„Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában.” (2Móz 11,9)

Az, ahogy Isten megkeményíti a fáraó szívét, paradigma a gonosz problémájának megértéséhez is. Az Exodusz narratívája világossá teszi, hogy maga Isten keményíti a fáraó szívét, azért nem engedi el országából Egyiptom ura a hébereket. A fenti mondat azt is konkrétan leszögezi, hogy a fáraó keménységének az a célja, hogy Isten minél több csodát tegyen Egyiptom országában. Vagyis Isten a gonoszt eszközül használja jó céljai megvalósulásához.

Tudom, ez rengeteg kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon Isten a gonosz szerzője-e, illetve hogy akkor a cél szentesíti-e az eszközt. Fontos kérdések ezek, teológusok sokszor, sokféleképpen válaszoltak is rá, de akármilyen nehezek is, ne homályosítsa el előlünk a tényt, hogy Isten eszközként használja a gonoszt jó céljai eléréséhez. Azért keményítette meg a fáraó szívét, hogy minél több csodát tehessen Egyiptomban.

Pál a fáraó példáját használja Isten teljes szuverenitásának demonstrálására. Isten azt mondja a fáraónak: „Éppen azért emeltelek trónra, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön” (Róm 9,17). Majd ezt mondja: „Isten pedig nem haragját akarta-e megmutatni és hatalmát megláttatni, és nem ezért hordozta-e türelemmel a harag eszközeit, amelyek pusztulásra készültek?” (Róm 9,22-23a) Amikor egy embert megkeményít, átadja őt szíve gonoszságának, de egyúttal megmutatja mérhetetlen hatalmát is rajta keresztül. És kegyelmét is választottjain: „Vajon nem azért is, hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalom eszközein, amelyeket dicsőségre készített, amilyenekké minket is elhívott, nemcsak a zsidók, hanem a többi nép közül is?” (Róm 9,23b-24)

Sokszor tépelődünk azon, hogy miért van gonosz a világban, és tépelődéseinkben nehezen jutunk megnyugtató megoldásra. Egy dolgot azonban ne feledjünk el: Istennek mindig célja volt a gonosz létezésével! A biblikus keresztény hitvallások szerint Isten nem szerzője a gonosznak, de minden a végzése és az akarata szerint van a világban, a gonosz is. A fáraó megkeményítésének példája azt üzeni, hogy Isten jó céllal engedi a gonosz létezését, teljhatalommal használja azt csodái megmutatására és kegyelme megláttatására. Nem kell mindent értenünk ahhoz, hogy ezt biztosan tudjuk.

„Urunk, segíts, hogy bízni tudjunk benned, sőt, csodálni Téged azért, mert a gonosz létén keresztül is csodákat teszel!”