3 hozzászólás

1. 

   L.Nazo 2011. szeptember 30. péntek - 15:19

   Az biztos, hogy Kálvin nem az a vérengző fenevad folt, mint akinek sokan igyekszenek beállítani.
   Ugyanakkor szerintem több köze volt Szervét halához mintsem a körülmények áldozatának lehetne tekinteni.
   Az biztos, hogy nem a mágját javasolta, de Szervét halálát igencsk kívánta.

   Jos Colijn, Holland Református egyháztörténész a könyvében beszél is erről.

   „A 2Tim 2, 16kk alapján a római katolikusok és protestánsok egyaránt „rákos fekélynek” tekintették az eretneket, s ezt a „fekélyt” ki kell vágni. Ha ez nem történik meg, akkor az egész test(az egyház) elfeklyesedik. Kálvin ezt szó szerint vette és ki is mondta, hogy nem szabad Servet-t megmenteni, mert akkor sokakat félre fog vezetni: a nyájat védeni kell a farkasok ellen. Aki lelkeket öl meg,azt meg kell ölni, azt ki kell végezni” (Jos Colijn Egyetemes Egyháztörténet, Iránytű 2001, Rektorálta Dr Barcza József és Hörcsik Richárd /164. old./)

2. 

   Szabados Ádám 2011. október 13. csütörtök - 13:20

   Kedves Nazo!

   Bemásolok ide három idézetet McGrath könyvéből (Kálvin, Osiris, 1996), és két idézetet Gordontól (Calvin, Yale University Press, 2009):

   „Szervét pöre, az ítélethozatal és a kivégzés (beleértve a kivégzés módjának megválasztását) teljes mértékben a városi tanács dolga volt, méghozzá egy olyan időszakban, amikor az szemben állt Kálvinnal. A perriniánusok nemrégiben jutottak hatalomra, s elszántan nyirbálták Kálvin tekintélyét. Szervét kivégzésével… a maguk feddhetetlen igazhitűségét akarták demonstrálni, s ez egyúttal a Kálvin vallási tekintélyének megtörésére irányuló akció előjátéka is volt… Persze ilyen fontos kérdésben, mint a hitvita… Kálvint azért bevonták, kezdetben mint elsőfokú vádszakértő teológus tanút… Mindezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.” (McGrath, 129)

   „Kálvin szerepe nem több a tanácsadóénál, a szakértő tanúénál, és semmiképp sem a vád képviselete.” (McGrath, 132)

   „Talán mert még emlékezett néhány társa párizsi megégettetésére, Kálvin megkísérelte a kivégzés módját a humánusabb fővesztésre változtattatni; szóra se méltatták.” (McGrath, 133)
   Amikor személyes beszélgetésben szóba hoztam a Szervét-per kérdését, McGrath nonszensznek nevezte azt a vélekedést, hogy Kálvin lenne felelős az orvos haláláért.

   ***

   „Kálvin nem végezhette ki Szervétet. Ez a tanács döntése volt, amely ellenségesen viszonyult a franciához… Szervét alkalmat adott a tanácsosoknak arra, hogy a Kálvin feletti hatalmukat demonstrálják, talán ezért sem adtak helyt a kérésének, hogy az elítéltet kard által végezzék ki /ne máglyán/. A tanácsosok megértették, hogy egy eretnek befogadása egész Európában befeketítené Genf nevét. Szervét attól a pillanattól halott volt, hogy felismerték az istentiszteleten.” (Gordon, 224)

   „Az eretnekség halálos ítéletet vont maga után, de Kálvin nem akarta Szervét halálát.” (220) (Gordon ezt egy Farelnek szóló levéllel támasztja alá, amelyben Kálvin azt írja: reméli, hogy az orvost halálra ítélik, de azt is reméli, hogy a büntetését majd enyhíteni lehet.)

   Gordon konklúziója a Szervét-ügy kapcsán Kálvinra nézve összességében ennél még kedvezőbb, aminek az alapos – McGrath könyvénél jóval részletesebb! – történészi munka mellett az is súlyt ad, hogy egyértelműen átjön: Gordon nem kedveli Kálvint.

3. 

   L.Nazo 2011. október 21. péntek - 08:57

   Ádám, köszönöm a más megvilágítását Kálvinnak.
   Az biztos, hogy túl van lihegve Kálvin negatív szerepe és humanista mércével ítélik meg.
   Amire hivatkozol könyvre, elkezdtem olvasni, weben is megtalálható.
   http://www.freeweb.hu/iratok/egyhtori/kalvin/eletrajz/SERVET1.HTM

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .