Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

1Móz

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (45) – Az istenfélők hatnak

„Ő azt felelte: Legyetek nyugodtak, ne féljetek! Istenetek, atyátok Isten adta azt a kincset zsákjaitokba. A ti pénzetek eljutott hozzám. Majd kivezette hozzájuk Simeont.” (1Móz 43,23) A testvérek másodszor mennek élelemért Egyiptomba, és nem tudják, milyen megvilágításban fog szóba kerülni a pénz, amit előző útjukról hazatérve a zsákjaikban találtak. Hogy megelőzzék a félreértéseket, ők maguk hozzák szóba a dolgot, és készek rögtön vissza is adni a teljes összeget. Gyönyörű, ahogy József házfelügyelője válaszol a testvérek ijedt magyarázkodására. Sálom láchem! (שָׁל֙וֹם לָכֶ֜ם) Békesség...

tovább

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (44) – Gondolkodási idő

„És őrizetben tartotta őket három napig. Harmadnap ezt mondta nekik József: Ezt tegyétek, ha élni akartok! Hiszen én is félem az Istent! Ha becsületesek vagytok, maradjon fogságban egyik testvéretek a börtönben, ti pedig menjetek, vigyetek gabonát házatok éhező népének.” (1Móz 42,17-19) Az időnek nagy szerepe lehet abban, hogy érzelmileg terhelt kapcsolatokban helyes döntéseket tudjunk hozni. Józsefet váratlanul éri, amikor az éhínség idején Egyiptomba érkező vásárlók között felfedezi saját testvéreit. A testvérek nem ismerik őt fel, de ő felismeri őket. Józsefnek ekkor már két fia is...

tovább

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (43) – Nem én, hanem Isten!

„József így felelt a fáraónak: Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára.” (1Móz 41,16) Amikor elkezdődik József felmagasztaltatása, József pontosan tudja már, hogy hol van a világban a helye. Isten uralma alatt. A főpohárnok beajánlja őt a fáraónak, mint olyan embert, aki meg tudja fejteni az álmokat. A fáraó senkit nem talált udvartartásában, aki képes lett volna megfejteni nyugtalanító álmait, ezért kapva kap az alkalmon és magához hívatja Józsefet. Azután, amit neki a főpohárnok a börtönben történtekről mesélt, a fáraói bizalma rendkívül nagy a héber rabszolga iránt. „Rólad azt...

tovább

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (41) – Szerencsés a börtönben?!

„A börtönparancsnoknak nem kellett törődnie semmivel, ami rá volt bízva, mert az ÚR Józseffel volt, és eredményessé tette az ÚR, amihez hozzáfogott.” (1Móz 39,23) Elsőre meghökkentő, majdhogynem groteszk arról olvasni, hogy az ÚR a börtönben Józseffel van és eredményessé (szerencséssé) teszi őt, hiszen a megelőző eseménysorból éppen az ellenkezőre következtethetnénk. Józsefet eladják testvérei Egyiptomba. Ott Potifár házába kerül, és azt olvassuk: „De az ÚR Józseffel volt, ezért szerencsés (מַצְלִֽיחַ) ember lett” (2). Csakhogy József ezután a lehető legszerencsétlenebb #metoo botrányba...

tovább

Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (38) – Az emberek súlya

„Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette.” (1Móz 36,24) „Jákóbot szerettem, Ézsaut gyűlöltem” – mondja az ismert ige (Mal 1,2-3; Róm 9,13). Akárhogyan is értjük a mondatot, az benne van, hogy Jákób és leszármazottai valamilyen szempontból kedvesek voltak Istennek, Ézsau és leszármazottai azonban nem. Ehhez képest érdekes, hogy a Genezis egy egész fejezete szól Ézsau leszármazottairól! „Ez Ézsau, azaz Edóm nemzetsége…” (36,1) „Ezek voltak Ézsau fiainak nemzetségfői...” (36,15) „Ezek a királyok uralkodtak Edómban,...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK