Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Könyvek tekintetében ez az év számomra kifejezetten gazdag volt, és most talán az átlagosnál is nehezebb kiválasztanom a legjobb olvasmányaimat: a bőség zavarában szenvedek. Mégis megpróbálom, a szokásos hármas felosztásban: teológia, spiritualitás, kultúra. Ez a hármas felosztás onnan lehet ismerős, hogy ott van a Divinity fejlécében is (Szabados Ádám teológiáról, spiritualitásról, kultúráról).
A Tűzfal podcast ötödik részében C. S. Lewis Az öröm vonzásában című önéletrajzi könyve kapcsán az ateizmusról, a romantikáról, az okkultizmusról, a megtérésről, az önvizsgálatról és az Öröm édesbús vágyakozásáról beszélgettünk. Meg arról, hogy melyikünkre hogyan hatott ez a különös könyv. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!
Katolikus püspökök tiltakoznak, mert az új skót törvények értelmében Skóciában hamarosan át kellene írni a Bibliát és a keresztény kátékat, ha a hívők nem akarnak gyűlöletbeszéd miatt bíróság elé állni. A fenyegetés valós. A Biblia nem PC-konform könyv, tele van őszinte, nyers szavakkal, elborzasztó történetekkel, és bár az Isten emberszeretete, könyörülete és irgalmassága áll a középpontjában, a bűnt bűnként, a gonoszt gonoszként, a céltévesztést céltévesztésként kezeli, és ehhez nem a progresszív mércéket és ajánlásokat alkalmazza. A Biblia és a keresztény hitvallások makacsul ellenállnak a kötelező haladásnak, ezért az összeütközés régóta borítékolható. Ez a konfliktus viszont azért különösen nehéz, mert a posztkeresztény progresszió bibliai erényekkel hadakozik a Biblia ellen.
A világmagyarázatok között vízválasztó, hogy lentről fölfelé, vagy fentről lefelé közelítünk-e a valóság megértéséhez. Platonisták, idealisták, keresztények, hinduk és muszlimok az anyagi világon túli valóságból indulnak ki, és a természet működését, az anyag elrendeződését és az anyagok közötti erőhatásokat az anyag előtti okokra vezetik vissza, még ha egyéb tekintetben egészen máshogy is vélekednek a szellemi és az anyagi valóság kapcsolatáról és mibenlétéről. Materialisták, naturalisták, darwinisták és ateisták pont fordítva gondolkoznak: még a tudatot is az anyag megnyilvánulásának,...
A büntetés humanitárius elmélete – ahogy C. S. Lewis egy 1949-es esszéjében (The Humanitarian Theory of Punishment) logikusan elmagyarázta – alapvetően igazságtalan és kegyetlen. Ez elsőre furán hangzik, mert homlokegyenest szembemegy azzal a zsigeri érzésünkkel, hogy éppen a megtorló büntetés durva és irgalmatlan, és a humanitárius nézet jóságos és emberséges. Humanitárius nézet alatt Lewis azt a meggyőződést érti, hogy a büntetésnek nem szabad a megtorlásra irányulnia, a büntetés célja csak a megjobbítás vagy az elrettentés lehet. A büntetés eszerint nem a bűn ellentételezéséről szól,...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK