A minap elém került egy statisztikai sor a globális kereszténységről, ami annyira érdekes, hogy itt is megosztom. Mark Noll 2009-ben publikálta The New Shape of World Christianity c. könyvét, amelyben bemutatja, hogyan vált a globális Észak kereszténysége néhány évtized alatt domináns többségből marginalizálódó kisebbséggé. Noll adatai tíz évvel ezelőttiek, a változás valószínűleg még szembetűnőbb lenne, ha mai adatokat vennénk figyelembe, de így is meghökkentőek. Noll szerint az összes valaha élt keresztény fele az elmúlt száz évben élt, illetve most él, és a kereszténység talán soha nem volt földrajzi értelemben annyira kiegyenlített, mint a mi időnkben. Ez viszont Európa és Észak-Amerika radikális háttérbe szorulását jelenti.
Ha végignézzük, hogy az elmúlt vasárnap kik mentek templomba vagy gyülekezetbe, és a tíz évvel ezelőtti arányokat vesszük figyelembe, Noll szerint az alábbi adatokat érdemes szemügyre vennünk:
1. Múlt vasárnap több hívő ment gyülekezetbe Kínában, mint az egész „keresztény” Európában együttvéve, noha 1970-ben nem volt legálisan működő gyülekezet Kínában, csak 1971-ben engedélyezték egy protestáns és egy katolikus felekezet működését, akkor is csak az európai és afrikai vendégdiákok miatt.
2. Múlt vasárnap több anglikán hívő ment gyülekezetbe csak Kenyában, Dél-Afrikában, Tanzániában vagy Ugandában, mint Nagy-Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban együttvéve. A nigériai anglikán egyház tagjainak száma pedig többszöröse az imént felsorolt afrikai országok bármelyikének.
3. Múlt vasárnap több presbiteriánus ment gyülekezetbe Ghánában, mint Skóciában, és Afrika déli részének egyesült presbiteriánus gyülekezeteiben többen voltak, mint az Egyesült Államok presbiteriánusai.
4. Anglia és Franciaország legnagyobb létszámú gyülekezetei többségükben fekete gyülekezetek. London gyülekezetbe járói fele afrikai vagy afrikai-karibi hátterű. Ma a legnagyobb európai gyülekezet Kijevben található, egy nigériai pünkösdi a lelkipásztora.
5. Nagy-Britanniában legalább tizenötezer keresztény misszionárius végez kemény evangélizációs munkát a helyiek között. Legtöbbjük Afrikából vagy Ázsiából származik.
A helyzet az, hogy mi, északi és nyugati fehér keresztények perifériára kerültünk. A globális kereszténység elrobogott mellettünk. És most nem csak olyan bizarr jelenségek marginálissá válásáról beszélek, mint az LMBT-kompatibilis svéd evangélikus egyház, amelyet méltán tesz zárójelbe a történelem, hanem általában is, minden fehér keresztényről Európában. Ideje őszintén és alázattal szembenéznünk a ténnyel, hogy a kereszténység centruma már nem mi vagyunk.
Afrikaiak nem is kérdőjelezik meg folyton a Szentlélek(Szellem) mai működését, nem vitáznak, nem boncolgatják, mit szabad ma tennie, nem sátánozzák le testvéreiket, testvérgyülekezetüket, ha náluk nem az ő teológiai keretük szerint történnek dolgok, magyarul nem űzik el a Szentlelket. Afrikában sánták járnak, vakok látnak, halottak feltámadnak (egy Magyaroszágon többször megfoduló szolgáló mesélte saját szolgálatáról, amit Európában soha nem sikerül elérnie). Persze tudom, sokan csak ezek miatt járnak, vagy még csak ezek miatt, de azt hagyjuk rájuk és Istenre, majd lesz belőle több is, ha nyitottak rá, vagy lesz pofáraesés. És azt se kétlem, hogy biztos vannak hamis próféták, Afrikában is. Isten mintha ezzel egyenlítené ki az egészségügyi elmaradásukat. Előbb-utóbb mi fogunk éhezni, leszünk betegek, lelkileg már most is, de ha az anarchia, alapvető egységes világnézeti dolgok hiánya (általános Istentől, sorstól való félelem morális kérdésekben, emberi nemek száma), társadalmi szolidaritas összeomlása miatt fizikailag is. Afrikában nem csak csodák vannak, hanem megelőzően és abból fakadóan is valódi hit, itt Németben is az afrikaiak, latin-amerikaiak, lengyelek, kelet-európaiak miatt nem zártak még be templomok, sőt indultak friss gyülekezetek.
Egyre több ember kezdi felismerni hogy a kereszténység nem az Isten egyháza, nem Krisztus teste.
Hanem sajnos e világ “istenéjé”, ezért kilépnek belőle, ott hagyják és otthon igyekeznek megszabadulni a sok hamis dogmától és okkult praktikáktól amit beléjük programoztak az évek alatt.
Ádám jókat irsz, olvasgatom időnként, de mivel nagyon mélyen benne vagy és érintett vagy, függsz is talán az inzézményes kereszténységtől, radasul szerintem tulkepzett vagy, tele van az elmed mindenfele teologiai egyetem tanaival es ker.konyvekkel, ezert sose fogsz ellene beszelni es leleplezni a hazugsagait. Vagy tevedek es mar kezd haborogni a lelked hogy valami nem stimmel?
Majd egyszer ha eljutsz odaig akkor kezd a szentharomsag dogma felulvizsgalataval, amit jelenleg annyira vedesz es tamogatsz. Ez az alapja szinte minden mas hamis dogmanak, erre epul ra a többi.
Ezert kell elsőnek ezt lebontani magunkban. Azután kinyilik egy teljesen mas igazsag, a tiszta víz.
A jo Isten adjon vilagossagot es adjon neked is jo sok tiszta vizű poharat:)
Gabe,
Nem én lettem megszólítva, de tényleg azt gondolod, hogy a Szentháromság tan az intézményesített egyház legfőbb problémája?
Én is látok rengeteget gondot, de pont ezt felhozni, amit kb mindenki vall, intézményes és nem intézményes keresztény?
(Unitáriusok, Jehovák nyilván nem, de az nem is keresztény (krisztusi) az én fogalmaim szerint)
üdv
P
Kedves Gabe,
Neked mi a problémád a Szentháromsággal?
Nem hárman vannak? Nem szentek? Nem eggyek?
Köszönöm a válaszod.
Gabe,
Még egy gondolat:
Írod: „Hanem sajnos e világ “istenéjé”, ezért kilépnek belőle, ott hagyják és otthon igyekeznek megszabadulni a sok hamis dogmától és okkult praktikáktól amit beléjük programoztak az évek alatt.”
Én azt látom, hogy akik kivonulnak az egyházból, és egyedül élik meg otthon a hitüket, elveszítenek olyan dolgokat, amik közösség nélkül nem megtapasztalhatóak. Mint ahogy egy singli ember is kimarad a családi fészek meleg és összetartó erejéből, a gyermekek által adott csodálatos élményekből, frissítő családi túrákból, a vidám esti beszélgetésekből. Valójában az élet értelmétől fosztatik meg. Megdöbbenti a felismerés amikor rájön arra, magányos ember lett.
Úgy gondolom így járhat a közösségtő elvonuló keresztény is.
Évek telhetnek el, mire azt veszi észre, nincs aki lelkesen megrázza a kezét Isten áldását kívánva az életére, nincs aki nevén szólítsa megkérdve tőle hogyan telt a napja, nem részesül a hívő testvéri barátságokból, a kapcsolatok buzdító megújító erejéből. Nincs aki mosolyogva hálás szívvel meséljen neki lelkesítő bizonyságairól, nincs aki megkérje imádkozzon érte mert szüksége van megerősítésre. Megdöbben amikor rájön arra, nincs akivel megossza a hitét.
Jézus nem arra tanította a tanítványait, hogy üljenek otthon, zárkózzanak be, nehogy valami okkult tanítás elérje őket.
Nem, nem. Jézus kiküldte őket a nagy világba, menjenek és hozzanak létre közösségeket!
A Szent Szellemet Isten nem azért küldte el, hogy a tanítványok elvonuljanak, és otthon élvezzék a Lélek ajándékait, hanem azért küldte Isten, hogy más embereket építsenek, tanítsanak, megtérítsenek.
Aki elvonul a keresztény közösségtől, attól elvonul Isten Lelke is, ebben biztos vagyok. A Szellem nem szeret bezárva lenni egy szobába.
Ő azért jött, hogy szárnyaljon, hogy betöltse a gyülekezeteket Isten jelenlétével, tanítsa , buzdítsa Isten népét. Istennek ugyanis népe van, nem pedig elszeparált, visszavonult, magányos emberei.
Biztos vannak olyan gyülekezetek ahova jobb ha nem jár el az ember, de Krisztus testében számtalan olyan közösség található , ahol mi hívő emberek épülhetünk,gyarapodhatunk, és ahol mi is szolgálhatunk.
Gabe, sajnálom ha szobakeresztényként szeretnéd leélni a keresztény életet, mert nagyon- nagyon sok értéktől megleszel fosztva és lemaradsz majd számtalan nagyszerű isteni megtapasztalásról.
A mai singli kultúra, ahol az elmagányosodás drámai méreteket kezd ölteni, beszippanthatja az élő hitű keresztényeket is, és az nagyon nagy baj. Mert akkor szép lassan eltűnik az egyház mint közösség, ami pedig nem más, Jézus menyasszonya.
Én így gondolom.
Gabe, ezt írod Ádámnak:
„ráadasul szerintem tulkepzett vagy, tele van az elmed mindenfele teologiai egyetem tanaival es ker.konyvekkel, ezert sose fogsz ellene beszelni es leleplezni a hazugsagait.”
Én örülök, ha „túlképzett” teológusok is vannak Isten népe között.
Igen, örülök, mert nagyon sok új látást és elgondolkodtató írást olvashatok Ádám oldalán. Szerintem jobb ha kevéske szabadidejét az ember ilyen helyen tölti, mintha facebookon nézegetné ki mit főzött, vagy ki milyen futóversenyen vett épp ma részt, vagy tévésorozatokat nézne megszállottan, vagy online játékokon csüngne.
Igen, vannak nézetek amivel én sem értek egyet Ádámmal, de ez nem baj, átgondolom amiket ír, jobb esetben ösztönöz hogy utána nézzek, ráveszem magam, hogy jobban kutassam a Szentírást. Úgy látom Ádám sem zárja be magát egy végleges teológiai keretbe, még ha látszólag úgy is tűnik neked.
Egy nem képzett teológus pedig nem tudna fenntartani egy ilyen értéket képviselő blogot éveken át.
Így hát szükségünk van néhány „túlképzett” testvérre is, hogy a keresztény társasági élet, színvonalas diskurzusokat is eredményezzen.
A bibliabol azt latom hogy hazankent kisebb kozossegkent mukodtek leginkabb.
Nem irtam hogy egyedul otthon ulve kell. Szo sincs rola.
Egy kis kozossegben sokkal aktivabbam lehet gyakorolni a szeretetet egymas fele, mint egy tobb szaz/ezer fos mega gyuliben.
Itt ugyanugy megvannak a fentebb leirtak, felsoroltak: “családi fészek meleg és összetartó erejéből, a gyermekek által adott csodálatos élményekből, frissítő családi túrákból, a vidám esti beszélgetésekből.”
A vezetok is jobban oda tudnak figyelni mindenkire, es nem kell bejelentkezni es idopontot kerni 🙂
Szoval nem vagyok se szoba se kereszteny:) Kar ilyesmiket leirni valakirol, anelkul h ismernenk.
Tisztelem Adam munkajat es gyakran olvasom, es biztos hogy Isten tudja hasznalni, mint mindent es mindenkit valamire. De kozben picit szomoru vagyok, hogy egy ilyen tehetseges ember ilyen melyen benne van a vallasban.
A szharomsagrol nem szeretnek vitazni, tudom h ez alapbol, zsigerbol ellenerzest es vedekezest valt ki a tobbsegbol, mert annyira regi dogma es olyan melyen beepult az emberek tudataba.
Es ezt nagyon nehez megvaltoztatni, csak Isten kepes erre azaltal h megnyitja az ember elmejet es szivet a kello idoben. A biblia szamtalan helyen cafolja ezt a romai egyesitett vallas(ma mar katolikusnak hivjak) altal a kulonfele pogany vallasokbol beimportalt tant. Hetekig lehetne vitazni, de tapasztalatlom az, hogy nincs ertelme.
Sok sikert mindenkinek az elkovetkezendo idokre!
Gabe,
Köszönöm a válaszod, és örülök hogy nem vagy „se szoba”.😀 Bár az hogy „se keresztény” nem vagy, azt már nem szeretném értelmezni, nehogy megint abba a hibába essek, hogy ismeretlenül boncolgatlak, így viharos vizekre evezzek. Üdv.
Szia Gabe,
ha igazán érdekel a Szentáromság kérdés, én azt javaslom, hogy érdemes végiggondolni, hogy pontosan hova és meddig nyúlik vissza ez a téma. Ha jól gondolom, Te igyekszel visszatérni a gyökerekhez, amit helyes törekvésnek gondolok. Ennek során a történelmi kereszténység Szentháromság vitáit és az így kialakult teológiát is igyekezed visszabontani, mert elhajlásnak érzed. Ez is érthető. Viszont szükség van némi óvatosságra, mert a helyzet az, hogy félreértés lenne, ha azt gondolnánk ez csak egy régi keresztény dogma lenne (bár teljesen megértem, hogy a történelem porán keresztül miért tűnik így). A kérdésen való gondolkodás gyökerei messze korábbra nyúlnak vissza, az Újszövetség előtti időkre! A zsidóság régóta birkózik azzal a kérdéssel, hogy miként lehet szemlátomást szerint minimum két JHVH a Bibliában, az egyik ráadásul rendszerint emberi formában megjelenve.
Ha esetleg nem zavar, hogy angolul van, akkor itt van egy, a témát szerintem könnyen érthető módon összefoglaló prezentáció (az előadás a családias „Beit Tefillah”, „Imádság Háza” nevű messianisztikus közösségben volt – amelyre tényleg nem lehet rásütni, hogy az intézményesült kereszténység szóvivői lennének). Az előadó (M. Heiser a téma egyik kutatója, bár nem ő dolgozta fel ezt először) részletesen átveszi, hogy a korabeli zsidó gondolkodásból (amely viszont az Ószövetségi héber szöveg értelmezéséből fakadt) hogyan következett természetes módon az, hogy az Újszövetség szerzői Jézust nemes egyszerűséggel JHVH-val azonosítják az Újszövetség triviális olvasata szerint, és miért lehetséges az, hogy ez láthatóan egyetlen korabeli (kivétel nélkül zsidó, többségében törvényhű!) messiáshívőnek sem okozott semmiféle problémát – nem aggódtak azon, hogy ettől politeisták lennének (olyannyira, hogy fel sem merült ez a dilemma az egész Újszövetségben mint alaposabban megválaszolandó/kifejtendő kérdés, és az evangéliumok beszámolója szerint még az egyszerű utca emberének sem okozott különösebb problémát, hogy leboruljanak Jézus előtt, miután beazonosították, hogy ki is Ő – mindez tökéletesen érthetetlen, ha a mai zsidó teológiát vetítjük vissza az első századra).
https://www.youtube.com/watch?v=CUkhWBKCuXc
Sziasztok!
Én most nem a Szentháromság-vonalat folytatnám – talán nem bánjátok, mert amúgy sem az a fenti cikk témája (ettől még persze érdekes az eszmecsere) 🙂
Még az első hozzászóláshoz lenne egy kérdésem:
„Afrikában sánták járnak, vakok látnak, halottak feltámadnak (egy Magyarországon többször megforduló szolgáló mesélte saját szolgálatáról, amit Európában soha nem sikerül elérnie).”
Ezt valaki tudná nekem megbízható módon igazolni? Van erre valami dokumentáció? (Valami olyanra gondolok, amit egy ateistának is meg mernétek mutatni).
Csak azért vetem ezt fel, mert szerintem eléggé visszatetsző, hogy ha ilyen kaliberű csodákról (halottak feltámadása) van szó, mindig időben (1. század, apostolok) vagy térben (Afrika) távolra mutogatunk, de ha a saját környezetünkről van szó, akkor bezzeg eléggé híján vagyunk a példáknak… De ha valaki másképp tudja, bátran cáfoljon meg!
Üdv,
Zsolt
Kedves Gabe,
ha az ősgyülekezetre gondolunk Jeruzsálemben, akkor naponta összegyűltek házanként, és legalább hetente a templomban. A kettő együtt működött.
Korábbi kommentedre:
„Egyre több ember kezdi felismerni hogy a kereszténység nem az Isten egyháza, nem Krisztus teste.”
Szüleimnek van egy külföldi barátja, akit kiraktak a felekezetéből, mert megalkuvás nélkül az evangéliumot hirdette. Lutherrel is valami hasonló történt annak idején… amikor ez megtörténik, akkor tiszta sor.
Ameddig ez nem történik meg, teljesen legitim a felekezetek reformjára törekedni.
Zsolt:
Itt van egy a sok közül, amit lelepleznek, hogy kamu halott feltámasztás volt:
https://youtu.be/WILxEIPdL4Y
Ez csak cirkusz, hogy növelje a gyülekezet létszámát, hogy még gazdagabb legyen.
Ettől függetlenül szerintem ma is vannak csodák, akár olyan is, hogy egy halott újra él, de az biztos nem kap ekkora médiát.