Mi az a „pusztító utálatosság”, amiről Jézus beszélt?

2011 márc. 19. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis | 4 hozzászólás

Jézus a vég eljövetelével kapcsolatban utalást tesz valami „pusztító utálatosságra”, melyről Dániel könyvében olvashatunk. „Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen – aki olvassa, értse meg! -, akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! Imádkozzatok, hogy ne kelljen télen, sem szombaton menekülnötök. Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha.” (Mt 24,15-21)

Ebben a bejegyzésben arra a kérdésre szeretnék válaszolni, hogy mi a csuda ez a „pusztító utálatosság”. Jézus maga mondja, hogy Dániel könyvéből veszi a képet, ahol a 9,27, 11,31 és 12,11 versek görög fordításában szó szerint ugyanazokat a szavakat találjuk, mint Máté evangéliumában (βδέλυγμα τῶν ἐρημώσεων). A Septuaginta a héber שִׁקּ֣וּץ שֹׁמֵ֑ם  szóösszetételt fordítja „pusztító utálatosság”-nak. A 9,27 kissé homályos, amit a Károli („útálatosságok szárnyán pusztít”) és az Új Protestáns fordítás („A templom szegélyére odakerül az iszonyatos bálvány”) közötti különbség is mutat. A héber szövegben nem egyértelmű, hogy a „pusztítás szárnyán lévő utálatosság”-ról, vagy a „szárnyon lévő pusztító utálatosság”-ról van-e szó. A Septuaginta az utóbbi mellett teszi le a voksát, ráadásul a „szárnyat” a templommal azonosítja (ἐπὶ τὸ ἱερὸν βδέλυγμα τῶν ἐρημώσεων ἔσται). A 11,31-ben a pusztító utálatosság valóban a szentélybe kerül, és a 12,11 szintén az áldozatok megszüntetésével hozza kapcsolatba ezt a valamit. Jézus is úgy értelmezi a szöveget, hogy a pusztító utálatosság a szent helyen áll (ἑστὸς ἐν τόπῳ ἁγίῳ).

A megfejtéshez először a Makkabeusok két könyve visz közelebb, mely könyvek Jézus számára sem voltak ismeretlenek. A Makkabeusok első könyve 1,54 azt mondja: „A Kiszlév hónapnak 15. napján a 145. esztendőben a király /a szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanesz/ az égőáldozati oltárra elhelyezte a pusztítás utálatosságát (βδέλυγμα ἐρημώσεως), és Júdea városaiban kőrös-körül magaslati oltárokat építettek.” Az 59. versben azt olvassuk, hogy „Minden hónap 25. napján áldoztak a bálványoltáron, amely az égőáldozati oltáron állt.” Ez a bálványoltár volt az utálatosság. A 2 Makkabeus 6,2-ből kiderül, hogy az oltárt Antiokhosz Zeusz számára építtette, és azt is tudjuk, hogy többek között disznót áldozott rajta, ami aztán szikraként robbantotta be a makkabeus felkelést. Jézus talán erre a felkelésre emlékeztet, amikor a hegyekbe való menekülésre buzdít, hiszen a felkelés kezdetén annakidején Mattatiás a fiaival a hegyekbe menekült (1Makk 2,28; 2Makk 5,27). Dániel próféciája tehát úgy tűnik, először Antiokhosz idejében teljesedett be.

Jézus azonban újabb beteljesedésről is beszél. A pusztító utálatosságot megint felállítják majd a szent helyen, és a hívő júdeaiaknak ismét menekülniük kell a hegyekbe. Mivel Jézus a Máté 24-ben folyamatosan két eseményről beszél, Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről, feltételezhető, hogy a pusztító utálatosság valahogy kapcsolódik Jeruzsálem pusztulásához. A Kr. u. 66-ban kitört zsidó háború, melyről Josephus Flavius részletesen beszámol, azzal végződött, hogy a rómaiak bekerítették, majd elfoglalták Jeruzsálemet, és lerombolták a szent helyet. N. T. Wright szerint az evangélisták valószínűleg nem akarták nyíltan megnevezni Rómát, ezért titkosították az üzenetet („aki olvassa, értse meg!”) (Jesus and the Victory of God, 511). Nem teljesen egyértelmű, hogy a zsidó háború végén pontosan mikor következett be a szentélynek az az utálatos beszennyezése, melyre Jézus utal. Craig Blomberg magának a templomnak a lerombolására gondol (Commentary on the New Testament Use of the Old Testament, 86), illetve az sem elképzelhetetlen, hogy a beszennyezés akkor történt, amikor a katonák bevitték a római jelvényeket a szentek szentjébe. R. T. France szerint viszont ez már túl késő lett volna a hívők menekülésére, ezért felveti annak a lehetőségét, hogy nem a rómaiak, hanem a városon belül zajló zelóta tevékenységek tették tisztátalanná a szentélyt, amikor az ostrom idején saját főpapot állítottak, aki különböző szertartások bemutatásával komoly megoszlást váltott ki a zsidók körében is (The Gospel of Mark, 525). Ami egyértelműnek látszik az az, hogy Kr. u. 68-70 között Jézus jövendölése alapján a jeruzsálemi templomot az antiokhoszi pusztító utálatossághoz hasonló megbecstelenítés érte. Eusebiosz egyháztörténész szerint a jeruzsálemi keresztények még időben a Jordánon túli Pella városába menekültek, mert emlékeztek Jézus szavaira.

Exegéták véleménye viszont eltér azzal kapcsolatban, hogy a Jeruzsálem pusztulásakor bekövetkezett esemény Jézus szavainak egyetlen beteljesedése-e, vagy ugyanúgy előképe csak a végső beteljesedésnek (valamiféle végső pusztító utálatosságnak), ahogy Jeruzsálem pusztulása is előképe volt az egész kozmosz feletti ítéletnek. Mivel a Máté 24-ben folyton változnak az idősíkok, és kommentátorok soha nem jutottak megegyezésre azzal kapcsolatban, hogy a szövegből mi vonatkozik Jeruzsálem pusztulására, és mi a világkorszak végére (ha egyáltalán a két dolgot különválasztják), nehéz bizonyossággal megmondani, hogy Jézus második eljövetele előtt újra beteljesedik-e a jövendölés. A szöveg szerkezetéből nekem az a benyomásom, hogy érdemes számolni még egy pusztító utálatossággal a történelemben. A Máté 24,21 is arra enged következtetni, hogy lesz második (illetve immár harmadik) beteljesedés, hiszen a Jeruzsálem pusztulása idején átélt nagy nyomorúság esetében kissé túlzásnak tűnik az „amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha” jellemzés.

Két további mozzanat is alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy lesz még egy beteljesedés. Az egyik Pál mondata a thesszalonikai gyülekezethez írt második levelében: „Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten.” (2Thessz 2,3-4) Az apostol szerint Jézus második eljövetelét megelőzi tehát egy Antiokhoszhoz hasonló személy megjelenése, aki azzal teszi utálatossá Isten templomát, hogy beül oda, és istenné teszi magát. Elképzelhető, hogy Jézus végső soron erre a személyre utalt, ez az ember maga lesz a pusztító utálatosság (τὸ βδέλυγμα τῆς ἐρημώσεως) a szent helyen (akármire is vonatkozik ez a két szó).

A Pál szavaival való kapcsolatot valószínűsítheti egy másik érdekes mozzanat. Amikor Márk (nem Máté!) Jézus szavait tolmácsolja, a pusztító utálatosságra utalva furcsa nyelvtani alakot választ. A 13,14-ben ugyanis meglepő módon hímnemű alakban beszél az utálatosságról (ἑστηκότα), mely azonban semleges nemű szó (βδέλυγμα). Számos kommentátor (sőt, a Kittel teológiai szótár idevágó cikke is) ebből azt a következtetést szűrte le, hogy maga Jézus is egy konkrét személyre gondolt, ezért nagy valószínűséggel Pál és Jézus ugyanarról beszéltek. R. T. France vitatja ezt a következtetést, szerinte a hímnem egyszerűen Zeuszra emlékeztet, akinek a szobrát állította fel annakidején Antiokhosz, vagy esetleg Caligula szobrára, melyet azonban a tervek ellenére végül nem állítottak be a jeruzsálemi szentélybe. A kérdést nehéz pusztán nyelvtani alapon eldönteni, én azonban hajlok arra, hogy Jézus és Pál szavai között erőteljes kapcsolat áll fenn.

Hogy Pál thesszalonikaiaknak írt szavai mire utalhatnak, és hogy lesz-e még szerepe egy újraépülő (?) jeruzsálemi templomnak, arról egy másik bejegyzésben szeretnék majd írni.

4 hozzászólás

  1. Sasvári Istvánné

    Kedves Szabados Ádám ! Örültem a felvetésnek és a cikknek.

    Hosszaabb ideje elém tette Isten ezt a problémát saját családtagjaim katolikus egyházban való érintettsége miatt is, és Isten Igéi alapján számomra nagyon világosan azonosítható a pusztító utálatosság, ,ahogyan azt a reformátorok is látták, amely a keresztény egyházat rontotta meg és oda ült be . Dániel könyvében ( 7-8. fejezet ) pusztító utálatosságként, kis szarvként van emlegetve ez a hatalom, kemény orcájú ravaszságokhoz értő királyként is, aki a Seregek Fejedelméig növekszik, és akinek jó szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, pusztítja az erőseket és a szentek népét. Jelenések könyve 13-18-ban fenevadként és azon ülő parázna asszonyként (egyházként ) emlegeti, amely ugyanakkor egy városhoz is kapcsolható. ( ’És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.’
    / Jel 17 / ’mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek ’ ( Jel 18 ).

    Nagyon fontosnak tartom ma erről beszélni és megmutatni, hogy a Biblia mi mindent tár elénk ezzel a pusztító utálatossággal kapcsolatban, mert Jelenések könyvében ott van a fontos felszólítás is a megtévesztett Istent kereső emberekhez ( Jel 18: 4-5 ) :

    ’Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból:
    Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól’

    Dániel 7-ből :
    8.Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.
    21.
    Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.
    22.
    Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.

    24.- 28
    A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.
    És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.
    De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elveszszen. ’

    Mire figyelmeztet a Biblia a tisztátalanná – paráznává vált egyház – tanításaival és hatalmával kapcsolatban ? Dániel könyve ( 7- 9 fejezeteiből ) és Jelenések könyve alapján (Jel 13-18ból ), és a II. Thess. Levél alapján ( Isten azért ad ennyi segítséget és leírást, hogy felismerhessük a veszélyt ! )

    – nagy hatalomra tesz szert, ami Jézus igazi követőire sosem volt jellemző, de Sátán mindig hatalommal akarta Jézust is megkísérteni ’ imádák őt a föld minden nemzetségéből ’, vagy ’ az egész föld csodálva követi a fenevadat ’ ( Jel 13-ból )
    – három király szakasztatik ki előtte, azután három királyt fog megalázni Dániel 7:20, 24 ( ez eddig csak egy egyházi közösségre igaz tudomásom szerint, a pápaságra ! )
    – vezetője Isten gyanánt mutogatja magát, olyan tiszteletet követel, mint ami Istennek jár, pl. tévedhetetlennek tartja magát hitbeli kérdésekben, Krisztus földi helytartója az ő megnevezése . ( Dániel 8: 11 : a Seregek Fejedelméig növekszik és elvette tőle a mindennapi áldozatot ’ )
    – nagy hatalma lesz 1260 éven keresztül ( 42 prófétikus hónap ) A pápaság politikai hatalma 538-tól – 1798-ig tartott, az akkori pápa fogságba kerüléséig ( a ’halálos seb, ’ de az ő halálos sebe meggyógyult ’ a prófécia szerint ) . Ennek a hatalomnak az uralmáról és annak időtartamáról az 1260 évről ír mind a Dániel 7:25 ( az ő kezébe adatnak a szentek ’ideig, időkig és fél időig ’ : ez 3 és fél év, ami a próféciákban a napokat éveknek számítva 1260 évet jelent . Jelenések 13: 5-ben ugyanez így jelenik meg : és adaték neki hatalom, hogy cselekedjen 42 hónapig ’
    – ’ Nagyzó beszédeket mond ’. ’okos szemei vannak’, a ’Seregek Fejedelméig, azaz Jézus Krisztusig növekszik’ Dániel 7-ből ( az Ő földi helytartójának kiáltja ki magát )
    – megváltoztatja Isten törvényét ’ véli, hogy ő megváltoztatja az időket és a törvényt’ (Dániel 7:25 ) ( Megváltoztatta a 10 parancsolatot is, meg a keresztség módját is és még sok mindent )
    – elveszi a mindennapi áldozatot ( Dániel 8:11 ) ( Isten és az emberek közötti közvetlen bűnrendezést, a közvetlen kapcsolatot Istennel, holott ez lenne mindennek a célja, hogy Jézus személyesen vezesse a híveket), sereg rendeltetik helyette, papok serege, akikhez a bűnökkel menni kell Jézus helyett ’ sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen a pusztító vétek miatt ’ (Dániel 8-ből )

    Jézus igazi követői közül sokakat ’megtapos, megöl… földre veti az igazságot ’ Gondoljunk a középkori egyház inkvizícióira, vagy a reformátorok elleni csúnya támadásokra, üldözésekre ’És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt.’ ( Jel 17-ből )

    – ’aranypoharában utálatosságok, bálványok vannak – szentekhez való fordulás, ereklyék, szentelmények tisztelete, képek tisztelete, amit Isten szigorúan tilt, amik direkt megcsúfolják Isten 10 parancsolatát
    ’Öltözék az asszony ( az egyház jelképe a Bibliában ) bíborba, skarlátba,,
    megékesíttetett arannyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala,
    telve utálatosságokkal és paráznaságának tisztátalanságaival ’ ( Jel 17: 4 )
    – ’részegítő ital ’ van a poharában Isten tiszta beszéde helyett, ’ a te bűvölésedtől eltévelyedtek mind a népek’ ( Jel 18 ) ami igen veszélyes, romlásba dönt
    – a tűz tavába jut Isten itéleténél és sajnos sok embert ránt magával ’ Ha valaki imádja a fenevadat, vagy annak képét az is inni fog az Isten haragborából’ ( Jel 18 ) ’ Mert igazak és igazságosak az Ő itéletei és azt a nagy paráznát, amely a földet megrontotta az ő paráznaságával elitélte, és megbosszulta az őŐ szolgáinak vérét annak kezén ’ ( Jel 19:2 )
    – Isten kiszólítja ebből az egyházból az övéit, hogy idejében fussanak ki belőle : ’Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyen részetek az Ő csapásaiban, mert az ő bűnei az egekig hatoltak , és megemlékezett Isten az ő gonoszságairól’ ( Jel 18: 4 -5)

    . Ezt az egyházat jó ideje nem Krisztus irányítja, nem irányíthatja, mert Ő a bálványokkal nem osztozik.. Ide teszek egy részletet II. János Pál végrendeletéből, a múltkor a katolikus honlapon akadtam rá, érdemes elolvasni.

    II. János Pál pápa végrendelete
    Teljes szöveg

    Magyar nyelvű fordításunk az olasz és a lengyel eredeti szöveg alapján készült, P. Pawel Cebula lengyel minorita segítségével.
    .
    1979. március 6.
    (és az azt követő hozzáadások) Totus Tuus ego sum
    A Legszentebb Szentháromság nevében. Ámen.
    „Virrasszatok, …mert nem tudjátok, mely napon jön el Uratok” (vö.Mt 24,42) – ezek a szavak arra a legutolsó hívásra emlékeztetnek, amely abban a pillanatban következik be, amikor az Úr akarja. Ezt a hívást kívánom követni, és azt kívánom, hogy mindaz, ami földi életem része, erre a pillanatra készítsen fel. Nem tudom, hogy ez mikor következik be, de mint mindent, ezt a pillanatot is Mesterem Anyjának kezébe helyezem: Totus Tuus. Szintén anyai Kezére bízok mindent és Mindazokat, akikkel életem és hivatásom során kapcsolatba kerültem. Ezekre a Kezekre bízom mindenek előtt az Egyházat, nemzetemet is és az egész emberiséget. Hálát adok mindenkinek. Mindenkitől bocsánatot kérek. Imát is kérek, hogy Isten Irgalmassága nagyobbnak mutatkozzon gyengeségemnél és méltatlanságomnál.
    A lelkigyakorlat során ismét elolvastam a Szentatya, VI. Pál pápa végakaratát. Ennek olvasása késztetett arra, hogy megírjam jelen végrendeletemet.
    Semmiféle tulajdont nem hagyok magam után, amelyről rendelkeznem kellene. A mindennapi használati tárgyakat, amelyeket használtam, kérem, hogy osszák ki, ahogyan jónak látják. Személyes feljegyzéseimet égessék el. Azt kérem, hogy ezek felett az ügyek felett Stanislaw atya őrködjön, akinek megköszönöm hosszú éveken át tartó, megértő együttműködését és segítségét. Az összes többi köszönetnyilvánítást szívemben őrzöm Maga Isten előtt, mivel itt nehéz kifejezni őket.
    Ami a temetésemet illeti, megismétlem azokat az utasításokat, amelyeket VI. Pál pápa adott. ( lapszéli jegyzet : Sír a földbe, szarkofág nélkül, 92.III.13.)
    A helyről döntsön a Bíborosi Testület és a Honfitársak.

    .
    „Apud Dominum Misericordia
    et copiosa apud Eum redemptio”
    .
    („Istennél az irgalom,
    és bőségben a megváltás nála ”)
    II. János Pál pápa
    —————————————————————

    János apostol levele jutott eszembe, ahol az antikrisztussal kapcsolatban ezt mondja :’ Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? ’ Aki az egyházat nem Jézus oltalmába, nem Isten oltalmába ajánlja, hanem egy bálvány oltalmába, az hogyan hirdeti az embereknek Jézust, mint Krisztust ? Itt sajnos a világosság angyalának öltözött Csaló működik és húzza magával a keresztények nagy részét elhitetve őket még azzal is, hogy a halál után nem csak két féle állapotba juthat az ember, hanem majd a tisztítótűzben megtisztulhat. Holott a Biblia rengeteg helyén ott van, hogy aki Jézusnak nem engedelmeskedett az Isten haragja alatt marad, nincs harmadik megoldás. Borzasztó látni a Biblia fényében, hogy ez a hatalom mennyi embert képes becsapni és elhitetni. Ezzel az egyházzal nem lehet közös alapja a Biblia-hű egyházaknak, mert mit mond az Ige ?

    ’ Aki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé.
    Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek’ ( János 2. leveléből ).

    ’ Mert ha akár az égből jövő angyal hirdetne is nektek valamit azon kívül, amiket tőlünk hallottatok legyen átok ’ ( Galata levél eleje )

    De Jézus maga is elmondta :
    ’ Ha ti az én beszédeimben maradtok, akkor valóban az én tanítványaim vagytok, és megismeritek az Igazságot, és az Igazság szabaddá tesz titeket ’ ( János ev. 8-ból ).

    Nagyon nehéz idöszakot élünk ma már, egyre jobban ránehezedik a világunkra Isten itélete, ezért nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk, engedelmeskedünk-e mindenben Isten Igéinek. A bemerítkezés is ezért lenne fontos, mert ez Jézus nagy missziós parancsának a része.

    Egy részlet még a Bibliából ahol Jel. Könyvében ( a 18-19. fejezetben )
    megjelenik Isten itélete a nagy Babilon és a nagy parázna asszony ( egyház ) fölött :

    Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak
    És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból:
    Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.
    ……….
    És hárfásoknak és muzsikásoknak, és síposoknak és trombitásoknak szava te benned többé nem hallatik; és semmi mesterségnek mestere nem találtatik többé te benned; és malomnak zúgása sem hallatik többé te benned;
    És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvöléseidtől eltévelyedtek mind a népek
    ……
    Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, a mely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszúlta az ő szolgáinak vérét annak kezén.
    ……..
    Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát
    És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei
    És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, a kik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És monda nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei.
    …..
    És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és a ki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik.
    És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, a mit senki nem tud, csak ő maga
    És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik
    És mennyei seregek követik vala őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.’

    Jel. 17-ben is ad jellemzést Isten erről az asszonyról, egyházról, (az asszony az egyház szimbóluma a Bibliában )

    Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakővel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával
    És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.
    És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt.
    …………..
    És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.’

