A megváltó arcú társ: a kegyelem

2024 febr. 24. | Divinity, Rendszeres teológia, Társadalom, Teológia | 29 hozzászólás

Áprily Lajos, erdélyi református költő írja Kálvin, 1535 című versében: „S két szót kiált a bibliás magasság / hogy megkondul belé a végtelen: / Eleve-elrendeltetés az egyik, / s megváltó arcú társa: kegyelem.” Erről a kegyelemről, vagy ennek valamely homályos, emberi leképeződéséről vitatkozunk hetek óta a magyar társadalom formális és informális fórumain, olykor higgadtan, máskor hevesen, néha érvekkel, máskor érzelmekkel. A bicskei pedofilügyben közvetve érintett embertársunknak adott elnöki kegyelem páratlanul mélyen hasított az életünkbe, az országunkba, egyházainkba, barátságainkba, testvéri kapcsolatainkba, és a szóról most minden eszünkbe jut, csak a megváltó arc nem.

A témáról írt cikkeimben eddig annak a hipotézisnek igyekeztem egy talpalatnyi földet elkeríteni, hogy Novák Katalin köztársasági elnök és Balog Zoltán református püspök abban a hiszemben támogatták K. Endre kegyelmi kérvényét, hogy az igazgatóhelyettes ártatlan abban, amiért végül elítélték. A magyar társadalomnak nincs igazán rálátása arra, hogy az ügy közvetlen közeléből mennyien támogatták a kérvényt, mennyien tartották az ítéletet gyalázatosan méltánytalannak, milyen felháborodás övezte a bíróság eljárását, és hányan tartják igazságtalannak azt ma is. Ennek a véleménynek gyakorlatilag nem maradt képviselete, ettől még tény, hogy létezik és sokakban dolgozik, ezért is adtam teret neki.

Most viszont abból fogok kiindulni, ami a társadalom elsöprő többségének a véleménye, hogy az ítélet jogos volt, és a kegyelmi kérvény támogatása volt botrányos. Súlyos kételyeim ellenére bele tudok helyezkedni ebbe a nézőpontba is, és most ezt fogom tenni. A társadalom felháborodott a kegyelmi döntésen, és azóta sem tud napirendre térni felette. Vajon miért? Az egyik ok nyilván politikai jellegű, de engem most ez nem érdekel. Mélyebbre szeretnék nézni. Miért utasítja el a társadalom elsöprő többsége a kegyelmi döntést?

Kezdjük rögtön az elnöki kegyelem fogalmával. A magyar jogrend olyan hatalmat ad a mindenkori köztársasági elnök kezébe, hogy be tud avatkozni az igazságszolgáltatás folyamatába, és semmissé tudja tenni annak jogkövetkezményeit. Ez történt annak a kislánynak az esetében, aki megölte az erőszakoskodó édesapját. Ezt tette a köztársasági elnök annak az édesanyának az esetében is, aki megölte a súlyosan beteg lányát. Bár a bíróság mindkét esetben jogerősen elítélte a tetteseket, a köztársasági elnök kegyelme megsemmisítette az ítéletet. Kegyelmet kaptak. A társadalom ezt elfogadta, mert a nagy többség úgy ítélte meg, hogy a lány tette igazságos volt, az anya tette pedig alapvetően irgalmas. A kegyelmi döntés egyezett a társadalom morális érzékével.

Ebben a mostani esetben viszont éppen a társadalom morális támogatása hiányzott. A társadalom szemében megbocsáthatatlan véteknek számít a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűn bármilyen fedezése, támogatása. Minden erénye ellenére ezért kellett lemondania Novák Katalinnak. Hiába gondolta úgy, hogy K. Endre nem élt vissza a gyermekek kiszolgáltatottságával, a társadalom elsöprő többsége ezt egyrészt nem hiszi el, másrészt ebben a kérdésben nem akar semmiféle rést, bizonytalanságot, kiskaput. Ezt a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán is egyértelművé tette. Hogy történt-e bírói hiba, az a társadalmat egyszerűen nem érdekli most, olyan nagy a morális tét.

Ha zavar is az igazsággal kapcsolatos türelmetlen közöny, keresztényként üdvözlöm a gyermekek védelmében kialakult egyetértést. Valójában még a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán korábban elutasító álláspontra helyezkedő, és a gyermekek szexualizálását eddig nem helytelenítő influenszerek is jót tettek azzal, hogy megerősítették a morális konszenzust, ha sokan politikai motivációkból tették is ezt. Keresztényként örülök annak, hogy a társadalom erős határt húzott a gyermekek védelmének kérdésében. Hosszú távon sok bajtól óvhat meg ez bennünket.

Keresztényként azt is üdvözlöm, hogy a társadalom elvárja, hogy a bűnnek legyenek következményei. Legalábbis ebben a konkrét kérdésben egyértelműen azt tartja helyesnek, hogy a bűn ne maradjon büntetlenül, és megbotránkozik azon, amikor az igazságszolgáltatás szigorú folyamata váratlanul meggyengül. Sok keresztény azt gondolja, hogy az egyetlen mély emberi szükséglet a szeretet. Nem is tévedhetnének nagyobbat! Most jól látjuk, hogy valójában ugyanilyen erős emberi szükséglet az igazságosság is. Az a világ nem jó, amely nem igazságos, és Isten sem lehet jó, ha nem ítél igazságosan, ha nincs ítélet, nincs ítéletvégrehajtás, nincs büntetés.

De akkor mi a kegyelem? Különbséget kell tennünk a kegyelem közjogi és teológiai jelentése között. A köztársasági elnöki kegyelem teológiai értelemben csak nagyon korlátozottan tekinthető kegyelemnek. Kegyelem abban az értelemben, hogy enyhíti vagy megszünteti a bűn jogkövetkezményeit, adott esetben orvosolja a méltánytalan vagy igazságtalan ítéletet, tehát emlékeztet az isteni kegyelem jelenségére, de hozzátapad az a gondolat, hogy erre valahogy mégis méltóvá kell válni. A kegyelemre méltatlan ember a társadalom szerint nem kaphat kegyelmet. Ez természetesen ellentétben áll a kegyelem teológiai jelentésével, amely a vétkest menti fel, nem az ártatlant. Teológiai értelemben az isteni kegyelmet nem lehet kiérdemelni.

A mostani közfelháborodás azt mutatja, hogy a magyar társadalom a kegyelem teológiai értelmét ebben a kontextusban nem fogadja el, nem tartja helyesnek. A köztársasági elnöki kegyelem homályosan tükrözi ugyan azt a régi keresztény elgondolást, hogy az uralkodók Istent képviselve teológiai értelemben is adhatnak kegyelmet annak, akinek akarnak, de a mai kultúrában nehezen értelmezhető már a kegyelem eredeti, teológiai jelentése, és Novák Katalin sem ezt a jelentést vette figyelembe, amikor abban a hiszemben adta a kegyelmet, hogy K. Endre méltó rá, mert ártatlan. Miközben a kultúra általánosságban elnézőbb lett a bűnnel szemben, a kegyelmet nem képes már abban a teológiai keretben értelmezni, ahonnan a jogkör eredetileg származik. Érdemhez kapcsolja, és egyre inkább az érdem indoklásához is.

A kegyelem így fokozatosan veszíti el megváltó arcát. A közfelfogásban a kegyelem nem a bűnösnek, hanem az ártatlannak jár. Számos cikkemben én is azt a szekuláris gondolatot használtam, hogy Novák Katalin (és Balog Zoltán) ártatlannak tartotta K. Endrét, ezért támogatta a kegyelmi kérvényét. Vagyis K. Endre eszerint megérdemelte a kegyelmet. A kegyelem teológiai arca azonban egészen más. A Bibliában (amit Áprily Lajos kálvinista hite is tükröz) kegyelmet csak a vétkes kaphat. Kegyelemre az elítélt bűnösnek van szüksége, és Isten adja. Annak adja, aki önmagát megalázva hozzá menekül. A kegyelem teológiai fogalma értelmezhetetlen a vétkesség állapota nélkül. Ráadásul összekapcsolódik a bűnbánattal is: Isten annak engedi el a büntetését, aki bocsánatot kér a bűnéért.

Van azonban egy rossz hír is, amit nem hallgathatunk el. Istennél a bűn mércéje nem a társadalom mércéje, hanem a sajátja. A társadalom kiemeli a pedofíliát, és mellé rak még néhány főbenjáró bűnt, a többi bűn a normalitás részeként szóra sem érdemes. Isten mércéje ennél sokkal magasabb. Jakab apostol azt mondja, hogy ha Isten törvényének akár egyetlen parancsolata ellen vétünk, méltók vagyunk az ítéletre. Lehet ez akár a házasság előtti szex, a lopás, a rágalmazás, a gyűlölet, a harag, a gőg, a nyerészkedés, a hazugság is. Ha Isten egyetlen parancsolatát megszegjük, az egész törvényt megszegjük, mert a törvény maga Isten, illetve az ő igazsága. Félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni.

Azonban az evangélium szerint a kegyelem ott sokasodik meg, ahol a bűn megnövekedett. Ha magas a bűn mércéje, akkor a kegyelem hulláma, amely eltörli azt, a Biblia szerint még magasabb. A keresztény hit botránya a kegyelem. Isten olyan bűnösöknek ad kegyelmet, mint Ábrahám, aki a feleségét odavetette a fáraónak, hogy saját bőrét mentse, olyannak, mint Dávid, aki házasságot tört és gyilkolt, mint Manassé, aki elégette a fiát Molok isten oltárán, mint Pál, aki üldözte az egyházat, vagy mint a Kőszikla Simon Péter, aki háromszor is gyáván letagadta, hogy ismeri Jézust. A kegyelem megdöbbentően nagyvonalú, a bocsánatot botrányosan érdemtelen emberek kapják. Ráadásul úgy, hogy a társadalmi közmegegyezés által is elítélt bűnösök Jézusban felmentve végül megelőzik a normális, jó embereket az Isten örök országában. Bizony, lesz ott jó néhány bűnbánó pedofil is! És sokan azok közül, akik ezekben a hetekben a kommentfalakon szaggatták meg Balog Zoltán és Novák Katalin ruháját, nem lesznek ott.

Itt érkezünk el az evangélium szívéhez. Az Isten irgalmasságának a Szentírás szerint súlyos ára van. Ha szabad ilyet mondani, Isten részben legalábbis osztja a társadalom mégoly csorba és egyoldalú igazságérzetét. A Jóisten is fontosnak tartja, hogy a bűnnek legyen büntetése. A kegyelem teológiai értelmezése nem közömbös az igazsággal szemben, hanem a kereszt által diadalmaskodik az ítélet felett. A kegyelem megváltó kegyelem. A kegyelem alapja Isten Fiának megváltó kereszthalála. Simon Péter szerint Krisztus a bűneinket vitte fel a fára, hogy helyettünk bűnhődjön, és mi az ő sebei által gyógyuljunk meg. Azért kaphatunk kegyelmet, mert Isten igazsága elégtételt nyert. A kegyelem nem igazságtalan, de győz az igazságszolgáltatás felett, mert a Szentháromság Isten a büntetést végrehajtotta – önmagán.

Az elnöki kegyelem intézménye törékeny, tökéletlen és egyre homályosodó képe ennek az isteni kegyelemnek. Ma már láthatóan nem alkalmas arra, hogy kifejezze a kegyelem teológiai igazságát, mégis, ha halványan is, de emlékeztet rá. Emlékeztet arra, hogy nemcsak a könyörtelen igazság létezik, hanem Isten irgalma is. A társadalom igazságérzete annál elégedetlenebb a kegyelem intézményével, minél inkább elszakad a kegyelem fogalma a megváltástól. A távolság ma már nagyon nagy, szinte áthatolhatatlan, mert a posztkeresztény világ elfelejtette az evangéliumot. De mi, keresztények, nézzünk fel Krisztus keresztjére, ahol a kegyelem megváltó arca tisztán ragyog! Nézzünk fel a Megváltóra, utána pedig próbáljuk elmagyarázni a körülöttünk élőknek is, amit láttunk és átéltünk! Ritka pillanat, hogy a közbeszéd szívében a kegyelem fogalma áll.

 

29 hozzászólás

  1. Árpád

    Igen, most egy újabb cikk arról osztott meg információt, hogy Novák Katalin abban a faluban nyaralt, ahol K. Endre családja él. Nem nyugszanak a kedélyek. Vajon a korábbi kegyelmeket nem gondolják felülvizsgálni? Nem látok ebben én akkora összefüggést, erre írtam – igaz én nem vagyok nagyember – én is jártam Putyin szülővárosában, de attól még nem indítottam háborút. Itt azaz érzésem, hogy egyes sajtóorgánumok lehetőséget látnak abban, hogy az üggyel lejárassák a hatalmat. Most már arról is cikkeztek, hogy lehet, hogy nem Balog Zoltán püspök tanácsa alapján adott kegyelmet Novák Katalin. Akkor mi is a helyzet? A baj azonban az, hogy akik tüntettek a gyermekek védelmében, ami természetesen helyes, jó részt másik kézzel viszont ünneplik a görög döntést, miszerint elismerik az egyneműek házasságát, míg az egyébként agresszív Putyin elnök, ha ilyet próbálna valaki tenni Oroszországban kardot rántana, persze ő homofób, ez lett korunk jelzője azokra is, akik védelmezik a hagyományos családi értékeket. Múltkor a mostanában egyesek által felettébb gyülölt Orosz Ortodox Egyházról értekeztek ehhez hozzájárult a most az általam megnevezni nem kívánt ellenzéki történész is, aki egyenesen azzal vádolta a magyar egyházakat, hogy OOE szintjére süllyednek. Mellesleg megjegyeztem minden hibája és teológiai tévedései ellenére is az Ortodox Egyház védelmezi a hagyományos keresztyén értékeket és nem hajlandó meghajolni – ellentétben Rómával – korunk modern elméletei előtt.

  2. Gergely Erzsébet

    „………… két szót kiált a bibliás magasság / hogy megkondul belé a végtelen: / Eleve-elrendeltetés az egyik, / s megváltó arcú társa: kegyelem.” ……….. a kegyelem ………. szóról most minden eszünkbe jut, csak a megváltó arc nem.”

    Nagy kár!
    Akkor hogyan jut érvényre jelenünkben a felszólítás:

    „…. növekedjetek a (megváltó arcú) kegyelemben, és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. ……” (2 Péter 3:18/a)

  3. András P

    ” Novák Katalin sem ezt a jelentést vette figyelembe, amikor abban a hiszemben adta a kegyelmet, hogy K. Endre méltó rá, mert ártatlan. ”

    Ezt a mondatot el tudnánk mondani rezzenéstelen arccal Zabolán, a Kónya Endre sportcsarnokban? Pont az a botrány gerince, hogy a többség nem gondolja, valójában az ártatlanság lett volna mérlegelve fő szempontként, sem Novák, sem Balog részéről.

  4. Sóskuti Zoltán

    Köszönöm ezt a világosságot, amit beengedtél a sötétbe e tárgyban írva, Ádám! Mindegyik útmutató volt számomra és sokak számára, de ez a legutóbbi egy nagyon fontos szót világított meg: a Kegyelem. Jó, hogy különbséget tudtál tenni a teológiai és a politikai értelemben vett kegyelem között – összefüggéseiket és különbségeiket megmutatva. Ebben a tárgyban sehol nyilvánosan nem szóltam hozzá, de most azért tartottam szükségesnek, hogy megköszönjem mindazt, amit eszek például a nehéz napokban, helyettünk és értünk szóltál!

  5. Hebron71

    Spurgeon szerint az evangélium legszűkebb definíciója ez:
    „Isten megment embereket.”
    És nem feltétlenül azokat menti meg, akiket mi is megmentettünk volna …

    Philip Yancey pedig azt írja: … nem tudom hogy fel tünt – e nekünk, de Jézus környezetében a paráznák, a vámszedők, és egyéb bűnösök feltűnően JÓL ÉREZTÉK magukat.

    És nem érezték jól magukat a farizeusok és a többi vallási vezetők…

    A Jézusból gazdagon kiáradó kegyelem miatt volt ez így. A vallási vezetők egyszerűen nem akarták, hogy ez a kegyelemközpontú gondolkodás uralkodjon az ő törvénytől mélyen átitatott teológiájuk felett.
    Ők más magvetésből valók voltak, ezért nem akarták, hogy Isten kegyelmet gyakoroljon a bűnösök felett.
    A megszokottra, a bevállt (!?) – ra szavaztak a botrányosan újjal /a kegyelmi szövetséggel/ szemben.
    Isten valami újat hozott be, amit ők nem vették észre, Gamáliel később igen.
    A kegyelem botrányát, ami ellen úgy sem lehet rúgódozni, mert Isten az Isten: Kegyelmez akinek kegyelmezni akar.
    Én személyesen is hálás vagyok ezért a kegyelemért.

    Neked pedig köszönet a posztért Ádám!

  6. Szabados Ádám

    András P,

    pedig ez történt.

  7. tónibácsi

    Szerintem Ádám itt van egy óriási félreértésed. A kegyelem a közfelfogásban sem az ártatlannak véltnek jár. Legalábbis én nem tapasztaltam ilyen felfogást, hanem akkor elfogadható (lásd az általad is hozott példákat), ha a jogszerű ítéletet (a bűn következményét) igazságtalannak, vagy méltánytalannak érzi a társadalom.
    Ebben az ügyben a társadalom jogosan gondolhatja azt, hogy tudja mi az igazság. Többszintű bírói ítélet, vádlottat védő sztárügyvéd (másodfokon Zamecsnik), IM részéről nem támogatott kegyelmi kérvény (ahol jogi szakértők tanulmányozzák át és adnak véleményt az ügyről) áll szemben egy nagyon homályos és általad is hangoztatott narratívával, hogy a jogszerűen elítélt nem bűnös.

  8. Szabados Ádám

    tónibácsi,

    az ártatlan szó helyére helyettesítsd be a nem vétkes, nem felróhatóan vétkes, igazságtalanul, méltánytalanul elítélt kifejezéseket, és a lényegnél vagyunk. A cikk lényege viszont most nem ez.:)

    (Az emberek sokkal kevésbé cizelláltan és jogi kategóriákban gondolkodnak. Inkább úgy, hogy a belső ösztöneik alapján igazságosnak vagy igazságtalannak tartják-e az ítéletet, függetlenül attól, hogy az jogerős vagy sem. K. Endre esetében nem hallható annak a nem jelentéktelen körnek a hangja, amelyik felháborítóan igazságtalannak tartotta az ítéletet, Novák Katalinhoz viszont eljutott annak idején ez a hang és befolyásolta a döntését. De a fenti cikkben ezt a kérdést most épp zárójelbe tettem.)

  9. Fandl Barbara

    Szia Ádám!
    Ha már gondolatkísérleteknél jársz, legyen még egy utolsó a sorban- helyezkedjünk bele K. Endre helyzetébe. Közbenjártak érte világi kegyelmi ügyében a ref egyház oldaláról. Valamilyen formában (tényeket keveset tudunk) köze van a református egyházhoz. Ha van hite is (tudom merész gondolatkísérlet, de ugorjuk most meg) akkor miért kellett világi hatalomtól kegyelmet kérnie? Hiszen megkapta felülről az igazit, a legnagyobbat, a valódit. Mindegy a földi hatalmak döntése és ítélete ebben az esetben…
    Ha nincsen hite, akkor értem a végsőkig kapaszkodó és mindent feláldozó küzdelmét, mert a lelke megnyugvást a földi hatalom kegyelemosztásától várt. Ennek csúfos vége lett, minden, csak megnyugvás nem.
    Valahogy úgy összegezném, hogy piszkosul nem érte meg…
    Konklúzióm nincsen, csak a fájdalom a végén, ami hetek óta kísért.

  10. Szabados Ádám

    Szia Barbara,

    teljesen átérzem a szomorúságodat. Ami itt történik, jóval túlmutat önmagán és K. Endre ügyén. Sokszor megpróbáltam egyébként én is belehelyezkedni a helyzetébe, és nekem éppen annak fényében tűnt logikusnak a viselkedése, ha valóban igazságtalanság érte. A mintázat lélektani megfigyelésekkel is egybeesik. Nagyon sokan gondolják így, nem véletlenül kapott elnöki kegyelmet (tudom, sokan készpénznek veszik, hogy politikai nyomás volt a háttérben, de én meg egyértelműen úgy tudom, hogy nem az volt). Hogy megérte-e a kegyelmi kérvény, különösen utána a Kúriához való fellebbezés? K. Endre valamiért még a kegyelem megkapása után is tisztázni akarta a nevét. Az igazságot Isten tudja, meg talán még azok, akik tanúskodtak ellene, vagy akiket nem engedtek tanúskodni mellette (mert sok furcsasággal együtt ez is része ennek a történetnek).

  11. Anna

    Nagyon fontos bejegyzés, köszönet érte. A kegyelem nem felmentés.

  12. Olgyay György

    Köszönöm a kétféle, emberi és Isteni kegyelem feletti gondolkodást! – Szerintem K. Endre ítélete aránytalanul erős volt V. Jánoséhoz képest. Mi vajon mit tettünk volna K. Endre helyében úgy a pedofil-botrány kipattanása előtt, mint az ítélkezés közben és után? – Valószínű, hogy Novák Katalin és Balog Zoltán is enyhíteni akart a szigorú ítéleten. Nem politikusként, hanem hívő emberként gondolkodtak… A kormánnyal szemben álló oldal felismerte a nagy lehetőséget. A hatalmon lévők hezitáltak, aztán döntöttek: inkább vesszen kettő emberük (ráadásul három-háromgyermekes ígéretes női politikusuk)… Aztán következett a „megoldás”: szűkíteni a kegyelmi jogkört és szigorítani, pontosítani a törvényt. Most az ellenzék, a közvélemény és a reformátusok egy része Balog püspökségét is elvenné, talán meg is köveznék… – Novák és Balog pártján állok, elhiszem, hogy mindkettőjük imája őszinte volt, ráadásul kikerültek(?) a politika mocsarából. – Hogyan lehetne mindezt a legkisebbek, az állami nevelésben élők és odakerülők, vesztes családjaik és a gyermekvédelemben dolgozók javára fordítani? Böjti idő van. Minden szereplőnek, nekünk is megadja Izajás/Ézsaiás a választ: „Kiálts teli torokból, ne kíméld magad, emeld föl hangodat, mint a harsona. Hirdesd népemnek hűtlenségét, Jákob házának a bűneit. Mert hiszen napról napra keresnek, és szeretnék megismerni útjaimat, mint olyan nemzet, amely az igazsághoz szabja tetteit, és nem hagyja el Istenének törvényét. Igaz ítéletet követelnek tőlem, és Isten közelségét óhajtják: „Miért böjtölünk, ha nem látod meg, és miért sanyargatjuk magunkat, ha nem veszed észre?” De lám, még a böjtöléstek napján is csak a hasznot keresitek, és sanyargatjátok munkásaitokat. Veszekedés és perlekedés közt böjtöltök, és ököllel ütitek le a szegényt. Bizony, mostani böjtöléstek soha nem szerez nektek meghallgatást a magasságban. Talán az ilyen böjt tetszik nekem, és ilyen az a nap, amelyen az ember megsanyargatja magát? Lehajtjátok fejeteket, mint a káka, és zsákot meg hamut teríttek magatok alá: ezt nevezitek ti böjtnek, olyan napnak, amely tetszik az Úrnak? Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől! Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged. Előtted halad majd igazságod, és az Úr dicsősége lesz a hátvéded. Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol, könyörgő szavadra így felel: Nézd, itt vagyok! Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet, ha odaadod az éhezőnek kenyeredet, és jóllakatod az elnyomottat, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod déli verőfényre változik. Maga az Úr vezérel szüntelen, s még a kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha. Újra felépíted az ősi romokat, és helyreállítod a régi nemzedékek építette alapfalakat. A rések betöltőjének neveznek majd, és a romba dőlt házak felépítőjének.” 58,1-12

  13. gnoldaeh

    Kedves Ádám!

    Az Isten kegyelme felfoghatatlanul csodálatos és végtelen. Nem kérdés, hogy az Ő kegyelméből mindenkinek jut, aki felismeri és elfogadja a kegyelmet, amit Krisztus által kínál.

    Nincs olyan bűn, aminél ne lenne erősebb Isten kegyelme. A pedofília sem erősebb. Nem kérdés, hogy Isten megbocsáthat egy pedofil erőszaktevőnek is. Meg annak is, aki aljas számításból vagy egyszerűen mulasztásból hozzájárult ahhoz, hogy az erőszaktevő folytathassa a tevékenységét.

    De a földi igazságszolgáltatás nem erről szól. Ha a bíróság elítél valakit, azzal nem tagadja meg tőle az isteni kegyelmet. Sőt, még az emberi megbocsátás esélyét sem tagadja meg. Ettől még a büntetésnek, a szabadságvesztésnek, a gyermekekkel való foglalkozástól való eltiltásnak helye van.

    Akkor is, ha az elítélt megbánta a tettét. Akkor is, ha minden áldozat személyesen megbocsát az elkövetőnek. Tiltakozni az elnöki kegyelem ellen nem jelent egyet az isteni kegyelem tagadásával vagy kétségbevonásával. És semmi köze nincs ahhoz, hogy ki lesz vagy nem lesz ott a mennyek országában. (Nem is értem, hogy ezt miért írtad bele a bejegyzésedbe.)

    Ha ilyen szinten keverjük az isteni igazság és földi igazságszolgáltatás fogalmát, meg az isteni kegyelem meg az elnöki kegyelem fogalmát, akkor ilyen alapon a bíróságoknak mindenkit elítélhetnének, a köztársasági elnök pedig mindenkinek kegyelmet adhatna.

  14. Szabados Ádám

    Kedves gnoldeah,

    félreértetted a cikk mondanivalóját. Egyetlen pillanatig sem tagadtam a földi igazságszolgáltatás fontosságát (sem a mennyeiét), és nem kevertem össze az elnöki kegyelmet az isteni kegyelemmel, éppen a különbségekre mutattam rá.

  15. csaba beviz

    Kedves gnoldaeh

    Meg annak is kegyelmez, aki hazug módon vádol mást.
    Idézet öntöl:
    „aki aljas számításból vagy egyszerűen mulasztásból hozzájárult ahhoz, hogy az erőszaktevő folytathassa a tevékenységét.”

    K Endrét a tanúk befolyásolása, miatt itélték el. Tanúk a cselekmény után vannak, – ezt tudta?
    Esemény előtti tanú nincs!

    Maga mégis ezt hazudja:”hozzájárult ahhoz, hogy az erőszaktevő folytathassa a tevékenységét”

  16. gnoldaeh

    Kedves Csaba!

    Lehet, hogy az „esemény” előtt nincs tanú, de ha kényszerítéssel rávesszük a tanút (kiskorú áldozatot), hogy másítsa meg a vallomását, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy további „események” történjenek. Mint ahogy korábban V. Jánosnak sikerült eltussolnia az ügyet, a helyén maradhatott, és folytathatta a rá bízott gyerekek zaklatását. Az, hogy ezúttal nem így történt, nem K. Endrén múlt.

    Semmi hazugság nem volt abban, amit írtam, de remélem jól esett hazugozni.

  17. csaba beviz

    Kedves gnoldaeh

    Akkor most „valótlanozok”.
    idézet:
    „V. Jánosnak sikerült eltussolnia az ügyet”
    – 2011, nem a nyomozás szűnt meg, hanem a nyomozás megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
    Nem tudom, érzi- e a különbséget?

    idézet:
    „folytathatta a rá bízott gyerekek zaklatását…nem K. Endrén múlt”
    – Nem a „K Endre vád” által érintett tanúk alapján itélték el az elsőrendű vádlottat.

    2016 szeptember 23 az eljárási értesítés időpontja, előtte nincs pedofil ügy K Endre vonatkozásában.
    – Ezt is valótlanul sugalmazza…mintha permanens bűnsegéd lett volna.

    Vádaskodik, felmondja itt, a média házi feladatot.
    Vádol egy embert olyannal, ami totálisan életszerűtlen, (annak ellenére életszerűtlen, hogy az elolvasott Kúria anyagban, teljes komolysággal le van írva, ez a nyilvánvaló, életszerűtlen ökörség)
    – Intézeti gyerekeket nem lehet úgy kényszeríteni tanúvallomás- visszavonásra, hogy az a gyerekek egymás közötti kommunikációjában ki ne derülne.
    K Endrét még hülyének is nézed.
    K Endre szerinted olyan hülye lenne, hogy ezzel nincs tisztában?

    Tele, vak rosszindulattal.

  18. Batvan

    A magyar politika sokadik botránya szópárbaj cunamikat vert a nemzet valamennyi rétegeiben, influenszerek-művészek-egyházi személyek között is. Ezek után hányan is döbbentek rá arra, hogy Jézus Krisztus kegyelme sokkal fontosabb, mintsem egy ország köztársasági elnökének a kegyelme, azt nem tudom, sőt azt sem, hogy azok, akik „bűnös” létükre várva várták, hogy a hibát elkövetők végre számonkérhetőkké váljanak és felettük ítélkezzenek (mondjon le!). Egyetértek azokkal, akik távolságot tartanak e politikai botrány szereplőitől (tanácsadók, M.P. és a többiek), de egyetértek azokkal is, akik irgalmat és kegyelmet próbálnak tanúsítani azok felé, akik felvállalták döntésük súlyát és annak következményét. Azon persze el lehet gondolkodni, hogy kompetens személyek töltötték be ezen állami pozíciókat és kellő szakértelemmel, tapasztalattal és információval rendelkeztek-e ilyen döntés(ek) meghozatala előtt, de ez jelenleg senkit sem érdekel.
    Azt érzem, hogy jó lenne már ezt a társadalmi közfelháborodást lezárni és a vádlók és a bűnösök felé is megfelelő példát adni, amely az emberi szívekhez tudna szólni mindkét tábor felé, ehhez pedig egy ismert bibliai történet jött fel bennem:

    Ján 8:3 Az írástudók és a farizeusok odavezettek egy asszonyt, akit házasságtörésen kaptak, odaállították középre,
    Ján 8:4 és ezt mondták Jézusnak: – Mester, ezt az asszonyt tetten érték házasságtörés közben.
    Ján 8:5 A Törvényben Mózes megparancsolta nekünk, hogy az ilyeneket kövezzük meg. Nos, te mit mondasz erről?
    Ján 8:6 Ezt pedig azért kérdezték, hogy próbára tegyék, hogy majd legyen mivel vádolniuk. Jézus pedig lehajolt, és ujjával a földre írt.
    Ján 8:7 De amint tovább kérdezgették, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: – Amelyikőtök nem bűnös, az dobja rá az első követ!
    Ján 8:8 Majd ismét lehajolt, és tovább írt a földre.
    Ján 8:9 Akik pedig hallották ezt, egyenként kimentek, mivel lelkiismeretük vádolta őket, a vénektől kezdve az utolsókig, végül egyedül ő maradt ott, meg a nő középen.
    Ján 8:10 Jézus, amikor felegyenesedett, senkit sem látott, csak az asszonyt. – Asszony, hol vannak a vádlóid? – kérdezte tőle. – Senki sem ítélt el? –
    Ján 8:11 Senki, uram – válaszolta az. Erre Jézus így szólt hozzá: – Én sem ítéllek el. Menj, de mostantól fogva többé ne élj bűnben!

    Remélem a magyar társadalomnak még a helyén van a lelkiismerete!

  19. Szalai Miklós

    Ádám posztja most is nagyon jó volt. A kegyelem (nem az Istené, arról nem tudok nyilatkozni, nem lévén, hanem az államfőé) KEGYELEM. Nem azt mondja vele a köztársasági elnök, hogy nem bűnös az, aki kegyelmet kapott, nem azt mondja, hogy nem bűn az, amit csinált, hanem azt, hogy BÁR bűnös, de legyünk vele irgalmasok. Nekem volt egy barátom. Kamaszfiúként megjárta Auschwitzot. És ellenezte a halálos ítéletet. Kérdeztem: „Fríci, hogyha 45-ben Hitlernek nem sikerül az öngyilkosság, és életben marad, és elfogják – akkor róla is azt mondtad volna, hogy ne akasszák fel?” Habozás nélkül azt válaszolta: igen, azt mondta volna.
    Én azt látom ebben az ügyben, hogy a baloldal, az ellenzék, amely nem tudja megdönteni Orbán Viktort, most ebbe az ügybe kapaszkodik. Miért? Mert a gyermekek védelme, a pedofilia elítélésében társadalmi konszenzus van, és mert a kormány a gyermekek, a család védelmezőjének szerepében tetszeleg. Tehát itt, ebben az ügyben lehet lesújtani a gyűlölt tekintélyuralmi hatalomra. Én ebben az ügyben ezt látom. Demagógiának tartom, amit Gyurcsány nyilatkozott: hogy Orbán az „első pedofilbarát miniszterelnök”.

  20. csaba beviz

    Kedves Batvan

    Az idézett történetről, az jutott az eszembe, hogy: hogyan lehet egy nőt házasságtörésen érni úgy, hogy nincs férfi vádlott?
    – Egyedül igencsak nehéz lehet házasságot törni.
    Érdekes lehet, hogy mit írt a földre.

  21. Szalai Miklós

    Ja még valami az ügy kapcsán: Monostori Tibor a Magyar Narancs-ban egy cikket írt, amelyet azzal fejezett be, hogy Balog szerinte kitöröltetett az Élet könyvéből. A végtelen irgalmú Isten helyébe képzelni magunkat, az Ő szándékairól spekulálni – ráadásul egy deklaráltan, és sokszor ízléstelenül keresztényellenes újság hasábjain – ennél ízléstelenebb és keresztényietlenebb dolgot el sem tudok képzelni…

  22. Batvan

    csaba belviz, a férfi vádlott szerepe egy titok, de ami akkor köztudott volt, hogy a vallási-politikai vezetőkben is sokan voltak házasságtörők (Heródes Antipász-Heródiás kapcsolata), azaz nincs kizárva, hogy pont közölük való volt, csak őt sikerült elrejteni Jézus elől, mert „talán” felmentést/kegyelmet kapott a főpapságnál. Ha pedig ők fel tudták menteni a férfit (kegyelembe részesítették), akkor az asszonyt miért nem? Erre a kegyelem gyakorlásra Jézus volt a példa (Ember Fiának hatalma van a bűnöket megbocsájtani), aki azt bizonyította, hogy az asszonyt is fel kellett volna menteni bűnei alól, nemcsak a házasságtörő férfit. A történet nem taglalja, hogy az asszony teljes szabad akaratából akart házasságot törni vagy „kényszerítették” (bűnre csábították) arra.

    A templomban ez is lett volna a farizeusok dolga:

    Máté 23:23 Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagyjátok a Törvény nehezebb részét, az ítéletet, az irgalmasságot és a hitet, pedig ezeket kell gyakorolni, és amazokat sem elhagyni.

    Jogos ítélet hozatal és szükségszerű irgalom gyakorlása. Ha a mózesi törvény szerint az összes halálos erkölcstelen magatartás azonnali „kivégzésekkel” járt volna, akkor Izrael lakossága hamar kihalt volna, sőt akár Dávid király trónja is megrövidült volna. Dávidot és Bethsabét a törvény szerint halálra kellett volna kövezni, de mégsem történt meg, mert rejtve próbálták tartani a „légyott” kapcsolatot. Azt látjuk, hogy a pontos figyelmeztetés, ítélet (Nátán próféta) utáni bűnbánat hozta el az Úr irgalmát Dávidra is és láss csodát, mit is mond az írás:

    2Sám 12:22 Monda ő: Míg a gyermek élt, addig böjtöltem és sírtam; mert ezt mondottam: Ki tudja, talán az Úr könyörül rajtam, és megél/életben marad a gyermek.
    2Sám 12:23 De most, [hogy] meghalt, vajon miért böjtölnék? Vajon visszahozhatom-e azzal? Én megyek ő hozzá, de ő nem jő ide vissza én hozzám.
      2Sám 12:24 És megvigasztalá Dávid az ő feleségét, Bethsabét (eskü lánya), és beméne hozzá, és vele hála. És ő szült fiat, és nevezé annak nevét Salamonnak (békesség-egészség-nyugalom-jólét-harmónia), és az Úr szereté azt,
    2Sám 12:25 Amint megizente vala Nátán próféta által, ki nevezé az ő nevét Jedidjának (az Úr kedveltje-szeretettje), az Úrért.

    E történet is tele van Krisztusi-egyházi szimbólumokkal, meg kellett halnia a „bűn miatt” az ártatlan gyermeknek (Jézus halála), majd új gyermek születik (feltámadás-újjászületés) abból az asszonyi méhből, aki már kedves volt az Úr előtt, aki később megépítette a jeruzsálemi templomot (ekklézsiát) és tovább vitte az ígéret Magjának a vonalát.

    Ef 1:3 Áldott a mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott bennünket valamennyi szellemi áldással a mennyekben, Krisztusban,
    Ef 1:4 annak megfelelően, ahogy a világmindenség alapjainak letétele előtt kiválasztott minket Benne arra, hogy szentek és hibátlanok legyünk az Ő színe előtt szeretetben,
    Ef 1:5 és előre kiválasztott magának bennünket arra, hogy fiaivá fogadjon
    Ef 1:6 Jézus Krisztus által, szívbeli szándékának megfelelően, ama kegyelem dicsőségének magasztalására, amellyel megáldott minket a Szeretettben;
    Ef 1:7 akiben a váltságdíjunk van az Ő vére által és a vétkek elengedése kegyelmének gazdagsága folytán,
    Ef 1:8 amelyet bőven kiárasztott ránk, teljes bölcsességgel és értelemmel
    Ef 1:9 tudtunkra adva akaratának titkát, amelyet szívbeli szándékának megfelelően előre eldöntött Őbenne
    Ef 1:10 a kijelölt időszakok beteljesedésének rendjére nézve; vagyis hogy újraegyesítse a mindenséget a Krisztusban, mindazt, ami az egekben, s mindazt, ami a Földön van, Őbenne,
    Ef 1:11 akiben örökösökké is váltunk annak az előre meghozott döntése alapján, aki működésben tartja a mindenséget saját akaratának terve szerint,
    Ef 1:12 hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mi, akik előre reménykedtünk a Krisztusban;
    Ef 1:13 akiben ti is, miután hallottátok az igazság szavát, megmenekülésetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, le vagytok pecsételve a megígért Szent Szellemmel,
    Ef 1:14 aki örökösödési jogunk garanciája a váltságdíj kifizetésére és az Ő dicsőségének magasztalására.

    Erről a dicsőséges kegyelemről tegyünk mi is bizonyságot és magasztaljuk Őt, hogy ebben részesített Bennünket!

  23. csaba beviz

    Kedves Batvan

    Mostanában ez az ige „szokott felidéződni” bennem, naponta többször is, és érdekes, derűs utóízt érzek ekkor:

    „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”

    Elképesztően tömör megfogalmazás.

  24. dr. Nagy Anikó

    gnoldaeh : egy másik kommentedből (in: Je suis református) „Ez az egész „ártatlan volt” irány nem vezet sehova. Illetve elég ijesztő”.
    Gnoldaeh, Benchmark (a topicok kicsit összefolytak, elnézést…ide írnám most)
    Az emberek a szavakat össze-vissza használják, mi hogy működik?…egyetértek egy csomó mindenben….

    /bűnösség – ártatlanság:
    A földi jogrendszerben ártatlan = nem bűnös, nem vétkes egy adott bűncselekményi tényállás vonatkozásában, azaz MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓAN NEM LEHETETT BEBIZONYÍTANI, hogy bűnös. Ez történt Kaiser Edével utólag –Mór ügyében jogi értelemben is ártatlan volt minden kétséget kizáróan. Nem volt ott, nem ő csinálta, semmi köze nem volt hozzá. Hiszem, hogy ott a Mindenható belenyúlt – az Igazságért. Talán túl durva lett volna, ha hagyja, nem tudjuk, így ítélte meg.
    Most nincs megdönthetetlen bizonyíték az ártatlanság mellett. Tanulság: ez egy labil világ, az Úrra fókuszáljunk jobban./

    Végrehajtási kegyelemnél az ártatlanság kérdésében való döntés erőltetése a kommunikációban, objektíve és ráadásul egy ennyire érzékeny ügyben 22-es csapda.
    (még a hivatalból kért eljárási kegyelemnél is (megszűnik az eljárás és a bíróság nem dönt a bűnösség kérdésében) – azt olvasom – kérheti a terhelt a b.eljárás folytatását!, mert a bűnösség gyanúja továbbra is fennmarad és joga van ahhoz, hogy a bíróság mondja ki, hogy ártatlan. Így van felépítve a jogban).

    A jogrendünk szerint a KT elnök magánszemélyként gondolhatja (bármit, amit akar), hogy az ítélet rossz a bűnösség kérdésében (azaz az elítélt ártatlan). Jogilag nem vitathatja max. sugallja…. és itt a jog, a politika és morál összecsúszik és ez visszafelé is elsülhet…ld.
    Szerencsétlen szóhasználat az, hogy „ártatlannak hittem” – földi jogi értelemben (ide keverni az isteni jogrendet….neeeeee), miközben a bíróság 3 fokon, bizonyítékokra alapozva kimondta, hogy bűnös = nem ártatlan (egy fajtalansághoz egyébként tényleg csak közvetett módon, de kapcsolódó ügyben) és ezt nem vitathatod.

    Hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom szempontjából ez jó vagy sem….? Nem jó. Az embereknek az „elbírált dologra (res judicata)” való hivatkozását (magyarul azt, hogy a bűnösség felé billent a dolog és nem az ártatlanság felé) nem lehet totál lesöpörni (Ádám utalt erre, itt ez a kulcs…), még akkor sem, ha végül a bíróság a büntetés kiszabásnál esetleg túlkapott, a kiszabott évek számánál vastagon fogott a tolla….

    Van, aki nem érzi magát bűnösnek, nem érti, hogy milyen bűncselekményt valósított volna meg, a bíróság meg úgy látja, hogy minden kétség kizárása mellett több a bizonyíték arra, hogy de, mint arra, hogy nem…. És nem érdekli őket, hogy „jóember”, „amunkájánakáldoztaazéletét” „mindenszámlájáthatáridőbenkifizette.” „márazanyjaistiszteletreméltóbecsületesasszonyvolt”.
    Azt gondolom, hogy a bűnsegédlet (és ezt sajnálhatom privátban) megvalósulhatott úgy, ahogy azt a bíróság feltárta. A Kúria részletesen elemzi és én nagyon nem látom azt, hogy hülyeségeket hordanának ott össze. De ez egy szakmai kérdés. És nem kellett hozzá sok. Sok ember ezért nem is érti, annyira nem érti, hogy azt el sem tudja képzelni.

    Én szilárdan hihetem azt, hogy vki bűnös, tuti az / vagy nem bűnös, úgy érzem, hogy nem az, nem hiszem el, hogy az lehet, ő biztos nem …. Ha az Igazság=valóság pont az ellenkezője annak, amit gondolok, erről már csak a JóIsten tud meggyőzni, ha akarja….Az igazság szerinti ítélőképesség egy szubjektív képesség (amely elvileg a lehető legobjektívebb valóságot is képes megragadni.) Nyilván Isten kompetenciája. Embereknél vagy működik vagy nem, mert elnyomják más lelki szempontok, terhek, téveszmék, előítéletek, hazugság. A jogi ítélkezést pedig tanulni kell, nem annyira spontán….. Jézus kérte, hogy törekedjünk rá a farizeizmust kiiktatandó.

    Az is az igazsághoz tartozik, hogy KE a kiszabott büntetésének egy részét letöltötte (3,4 – cca. 1,5 évet), együttműködött a hatóságokkal, megkapta a neki (mindenki másnak is, számítás szerint, jó magaviseletért) járó kedvezményeket (nem a KT elnöktől hanem a bv bírótól!!!, idén jan. 22-én szabadult volna feltételesen – mondja KE), így a büntetésének minimális enyhítése (pár hónap) és a foglalkozástól eltiltás alóli mentesség maradt, mint enyhítési lehetőség a kiszabott büntetésen.
    Javítson vki, legyen szíves, ha nem jól látom…
    Ezt tiszteletben lehet tartani – de nem fog mindenki egyetérteni, mert van, aki azt mondja, hogy ezt az embert nem kell visszaengedni a foglalkozásába.

    KE rehabilitációt szeretett volna, erre ez az intézmény alkalmatlan. A Kúria (felülvizsgálat) meg úgy ítélte meg, hogy ezt a szívességet nem fogja megtenni, mert ez az ember bizonyítottan hibázott egy súlyánál fogva nem annyira komolytalan ügyben.

    Vihar a biliben lett ebből az ügyből, túl sok fals érdek telepedett rá.

    Krisztus és az AtyaÚrIsten nem téved. Joga van kimondani a végső ítéletet és azt is „figyelj, menj és többet ne vétkezzél”. Ezt bűnbánat előzi meg, mert általában, ha az ember Vele találkozik, levesz az arcból. Azt nem nagyon fogja mondani, hogy persze….”tenemcsináltálsemmit”, „mindentpontjólcsináltálcsakezasoknyomipedigtemennyireártatlanvagy”, hacsak tényleg nem ez lenne a valódi igazság. Ritka lehet.

  25. csaba beviz

    Füssy Angéla, szándéka ellenére, többet árt, mint használ.
    – K Endre ugyanis nem, hogy nem tudta,- (mint, valami félhülye),- hanem pontosan tudta, hogy V János nem pedofil.
    Azaz pontosan és nagyon meggyőzően, tisztában volt vele, hogy egy nem- pedofil embert vádolnak egy koncepciós eljárás keretében.

    2011- ben járunk, a Demszky- korszak bukása után. A fővárosi fenntartású intézményekben, lassan átstrukturálódnak a személyi állományok. Ennek a szelei, fáziskéséssel érnek le, olyan távoli, (ekkor) fővárosi fenntartású helyekre, mint Bicske. – Ez az alaphangulat.
    Az intézményvezető, gyakorló katolikus, vállaltan konzervatív beállítódású.
    A intézményi hierarchia köztes rétegében két „vér- balos” személy is van (lehet, hogy több is, de most a történetben ők a lényegesek.)
    Egy személy, – mint az a későbbiekben nyilvánvaló,- állandó informális kapcsolatban áll az RTL, jobboldaliak lejáratására „szakosodott” szerkesztőjével.
    Eme két személy, elcsípnek egy, a gyerekek között zajló beszélgetést. Az események a szokásos sorozat medrében jutnak el a rendőrségi szakig. Előszőr a Fővárosi Önkormányzathoz (osztályvezető)
    Szeptember 22-én a két személy, írásban is részletesen leírta a történetet.
    A történet központi eleme, hogy a gyerekek(2- 3) elmondása alapján:
    V János a gyerekekkel szemben, félreérthető szexuális tartalmú gesztusokat és félreérthető kijelentéseket tesz.
    A főpolgármester-helyettes is értesül erről és kb. egy hét múlva bejelentést tesz a rendőrségen.
    2011. szeptember 29-én a rendőrség megkezdi a nyomozást.
    34 tanút (ebből 9 gyerek) hallgatnak ki. A 34 tanúból egy sem támasztja alá a két bejelentő állítását. A nyomozás megállapítja, hogy nem történt bűncselekmény. 2012 június 18-án az eljárást megszüntetik.
    Az (alapvető jogok biztosa) a nyár végétől foglalkozott a témával. (kinek volt ez olyan fontos vajon, hogy így megtolták az ügyet?)
    – Az ombudsmani jelentés elég vérszegényre sikeredett, a rendőrséget próbálta hibáztatni, de adatok nélküli, érzelgős elemeket sem nélkülöző, katyvaszt sikerült csak összehozni.
    A Legfőbb Ügyészség a jelentést 2012. november 6-án megküldte(akkori rend) a fővárosi/megyei főügyészségeknek, amit azok „lepattintottak”.
    – Szerintük: „A jelentés olyan adatot nem tartalmazott, amely új nyomozás elrendelését indokolta volna.”(pont)

    K Endre vonatkozásában, nem arról van szó, hogy a további 4 év időszakában nem vette észre, hogy mi zajlik a „titkos pedofil estéken” az intézetben, hanem pontosan tudta, hogy ilyen pedofil cselekmény nem történt és nem is történik.
    Azt is tudta, hogy kik ármánykodtak ebben a 2011- es ügyben.
    2016
    Az ügy lényegi kulcspontjai nem ott vannak, ahova sokan azt a látszat bűvöletében oda teszik. Az első fok ügyésze és a bíró a lényegi pont.
    Semmi nem az, aminek látszik.
    Olyan tanúvallomások vannak, ami szerintem elképesztő. Például: az egyik pillanatban kiskorú gyermek képét kapjuk a tanúról, a következő tanúvallomásnál ugyanaz a tanú, olyan cselekményt vázol, ami erekcó nélkül lehetetlen.
    Nem egy gyerek lett öngyilkos, hanem egy 22 éves ember, aki valószínűleg gyakran kábszert is fogyasztott (ezt nem tudni biztosan) és aki régen az intézetben nőtt fel. Magyarul, egyik esetben sem tudhatjuk, hogy miért ugrott a vonat elé.
    Neki volt, a 21 éves barátja, aki az első feljelentő lett. Eddig eszibe sem jutott, hogy őnmagát súlyos bántalmazás érte gyerekkorában, de az RTL munkatársaival folytatott beszélgetés után, hirtelen megvilágosodot.
    De, ezután ő is tovább világosított.- Felkereste kiskorú intézeti (rokonát/ismerősét?), akit rávett arra, hogy, idézem:” mond azt, hogy János bácsi kiverte neked!”(nem én mondom így)
    Ő lett a második feljelentő. Ő az a konfabuláns, akivel K Endre beszélgetett, hogy: ugyan már, ne hazudozzál, mert belesodorsz ártatlan embereket olyan sorsba, amit nem kivánnál senkinek.

    Szerintem, az első fok a koncepciós
    Szerintem, a másod fok a lusta, „mehet tovább”
    A Kúria,- a szemlézett anyag olvasása utáni véleményem szerint,- szintén lusta, „mehet tovább” kategória .

    Füssy Angéla, ahogy védi K Endrét, közben V János ellen érvel és fújtat rá, pedig mostani álláspontom szerint, legalább 95 %- ot teszek rá, hogy nem csinált semmit.

  26. Fernando

    Kedves Csaba Beviz,
    jó hogy hozzátette, hogy „szerintem”.
    Mert dr. Hack Péter – bűntetés-jogban járatos szakértő – rendkívűl valószínűtlennek írta le hogy mindhárom bíróság és az ügyészség is hibázott. Az ügyészség is kell hogy elinduljon egy nyomozati szakasz. Ez hiányzott 2011-ben.
    Kb 12 ember hibája kellett volna.
    Ráadásul a jónevű Zamecsnik Péter védte K. Endrét.
    Több jogi lehetőség is lett volna eljárási hibák miatt a felmentésre. Ehhez nem kellett volna köztársasági elnöki kegyelem.
    Egyes esetekben valóban előfordulhat amit ír, de az általánosból nem következtethetünk a konkrét esetre.
    Nem tudunk annyit hogy K. Endrét utólag felmentsük.
    Továbbá ha egy ügyben mentegetjük vélelmezéseink alapján az elítéltet akkor innentől minden bírósági ítélet relativizálódhat.

  27. csaba beviz

    Kedves Fernando

    Zamecsnik Péter, az már a másodfok.
    – és nem változtattak semit.

    A Kúria döntés anyagát, magam is olvastam. Olyan alapvető dolgokkal sem foglalkoztak, mint a „kényszerítés erőszakos jellegének” a kérdése. – Nagy ívben lesöpörték a témát.
    Egyedül egy dolgot kifogásolt hibaként a Kúria, hogy a két terhelt, K Endre és V János nem lehetett jelen egyes „gyerekek” (21 éves is) tanúvallomásánál és a később ennek tartalmáról szóló anyag hiányos, problémás volt.- Megállapították a hibát, azt annyi.
    Nagyon a lustaság benyomását kelti számomra.

    Sőt, olyan további összefüggést vélek felfedezni, hogy a kegyelmi ügyet is, azért indították a másodfok idején, mert látták, hogy semmi nem változik.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK