A Big Tech szép új világában (amely kezd az Aldous Huxley által elképzelt önkéntes pokol-paradicsomhoz hasonlítani), ahol saját ideológiával rendelkező új hírmonopóliumok veszik át az életünk és a gondolataink feletti ellenőrzést, és ahol algoritmusokkal és egyre nyilvánvalóbb cenzúrával alakítják az észlelésünket és az ebből felépülő tudásunkat, bennünket pedig adatként adnak és vesznek, nekünk is új szokások kialakítására van szükségünk, ha szeretnénk viszonylag széles látókörű emberek maradni. Rengeteg dolgot lehetne mondani, ami segít a tájékozódásban, én most hadd adjak öt egyszerű tanácsot.
1) Ha politikailag vagy ideológiailag érzékeny témákban (rasszizmus, BLM, homoszexualitás, LMBTQ, választási csalások Amerikában, populizmus, Darwin-szkepticizmus, stb.) böngészünk, mindig legalább öt-hat szinttel menjünk lejjebb a keresésben, ha ellenvéleményekre is kíváncsiak vagyunk, mert a Google algoritmusai manipulálják a cikkek megjelenésének sorrendjét. A sorrend sokszor csak a kultúra kapuőreinek az értékítéletét (és egyre gyakrabban ideológiai és politikai alapú cenzúráját) tükrözi, nem a tényleges fontosságot vagy relevanciát. Tudatosítsuk magunkban, hogy a Google olyan választékot tár elénk, amelyben az ő döntései is benne vannak, ezért mielőtt elfogadjuk a döntéseit, nézzük meg a tényleges kínálatot!
2) Mivel a Google egyre kevésbé tárja elénk a valódi kínálatot, még jobb, ha valahogy ki tudjuk kerülni egy alternatív keresővel. Döbbenetes élményben lehet részünk, amikor egy-egy érzékenyebb téma kapcsán nem a Google keresőbe, hanem egy másik keresőbe írjuk be ugyanazt a kérdést vagy néhány címszót. Pár napja az amerikai választási csalások témájával kapcsolatban kivételesen a DuckDuckGo keresőt használtam. Egy egészen új univerzum tárult elém, amelyet szinte hermetikusan elzártak előlem a Google algoritmusai! Nem, nem valami dark web nyílt meg előttem. Olyan cikkek jöttek fel – teljesen normális, csak éppen más politikai irányultságú újságokból, hírforrásokból –, amelyeket szinte pontosan rájuk keresve sem dob fel a Google. A Google bizonyos témákban ma kifejezetten szűklátókörűvé tesz, ha csak rá támaszkodunk a keresésben.
3) Bármilyen csábító, mégse essünk a másik végletbe: ne higgyünk el mindent abból sem, amivel a cenzúrázott világon kívül találkozunk! A Big Tech cenzúrájának az az egyik közvetett veszélye, hogy a mainstream iránti bizalmatlanságunk könnyen az álhírek és összeesküvéselméletek előtti indokolatlan bizalommá savanyodik, ami szintén nem egészséges a lelkünknek és nem az igazság megismeréséhez vezet. Azért, mert a Wikipédia egyes cikkeinek szerkesztése mondjuk Richard Dawkins és Jerry Coyne darwinista hitbuzgalmát utánozzák, és nem csak akkor, amikor az Intelligent Design tudományos érveiről és tudósairól van szó, még nem szükséges laposföld-hívőkké válnunk. Ha megrendül a hitünk a gyógyszeriparban, akkor sem kell a kuruzslásnál kikötnünk. Mindkét irányban legyünk éberek!
4) Tudatosan keressük azokat a tereket, amelyek függetlenek az internet urainak előítéleteitől! Még annál is radikálisabbra gondolok, amit az első két pontban írtam. Töltsünk minél több időt az internet világán kívül, folyóiratokkal, emberekkel, könyvekkel! Vegyük körbe magunkat régi művekkel, hogy észrevehessük és szűrni tudjuk, amikor saját korunk előítéleteivel találkozunk! Fedezzük fel újra a könyvtárakat! Olvassunk klasszikusokat! Menjünk el képtárakba! Találkozzunk vidéki emberekkel, akik a maguk mikrokozmoszában tárják fel előttünk a világ csodáit! Érdeklődjünk a szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világa után! Hallgassuk meg a szocializmus alatti történeteiket! Keressük meg egy-egy ma népszerű gondolat gyökereit a múltban, mielőtt igaznak fogadjuk el azokat a saját korunkban! Tegyünk meg bármit azért, hogy ne váljunk az épülő Big Tech mátrix foglyaivá!
5) És végezetül: olvassuk a Bibliát! Igen, a Bibliát. Sokan találnak ma vissza a Bibliához. Jordan Peterson Bibliáról szóló sorozatát tízmilliók töltik le. Ben Shapiro a podcastjeit bibliaolvasással fejezi be. Ezen a héten az Apple legnépszerűbb podcastje egyenesen egy bibliaolvasó podcast volt. Simone Weil mondta: „Ha mindig korszerűek akarunk lenni, valami örökkévalót kell mondanunk.” A Prédikátor meg így fogalmaz: „A bölcsek szavai olyanok, mint a tüskék, és azoknak gyűjteménye olyan, mint az egymás mellé levert cövekek, amelyek egy Pásztortól valók.” (Préd 12,11) Olyan bölcsességre van szükségünk, amely minden korban érvényes. Olyan isteni Szóra, amely utat mutat ott, ahol a kirakott táblák félrevezetőek, megőrzi a józan eszünket, amikor már nem tudjuk, kiben bízhatunk, és iránytű lehet számunkra a ködös, hullámzó tengeren (hogy a végére egy szép, régi metaforát is használjak).
Köszönjük, praktikus! Szeretném, ha más is ellenőrizné, hogy jól észlelem-e, hogy Ádám cikkeit is nagyon nehéz keresőszavakkal megtalálni a Google-ben. Többszöri nekifutásra sem szokott sikerülni.
De az önkéntes pokol paradicsom miért önkéntes? Az, de miért? Miért tudnak minket önkéntes alapon uniformizálni? Mégis mit adnak ezért cserébe? Azt, hogy két kattintással megvan a recept, vagy nem kell átmenni a szomszédba, hogy beszélhessek vele, vagy, hogy otthonról intézhetem az ügyeimet? Egy tál lencséért …
Mindig meg voltam győződve arról, hogy a digitális világ a sok jelenlegi előnye és haszna ellenére, hosszú távon mégis minuszba viszi az ember érték egyenlegét.
Internetes keresésnél a kereső motor nem az ember gondolatai alapján keres, hanem a beírt szó, szavak alapján, a weblap sokféle adatait/metaadtatait figyelembe véve…
a weblapot regisztrálni kell több keresőben is…
kulcsszavakkal ellátni (ez külön szakma)
mindez az oldal építőjének, programozójának a feladata…
Keresőoptimalizálásnak hívják…
A felhasználónak pedig olyan szavakat kell beírni a keresőbe, ami lehető legtöbb felesleges találatokat kiszűri
pl. a „segítség, törlik őszinte gondolataimat a big-tech cégek” esetén ha csak a segítség szót írod be, nagyon sok találatod lesz 🙂
ha Divinity cikkre keresel, érdemes a kulcsszavak mellé a Divinity szót is beírnod, ami szintén szűkíti a lehetséges találatok listáját…
Megjegyzem, ha tudod, kinek a blogjában akarsz keresni, jobb felmenni a blogra s annak keresőjét használni…
de a sok keresésed története is benne van a játékban, ami finomítja (elvileg) az algoritmust, hogy számodra releváns infót adjon…
„Lehet, hogy én sem fogok beleférni” – első helyen hozza
„Legjobb olvasmányaim 2020-ban” – 3 video után az első helyen
„Canterbury Anzelm mint projekciós felület” – első helyen hozza
kersőmotor váltás:
„Canterbury Anzelm mint projekciós felület” – első helyen hozza
„Lehet, hogy én sem fogok beleférni” – első helyen hozza
„eleve elrendelés Divinity” – első helyen hozza
Kedves Àdám,
A cikkeid igen érdekessé kezdtek válni, örömmel és nagy érdeklödéssel olvasom öket.
A technika és az ember kapcsolata és az abból fakadó ideológiai kerdések engem is foglalkoztatnak.
Kívánom hogy még több hasonló témájú cikk szülessen.
Üdvözlettel, egy autoiparban dolgozó szoftver fejlesztö vállalkozó,
Bognár András
Hozzátenném, hogy a Bibliában az Új szövetséggel kezdjük. Ezenkívül adjuk át életünk irányítását Istennek, aki annyira szeret minket, hogy egyszülött Fiát küldte, hogy meghaljon helyettünk a bűneink miatt. Jézus a megváltónk ! Isten annyira szeret bennünket, és úgy vágyik utánunk, hogy feladta Isteni mivoltát, hogy megváltson , kifizesse a bűneink árát, ami a halál, hogy azok már ne válasszanak el tőle többé, és örökre vele lehessünk.
Kedves Ádám!
Köszönöm a cikket, egy kis adalékot fogalmaznék meg hozzá. A józan ítélőképesség megőrzése érdekében én kertészkedek is :). Minél természetellenesebb a világ, annál nagyobb szükség van a természet törvényeinek alávetett rögvalóság közeli és alapos átélésére, mert ez az Isten által alkotott rend áhítatos tiszteletére indít.
Nem véletlen, hogy az Úr Jób könyvében a természet működésével illusztrálja a rendet, ahogyan Pál apostol sem ok nélkül vezeti le a Róma 1-ben, hogy Isten rendje megismerhető a teremtett világból.
Ádám, nem lehet, hogy ennek a DuckDuckGo vs Google problémának egyszerűen az a magyarázata, hogy a Google elég sok adatot tárol rólad, és mivel a „liberális mainstram stb.” oldalakat sokat szoktad nézegetni (nem azért ugye, mert rajongsz értük, csak tájékozódás céljából), ezért a Google szerint neked ezek a legrelevánsabb találatok? A DuckDuckGo-nál meg „tiszta lappal” indultál, és ezért adott ki mindenfélét.
(Aki jól ért az informatikához, nyugodtan cáfoljon meg, ez csak laikus sejtés.)
Amúgy alapvetően egyetértek a cikkel, de ez a „hermetikusan elzár a Google” nem erős egy kicsit?
Én sem vagyok informatikus, de ebben az esetben nem hiszem, hogy az én olvasási szokásaimról lenne szó, mert a Google keresőben olyan cikkeket kerestem, amelyeket biztosan olvastam már korábban, mégsem találtam. A DuckDuckGo viszont azonnal kidobta őket. A Google tudatosan és nem is titkoltan állt neki cenzúrázni az amerikai választási csalásokról szóló cikkeket, híreket, információkat. A YouTube (Google tulajdon) az elmúlt hetekben vad tisztogatásba kezdett, ezt ők maguk be is jelentették.
Ádám,
igen, a Twitter és Facebook a “too big to fail” kategóriába tartozik, ők már kiléptek abból a térből, hogy bármennyire is megrendszabályozhatók legyenek a piaci folyamatok vagy rivális tech cégek által (különösen hogy bizonyos értelemben magát a realitást – ill. pontosabban annak felfogását – torzítják a kommunikációs túlhatalmukkal). Nehezen elképzelhető, hogy az Apple csak úgy letiltsa a Facebookot, még ha e két cégnek komoly vitái is vannak egymással (bár egy másik nagy tech céget – Epic – simán letiltott az Apple a platformjáról, pénzügyi viták miatt). De azért azt el kell ismerni, hogy az Apple igyekszik távolodni a Facebooktól – az iOS11 óta pl. az operációs rendszer gyári Facebook integrációját megszüntették ill. idéntől kötelezték az alkalmazás fejlesztőket, hogy részletesen tegyék közzé a felhasználókról gyűjtött adatokat. Emiatt a Facebook vehemensen tiltakozott, de végül kénytelen volt egy egészen elképesztő listát publikálni az alkalmazásboltban arról, hogy mennyi adatot gyűjt azokról, akik botor módon felteszik a telefonjukra az alkalmazásukat (a telefonomon kb. 16 oldalt kell átlapozni, olyan hosszú a felsorolás). Persze az Apple vállalati kultúrája ettől még ugyanaz a progresszív szivárványos valami (a BLM tüntetések óta rendszeresen megfűszerezve racial equality és justice elemekkel) mint a többi bigtech cégé. A Google (és Amazon) annyival rosszabb mint az Apple, hogy ők ugyanúgy a felhasználók megfigyeléséből élnek mint a Facebook (a Google jobban mint az Amazon, de az Amazon is), tehát tőlük ezen a fronton sem lehet várni semmit.
Állami beavatkozásra lenne szükség (paradox dolog ezt követelni konzervatívként, de ha a bigtech cégek úgy tűnik erősebbé kezdenek válni, mint az állam, akkor mégis csak baj van). Erre lett volna talán némi esély ha más irányba mennek a dolgok, de attól tartok, a mostani demokrata fordulattal ez elmarad (annak ellenére, hogy korábban a demokraták is fenyegetőztek ilyenekkel). Ráadásul a bigtech cégek (különösen miután világossá vált, hogy a kongresszussal mi lesz, de már előtte is) egymásra licitálva igyekeztek látványosan demonstrálni lojalitásukat az új adminisztráció és irányvonal felé (Trump és a konzervatív vélemények cenzúrázása is ennek fényében értelmezendő szerintem, bár a cégkultúrák szerepe sem elhanyagolható), egyértelművé téve, hogy a 2016 nem fordulhat újra elő.
Sajnos világos, hogy a mostani nehézségek még csak a kezdet. A demokraták látványosan ünnepelnek, Trumpot és a követőit (ill. általában a konzervatív amerikát) pedig idegesítő módon leírják (Trump esetén talán ebben van valamennyi jogalapja, de ez rendkívül el van túlozva ill. ha lehet is jogos kritika, azok semmiképpen sem hiteles a demokrata elit szájából). A mainstream média émelyegtető módon körüludvarolja Kamala Harrist (emlékezzünk arra, hogy Trumppal és Pence-vel hogyan bántak). A beiktatás után mindez csak fokozódni fog, elindul újra a katasztrófális külpolitika (Magyarország sem sok jóra számíthat), a transz- és genderdiktatúra és minden ami progresszív – halálra idegesítve ezzel a tradicionális amerikát (és a világ többi részét), mindenekelőtt azokat, akik szerint van valamiféle isteni mércéje vagy legalábbis természetes rendje az emberi életnek. Lelkileg fel kell készülni erre, nehéz időszak lesz.
@Zsolt – elvileg a DuckDuckGo nem épít felhasználói profilt, így az a fajta véleménybuborékba zárás, ami a Google esetén tapasztalható (az AI által felismert preferenciák alapján válogat) nem jelentkezik.
Lelkileg fel kell készülni erre, nehéz időszak lesz.
Így van. Ámen és… csakazértis ámen!
Ádám!
Ez a „csakazértis” mire utal?
Erre.
https://www.hummingfluff.com/lovelypeoplecomic.html
Iszonyú nyomasztó, és sajnos realista képregény mi vár majd ránk.
Aki rendszeresen olvas Rod Dreher-t, és American Conservative- őt, annak nem újdonság.
( Saját megjegyzés: a zseniális képregény után az alkotó hosszú oldalakon taglalt – és nyafogó – kommentjeit már kevésbé élveztem, szerintem fölösleges elolvasni )