A Tűzfal podcast huszonötödik részében Ayaan Hirsi Ali ateista emberjogi aktivista meglepő pálfordulásának társadalmi és személyes okairól beszélgetünk. Ali kereszténnyé válásáról ebben a cikkben írtam már korábban. Most alaposabban is kibeszéljük, mi vezette az egyik legismertebb ma élő ateista gondolkodót (Christopher Hitchens mondta róla: „Valószínűleg a valaha élt legfontosabb közéleti értelmiségi, aki Afrikából jött.”) az ateizmus hátrahagyására és a keresztény hit magához ölelésére. Az epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Számomra mindig élmény, ha betekinthetek embertársaim életszakaszainak lelki folyamataiba, fejlődésébe. Ez az élmény adatott meg ezen beszélgetésben, Ayaan Hirsi Ali kapcsán. Köszönöm.
Sajnos én még nem tudtam meghallgatni. De meg fogom. Ayan Hirsi Ali megtérése elszomorított és elgondolkodtatott, és minden ateistát önvizsgálatra kell, hogy kényszerítsen. Ayan Hirsi Ali szépen és őszintén írta le a könyvében, miért lett vallásos (muszlim fundamentalista) és miért szakított az embernyomorító iszlám fundamentalizmussal. Ha ez az okos, őszinte, kereső ember most keresztény lett – akkor valami baj van velünk. Akkor mi nem tudjuk érthetően, okosan, szépen, meggyőzően kommunikálni a saját álláspontunkat.
Vagy nem a kommunikáció a probléma, hanem arról van szó, amit Augusztinusz mondott: „Magadnak teremtettél bennünket ó Isten, és nyughatatlan a lelkünk, míg Benned meg nem pihen.”
Holnap délután, a Párbeszéd Házában (Bp. Horánszky utca 20.) lesz beszélgetés, Alvin Plantinga „Tudás és keresztény meggyőződés” című könyvéről, Békefi Bálinton és Paár Tamáson (a fordító-szerkesztőkön) kívül Pöntör Jenő filozófus és én is részt fogok venni. Örülnék, ha ti is, Ádám blogjának olvasói, minél többen el tudnátok jönni a rendezvényre.
Miklós, hány órakor, melyik terem? Semmilyen infó sincs erről a programról a Párbeszéd Háza oldalain.
Bocsi benchmark, este hat óra.
Konferencia-terem. 6 órától 8 óráig.
Bocs, de sajnos nem tudok menni, majd máskor.
A témában készült egy cikk a válasz.hu-n is. https://www.valaszonline.hu/2024/07/16/kakukk-keresztenyek-a-lathataron-tenyleg-vege-az-uj-ateizmusnak/
Érdekes kifejezés ez a „kakukk-keresztény”.
Érződik, hogy Stumpf Andrásnak ateistaként nem tetszik ez a trend.
Igen, bár nem derül ki, hogy ő ateista-e vagy sem, nem mondja el a saját véleményét. De mindenesetre a „kakukk-keresztény” kifejezés nagyon bántó. S. A.-nak nincs joga ahhoz, hogy más emberek meggyőződésének a hitelességét, őszinteségét kétségbe vonja.
Pár éve egy beszélgetésben egyértelműen kiderült, Stumpf András is elismerte, hogy ateista.
A kakukk-keresztény valóban sajátos kifejezés, különösen a Konstantin Kisin féle „lapsed atheist” kifejezéssel kontrasztban. Nekem matematikusként a háromértékű logika kettős tagadása jut eszembe…
Ayaan Hirsi Ali írása kapcsán a hitvallásos mondatok hiánya is korrekt észrevétel. Ugyanakkor az írása végén van pár olyan mondat, hogy még sokat kell tanuljon a kereszténységről, ls hétről hétre ezt teszi a gyülekezetben: ha már a fa és a gyümölcs ennyire előkerült az írásokban, hátha még egy évet kap a fa, és a vincellér körülássa és megtrágyázza?
Nem világos számomra, hogy miért tekintik sokan autentikusnak azt ha valaki így beszél: „Kiüresedett, depressziós, alkoholista, öngyilkoshajlamú voltam, de megtértem, és Jézus meggyógyított”, viszont öncélú, politikailag motivált, utilitarista stb., ha így szól: „Civilizációnk elhagyta a kereszténységet, és íme közel került a pusztuláshoz. Térjünk vissza Jézushoz, hogy újra egészséges, életerös kultúránk legyen. Magamon kezdem, mától hiszek Jézusban.”
Akik most élünk a Földön, egyikünk sem látta a feltámadott Jézust. Akik hiszünk, miért hiszünk? Mi alapján döntöttünk? Isten rengeteg jelet, bizonyítékot helyezett el a világban amik arra mutatnak, hogy igaz amit a Biblia mond. Aki ezeket keresi és vizsgálja eljuthat arra a pontra, hogy kimondja: keresztény vagyok. A Római levél azt mondja, hogy a teremtett világ Istenröl tanuskodik, és abból fel kellene ismerni Öt. Vajon a történelem, civilizációk, kultúrák, a müvészet vizsgálatából ne lehetne eljutni egy keresztény meggyözödésre? Például: „Megtagadtuk a kereszténységet és a Notre Dame-ot felcseréltük egy piszoárra. Elhagytuk Istent és azt se tudjuk mi a különbség férfi és nö között.” Aki ezeket komolyan vizsgálja, eljuthat egy öszinte keresztény hitre.
Mindenesetre sokan vannak akik a fenti okokból eljutnak egyfajta szekuláris kereszténységre, vagy kultúr-kereszténységre. Ayaan Hirsi Ali belátta, hogy ez nem elég. Ez talán hideg számításnak tünik a kétkedöknek, csakhogy Jézus utalt arra, hogy a rideg logika hiányát számon kérheti rajtunk („te azt gondoltad, hogy kegyetlen úr vagyok, és meg sem próbáltad elkerülni a haragomat?”).
Persze a szekuláris „keresztények” között sok izgalmas gondolkodó van. Jordan Petersont nem kell bemutatni. Számomra érdekes utat tett meg két volt „új-ateista”, James Lindsay és Carl Benjamin (aka Sargon of Akkad). Lindsay kicsit bonyolultabb, twitter bajkeverö, troll stb., aki ragaszkodik a klasszikus liberalizmushoz. Carl Benjamin valamennyivel letisztultabb, vele egy érdekes beszélgetést hallgattam meg ma: https://x.com/wadestotts/status/1813797031137480851
(28:30-kor váltanak témát a brit belpolitikáról a kereszténység/kultúr-kereszténység témájára.) A 80-as, 90-es évek európai ateista-materialista közegében felnött, boomerek gyermeke eljut a kereszténység iránti öszinte szimpátiáig, de ennél tovább nem tud lépni amíg nem történik vele egy valódi istenélmény. Hm, na igen, a muszlim Szomáliában felnött Ayaan Hirsi Alinak nincsenek ilyen problémái.
Ebbe a sorba illeszkedik Joe Rogan megnyilvánulása is:
https://youtube.com/shorts/FOJY86zETKg?si=QIa-o7oHXkz9W1zv