Bölcsesség alatt nem minden korban és nem minden helyen értették ugyanazt. A görögök számára a bölcsesség jól átgondolt és alaposan kifejtett világnézetet jelentett, mely valamiféle értelmet ad az életnek, meghatározza az értékeket, különbséget tesz a fontos és nem fontos dolgok között. A bölcs ember (a filozófus, vagyis a bölcsesség szeretője) magáévá tette valamelyik ismert világnézeti iskolát (pl. platonista, sztoikus, epikureus, szofista), és képes volt érvekkel megvédeni azt. A filozófusok mind egyetértettek abban, hogy bölcsességük értelmet ad az élet, a halál és a kozmosz létének (vagy éppen értelmesnek gondolt érvekkel cáfolja, hogy lenne eredendő értelme a dolgoknak).
A mi elfáradt nyugati kultúránk kicsit mást ért ma a bölcs ember bölcsessége alatt. Az értelem kultúrájára adott ellenreakcióként a nyugati kultúra a keleti világ és az ősi vallások misztikuma felé fordult, hogy onnan szerezzen ihletet magának. A bölcs ember olyan, mint Sri Chimnoy, Paul Coelho vagy Müller Péter. Vagy mint Yoda mester, a Mátrix orákuluma, az Oroszlánkirály majma. A bölcs ember jellegzetessége: egy kis titokzatosság, egy kis intuíció, egy kis kreativitás, valamint nagy adag emberismeret. A bölcs a racionálisan gondolkodó ember számára kiszámíthatatlan, a tanácsai meglepőek, de éppen ezért vonzóak is.
A bibliai bölcsesség a bölcsesség harmadik fajtája. A bibliai bölcsesség nem az értelemben, nem is az intuícióban, hanem Isten félelmében gyökerezik. „A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme.” A bibliai bölcsesség magatartás (Jak 3,13), istenfélő életvitel. Nem pusztán intellektuális megnyugvás vagy spirituális megérzés, hanem Istennek engedelmes élet. A bölcs ember hallgat Isten igéjére, és annak megfelelően rendezi be az életét, amit Isten szavából megértett. A bibliai értelemben vett bölcsességet az Isten törvényén való engedelmes elmélkedés által szerezhetjük meg (Zsolt 119,97-98). A bölcsesség út, mégpedig nem a saját utunk, hanem az ÚR útja. Aki ezen az úton jár, az lesz a bölcs ember (Zsolt 32,8).
„…A bölcs ember hallgat Isten igéjére, és annak megfelelően rendezi be az életét, amit Isten szavából megértett….”
Ezek szerint a bölcsesség veleszületett adomány?
Nem az emgedelmes, istenfélő ember kiérdemelt jutalma?
Furcsák a kérdésfelvetéseid.
Szerintem nyilvánvaló, hogy sem nem veleszületett, sem nem kiérdemelt jutalom.
Igaz, a bölcsesség és a jutalom szerepel együtt a Bibliában: a bölcsességnek van jutalma (ld. Péld 3) — innen az is nyilvánvaló, hogy a bölcsesség figyelmet és mondhatni áldozatosságot igényel.
És valóban
– a bölcs ember hallgat Isten Igéjére
de emellett
– aki hallgat Isten Igéjére, az a bölcsesség forrásától tanulja a bölcsességet.
tehát ez a kettő kölcsönösen visszahat egymásra.
dzsaszper,
” Igaz, a bölcsesség és a jutalom szerepel együtt a Bibliában: a bölcsességnek van jutalma (ld. Péld 3) …”
Péld. 3/35
A Próféták, nemde?!
” aki hallgat Isten Igéjére, az a bölcsesség forrásától tanulja a bölcsességet….”
Nem föltétlen lesz belőle bölcs ember.
Péld. 3/13: ” Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet…”
Ez jutalom vagy tévedek?!
Tudsz a Prófétákon kívül adni egy konkrét pl-t?
”Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet…” — a Károli fordításon kívül minden más általam ismert fordítás „megtalálta a bölcsességet” vagy „bölcsességet talál” szakavat használ itt.
Az eredeti héber szó lehetséges jelentéseit, ha tudsz angolul, itt találod: http://biblehub.com/hebrew/4672.htm
Ez alapján jobbak az újabb fordítások itt.
Ld. az eredeti mondatot: http://biblehub.com/text/proverbs/3-13.htm
dzsaszper,
tudsz konkrét pl-át mondani a Prófétákon(asz) kívül, aki megnyerte/ megtalálta a bölcsességet ?
Köszönöm a linket.
Nem értem, miért a kérdés, prófétékon kívül.
Salamon király a magától értetődő válasz 🙂
De ott van pl. István, Fülöp, Prokhorosz, Nikánór, Timón, Parmenász és Nikolaosz, az antiókhiai prozelita is 🙂
Ajánlom figyelmedbe még az 1Kor 1, 18-25 verseit, továbbá Jakab levelének legelejét és a harmadik fejezet végét.
„Nem értem, miért a kérdés, prófétékon kívül.”
A Próféták (asz) a (bibliai) bölcsességet eleve megkapták, hogy a küldetésüket teljesíteni tudják, ugye?
Aki nem prófétának küldetett, megkaphatja-e eleve a bibliai bölcsességet?
Különösen ajánlom figyelmedbe Jak 1:2-7-et és a Jak 3:13-18-at.
dzsaszper,
elolvasva a Jakab ev. ajánlásodat egyértelmű, hogy Ádám a bibliai bölcsesség bekezdésben kizárólag a Prófétákra utalt (asz). Egyetértek.
@terancia:
Jakab levele… de sebaj 🙂
Nem értem mire alapozod ezt a következtetésedet… Éppen az az érdekes, hogy ma is lehet bibliai értelemben vett bölcsességre szert tenni, bölcs életet élni.
dzsaszper,
ha a fórum rendszerében hiba történt az egy dolog, de a te megnyílvánulásod nem egy bölcs reakció.
Nem értem, miből következtettél arra, hogy Ádám kizárólag a prófétákra utalt volna.
És nem értem, ebben mit nem tartasz bölcsnek, szerintem ha vitában nem értem a másik álláspontját, bölcs dolog kérdezni 🙂
Tolerancia# bolcsesseg=Az Urat felo elet. Ehez n kell proffetanak lenni, csak a Fiu Istennek engedelmeskedni
Sz Gabor,
nem olvastad el, amit dzsaszper ajánlott?
Vagy nem érted, amit olvasol?
Jakab 1/2-7
Nem akarok senkit megbántani, de felületesen olvassátok és idézitek olykor a Szentírást.
Tolerancia? Ennyire ertetlen vagy, trollkodni akarsz, vagy bahai missziot folytatni?
Talán te nem érted, amit olvasol?
„Nem akarok senkit megbántani, de felületesen olvassátok és idézitek olykor a Szentírást.”
Nem bántasz meg, feltéve hogy leírod, hogy szerindet hol és miben.
Ha nem írod le szerinted hol és miben, akkor az alap nélküli vádaskodás, ami bántó…