Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Alvin Plantinga

Legjobb olvasmányaim 2023-ban

Olvasmányokban gazdag év volt az idei is, nagyon sok jó könyvet olvastam. Ezek ablakot nyitnak a világra és inspirálnak, gondolatokat, szándékokat ébresztenek bennem. Olyanok, mint egy külföldi utazás, vagy akár egy időutazás. Válogatás következik a legjobb olvasmányaimból a szokásos hármas felosztásban: teológia, spiritualitás, kultúra. Van, amit több kategóriába is tehetnék, de hát a kategorizálás mindig kicsit szubjektív tevékenység. Sokkal nehezebb döntés a legjobbakat kiválasztani.

tovább

A legjelentősebb kortárs keresztény filozófustól jelent meg magyarul könyv, és nem William Lane Craigről van szó

Nagyszerű hír, hogy a Casparus Kiadó gondozásában megjelent Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés (eredetileg: Knowledge and Christian Belief) című könyve. Bár William Lane Craig nevét nálunk talán többen ismerik, mint Plantingáét, a „református episztemológia” atyjának tartott amerikai filozófus jelentőségét aligha tudnánk túlértékelni a keresztény filozófia huszadik századi reneszánszában. Legfőbb ideje volt, hogy valamelyik műve magyarul is elérhetővé váljon a keresztény bölcselet iránt érdeklődők számára. A magyar kiadást kiváló fordítói felvezetéssel látták el (a könyvet Paár Tamás fordította, Békefi Bálint szaklektorálta), amelyből az olvasók többek között megérthetik, miért jelentős Plantinga szerepe a gondolkodás történetében. A magyar kiadáshoz tőlem is kértek egy rövid ajánlót, ami így került a borítóra:

tovább

Az apologetikában nem csak analitikus filozófiai érvekre van szükségünk

Apologetikai szempontból rendkívül hasznosnak tartom, amit az elmúlt évtizedekben keresztény filozófusok (pl. Alvin Plantinga, Richard Swinburne, William Lane Craig) az analitikus filozófiai hagyományon belül mozogva letettek az asztalra. Az aufklérista nyugati szekularizmus részben a klasszikus istenérvek cáfolatain nyugszik, ezért megkerülhetetlen ezeknek a vitáknak az újranyitása és az ellenérvek hadrendbe állítása, ha azt szeretnénk megmutatni, hogy a keresztény hit alapjai nem feltétlenül észszerűtlenek vagy könnyen zárójelbe tehetők. Plantinga és mások az angolszász analitikai hagyományon belül nyitották újra tágra a kapukat a megértést kereső hit előtt, ezzel nagy szolgálatot tettek azoknak, akik a klasszikus apologetika eszköztárával igyekeznek megvédeni a keresztény hit igazságát.

tovább

Szörnyű kétely

A kétely sokkal nagyobb rombolást végez a modern ember világképében, mint azt a felvilágosodás filozófiai alapjaira épülő kritikai (a szó technicus terminus) gondolkodás hívei általában elismerik. Ezért különösen érdekes az a levél, amit Charles Darwin írt William Graham filozófusnak, aki 1881-ben publikált Creed of Science c. könyvében erőteljes bírálatot fogalmazott meg Darwin evolúcióelméletével szemben. A levélben Darwin udvariasan megköszöni Graham figyelmét, és elismeri, hogy a filozófus érvei erősek és tiszták azzal kapcsolatban, hogy az univerzum nem jöhetett létre véletlenül. Darwin...

tovább

Értelmiségi keresztények értelmiségi felelőssége?

Charles Malik szenvedélyesen hitt az egyetemek társadalom- és kultúraformáló szerepében, és ebből kifolyólag abban is, hogy a keresztények nem mondhatnak le az egyetemek világnézeti kritikájáról és befolyásolásáról. Ez a meggyőződése nem csak közéleti felelősségvállalásából következett, hanem megtérés-teológiájából is. Malik féloldalasnak tartotta azt a megtérést, amely nem formálja át egyben a gondolkodást is, és féloldalasnak tartotta azt a tanítványságot, melybe nem tartozik bele a körülöttünk lévő világ befolyásolása. Meggyőződéssel vallotta, hogy a Szentlélek az értelmünket is meg...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK