömét velük.

Barátaim, figyeljetek rám! Mi afrikaiak nem félünk azoktól a testvéreinktől, akik leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak, transzneműnek, bizonytalan vagy egyéb identitásúnak vallják magukat. Szeretjük őket és a legjobbat reméljük felőlük. De nem ismerünk semmilyen kényszerítő érvet arra, hogy elhagyjuk azt, ahogy egyházunk a Szentírást és az egyetemes egyház tanításait értelmezi.

Kérlek, figyeljetek rám, mert a tőlem telhető legnagyobb jóindulattal mondom: nekünk afrikaiaknak nincs szükségünk a nyugati felvilágosodásra, amikor az egyház szexuális etikájáról van szó. Nincs szükségünk arra, hogy egy amerikai progresszív püspök arról tartson nekünk előadást, hogy végre „föl kell nőnünk”.

Hadd biztosítsalak benneteket afelől, hogy akár akartuk, akár nem, nekünk afrikaiaknak évek óta részt kellett vennünk ezekben a vitákban. A globális egyházzal vagyunk egy állásponton, nem a kulturálisan liberális egyházi elittel Amerikában.

A filippínó barátainkkal vagyunk egy állásponton! Az európai és orosz testvéreinkkel vagyunk egy állásponton! És igen, egy állásponton vagyunk a szövetségeseinkkel is Amerikában!

Egy állásponton vagyunk a földművesekkel Zambiában, a technikusokkal Nairobiban, a vasárnapi iskolai tanítókkal Nigériában, a bibliai teológusokkal Libériában, a lelkipásztorokkal Kongóban, az egyesült metodistákkal Elefántcsontparton, és ezer és ezer további metodistával Afrika-szerte, akik nem hallottak kényszerítő okot arra, hogy megváltoztassák szexuális etikánkat, a házasságról szóló tanításainkat, valamint a felszentelésre vonatkozó mércéinket.

Isten igéje és egyházunk kegyelemmel teljes, tiszta tanításának alapján állunk. Ebből nem fogunk engedni! Nem indulunk el olyan úton, amely az igazságtól elfelé visz! Azt az utat választjuk, amely tanítványokat nevel Jézus Krisztus számára, akik átformálják a világot!

Reménységgel azért imádkozom, hogy a saját érdeketekben ezen az úton jöjjetek ti is velünk. Örömmel fogadunk benneteket útitársakként ezen az úton, de ha másik utat választotok, mi afrikaiak nem mehetünk veletek.

Az afrikaiak nagy többsége két nagyon fontos okból a Módosított Hagyományos Tervezetet támogatja.

Először, hisszük, hogy a Szentírásban és a minden időben és helyen élő keresztények tanításaiban gyökerezik. Megerősíti egyházunk hitét, hogy „a házasság egy férfi és egy nő szent kapcsolataként van meghatározva”, nem bármely két beleegyező felnőtt kapcsolataként.

Másodszor, a Módosított Hagyományos Tervezet sokkal több Egyesített Metodistát tart egy egyházi egységben, mint bármely más tervezet.

Szeretnék egységben lenni testvéreimmel globális hálózatunkban. Remélem, ti is ezt szeretnétek. Járjunk együtt olyan egyházként, amelyet a Szentírás és egyházunk életet átformáló tanításai kapcsolnak össze.

Végezetül, bízom abban, hogy támogatni fogjátok jóakaratú kiválási javaslatunkat.

Néhány afrikainak azt mondták, hogy ha a jóakaratú kiválási javaslatot elfogadják, amerikai evangéliumi barátaink külön útra mennek és nem fogják többé támogatni az afrikai munkákat. Ez nem igaz.

Afrikában sokan alakítottunk ki mély és tartós barátságokat amerikai testvéreinkkel. Ezek a kapcsolatok nem fognak megszakadni, ha a jóakaratú kiválási javaslatunkat elfogadják.

Sajnálatos, hogy némely amerikai egyesült metodisták tévesen azt feltételezik, hogy az afrikaiakat kizárólag a pénz érdekli. Nos, mivel mi is bűnösök vagyunk, mint mindenki más, némely afrikainak valóban a pénz tölti be a gondolatait.

De a legnagyobb tisztelettel hadd vessem fel, hogy a pénzzel való túlzott foglalatosság mintha inkább amerikai probléma volna, mint afrikai. Sokkal kevesebbel beérjük, mint a legtöbb amerikai, értünk ehhez. Abban nem vagyok biztos, hogy ti is értetek ehhez. Tehát ha valaki annyira naiv vagy leereszkedő, hogy azt gondolja, a Jézus Krisztusban való elsőszülöttségi jogunkat eladjuk amerikai dollárért, az egyszerűen nem ismer bennünket.

Komoly örömmel tölt el bennünket, hogy Jézus Krisztust és Istennek a Bibliában hozzánk szóló Igéjét követhetjük. Őszintén szólva azt is gondoljuk, hogy sokan Amerikában és Európa egyes részein rengeteget tanulhatnának tőlünk. A velünk partnerségre lépő Egyesült Metodista gyülekezetek, lelkészek és laikusok ezt el is ismerik.

Kérlek, értsetek meg, az afrikai Egyesült Metodisták túlnyomó többsége soha nem fogja pénzre cserélni Jézust és a Biblia igazságát.

Ha szükséges, egyedül fogunk járni, azonban biztos vagyok abban, hogy az itteni amerikai barátokkal való keresztény közösség nem fog megszakadni akkor sem, ha nekik is el kell válniuk attól az egyháztól, amely elfogadja az Egy Egyház Tervezetet.

Hisszük, hogy minden helyi gyülekezettel méltányosan kell bánni, ezért erőteljesen támogatjuk a jóindulatú kiválási tervezetet.

Barátaim, nemrégiben országomban polgárháború dúlt. Utána az Ebola-járvánnyal kellett szembenéznünk. Nagyon jól ismerjük a nehézségeket és a bánatot, de Jézus vitt bennünket keresztül minden nyomorúságon. Tehát semmi nem történhet a következő néhány napban, ami eltántorítana bennünket az ő követésétől, de csakis az ő követésétől.

Kitartóan futjuk az előttünk álló pályát. Állhatatosak és hűségesek maradunk. Egy nap a győztesek dicsőséges koronáját fogjuk viselni Királyunkkal, Jézussal együtt! Gyertek és járjatok velünk!

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, Ámen!

Nem is szeretnék ehhez hozzátenni semmit. Valóban van mit tanulni afrikai testvéreinktől.