„Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Íme, eljövök hozzád sűrű felhőben, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyenek majd neked is mindenkor.” (2Móz 19,9)
A felhőnek kettős szerepe van. Egyrészt az a feladata, hogy megmutassa, jelen van az ÚR dicsősége Izráel között, másrészt az, hogy eltakarja ezt a dicsőséget. A felhő hitet ébreszt a közelsége által is, és úgy is, hogy távol tart.
A szövegben sűrű felhőről (בְּעַ֣ב הֶֽעָנָן) van szó. Amikor az ÚR Mózeshez beszél, hangsúlyozza, hogy eljövetele veszélyes Izráel népére nézve. Óvintézkedések megtételét rendeli el Mózesnek. Például azt, hogy a nép szentelje meg magát a találkozás előtt (10), kerítsék körbe a hegyet (12), és senki ne érintse meg azt (12), sőt, aki megpróbálná, nyilazzák le, még ha állat is közeledne a hegyhez (13).
Ha Isten nem sűrű felhőben ereszkedne alá, a nép nem élné túl a találkozást. Ha a nép szentségtelenül közeledne a hegyhez, az ÚR „rárontana” (פָּרַץ) népére (24) és ők meghalnának (25). A héber szó itt hirtelen ítéletre utal. Az ÚR dicsősége veszélyes a tisztátalan ember számára, de a felhő kegyelmes módon eltakarja Isten dicsőségét a nép elől.
A felhő ugyanakkor ki is jelenti Isten dicsőségét. A felhő aláereszkedése jelzi, hogy Isten közel jön választott népéhez. Azért száll le Isten dicsősége, hogy a nép hallhassa, amit Isten Mózesnek mond, és higgyenek neki mindenkor. A felhő aláereszkedése kiválasztó, megszentelő, kegyelmes aktus. Azt mutatja, hogy Isten a népével akar lakni.
„Urunk, te hozzáférhetetlen világosságban laksz, de hozzánk akarsz férni a világosságoddal! Köszönjük, hogy eltakarod a dicsőségedet felhővel! Köszönjük, hogy megmutatod a dicsőségedet a felhőben! Segíts jól hinni benned és helyesen közeledni hozzád!”
„Ha Isten nem sűrű felhőben ereszkedne alá, a nép nem élné túl a találkozást. ………………….”
Ezt erősíti az a jelenet is, mikor Jézus a hegyen Péter, Jakab és János előtt elváltozik, és dicsőségéből megenged látni annyit, ami elviselhető (komfortos) számukra. Pétert erre a bennük reakcióként fellépő érzéseket így összegzi: – Uram, jó nekünk itt lennünk.
De mikor az Atya fényes felhőben megjelenik, és kijelentést ad Fiáról, akkor a tanítványok arcra estek és igen megrémültek. Jézus kegyelmes érintése és szavai segítették át őket ezen a földre kényszerítő mély megrendülésen.