    / Érdemes végiggondolni, van-e Rómán kívül még olyan egyház, ami egy város nevéről neveztetik, mert többek közt ezt mondja el, ez az utolsó kijelentés /

    Isten itéletei már ránehezednek egyre jobban a világunkra, Jelenések könyve fontos üzenete az is ( Je1enések 14-ből ) : ’ Féljétek az Istent és neki adjatok dicsőséget, mert eljött az Ő itéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a Mennyet és a földet és a vizek forrásait ’.

    Végül

    Ézs 66-ból : ’ Hanem arra tekintek én aki szegény és megtörött lelkű és aki beszédeimet rettegi . Aki bikát öl, embert üt agyon, aki juhval áldozik……….aki tömjént gyújt, .bálványt imád ! Miként ők így választák útjaikat, aképp válaszom én is az ő megcsúfolásukat, és rájuk hozom, amitől félnek : mivel hívtam, és senki nem felelt, szóltam és nem hallották, és a gonoszt cselekedték szememim előtt, s amit nem szerettem, azt választák ’

    Ézs 2-ből Isten itéletével kapcsolatban
    És porba hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.
    És a bálványokat teljességgel elveszti.
    És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.

    De a hűségesekről, az engedelmesekről így szól Isten az itéleténél : Ézs 60-ból :

    ’Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.
    Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik’

    Elnézést, hogy egy kicsit hosszabban írtam, de az érveléshez kellenek a Biblia-helyek.

    Testvéri üdvözlettel Sasvári Istvánné

  2. Kovács Imre

    Máté Evangéliuma 24:14. És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.
    15. Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
    16. Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
    17. A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
    18. És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye
    Isten felszólította az igaz hívőket,hogy hagyják el az egyházakat és a gyülekezeteket!
    “Az a pusztító utálatosság” a Sátán,”a szent helyen” a templomokra és gyülekezetekre vonatkozik!
    “Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;”
    “Judeában” a templomban és gyülekezetekben,”a hegyekre”/Zsoltárok 121:1-2/ Isten Oltalmát jelenti!
    “És a mezőn levő ne térjen vissza”,” a mező” a “világot” jelképezi,tehát azt jelenti,hogy az a hívő,aki most nem tagja sem egyháznak ,sem gyülekezetnek,az már maradjon is így,mert Isten az Igaz Evangéliumot az egyházakon és a gyülekezeteken kívül terjeszti,hiszen ott már a Sátán uralkodik.
    A „ház” szintén a templomot jelenti Isten házát,a „háztető”,pedig azt,hogy a templomon kívül van,tehát „ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen”
    ”És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon,”pontosan ez történik most az egész világon,az egyházakon és a gyülekezeteken kívül hirdettetik az Igaz Evangélium!

  3. Sasvári Istvánné

    Kovács Imre véleményéhez szólnék csak hozzá. A Biblia soha nem biztat olyasmire, hogy közösségen kívül éljük a hitéletünket. Isten a magával és az egymással ( hívő testvérekkel ) való közösségre hívott el minket, és ha nem vagyunk közösségben más hívőkkel, akkor igen könnyen elsodródhatunk, veszélybe kerülünk, mert a Szentlélek a hívő közösség tagjain keresztül működik, épít,vigasztal, bátorít és int. Abból, hogy vannak nem tiszta tanítású közösségek, ahonnan Isten kiszólít,nem következik az, hogy most már ne is akarjunk semmilyen közösséget. Akit Isten vezet, azt mindig el is akarja vezetni egy hívő közösségbe, ahol épülni és szolgálni tud, és hálát kell adnunk azért, hogy van sok oylan gyülekezet hazánkban is, ahol szabadon és tisztán szólhat Isten Igéje.

  4. borosova

    èn mindkettejüknek igazat adok mert ugy van ahogy irjak es még érdemesebb lenne meg szèlessebben gondolkozni. Küllönben a szél nemsodor el senkit mert ha mindjaan eggyenként is értjük isten igèjét és ugy is cselekednénk tallan a vilag megmenekülne. Ha két asszony öröl a malomban az egyik felvétetik a masik otthagyatik vagyis senkibe nemlatunk bele mindekinek maganak kell tudnia. és ha az iget nemértjük Kérjük Jézust ö megtalalja a modjat és megérteti velünk. Aki Ker Annak Adatik.(vilagossag)

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK