Korábbi sorozatokhoz hasonlóan most is összegyűjtöttem egy helyre a darwinizmusról szóló cikkeket, hogy egyszerre is hozzá lehessen férni az egész sorozathoz. Ha valaki nem követte a Darwin-országba tett utazásomat, akár most is társulhat mellém és elkezdheti velem a szellemi barangolást. Továbbra is azt remélem, hogy a cikkek végül nem a zavart növelték a hívő fejekben és szívekben, hanem a tisztánlátást, de ahogy kezdettől hangsúlyozom, nem lezárt, hanem továbbgondolandó gondolatokról van szó. Azt mesélem el, hogy teológusként én hova jutottam ezzel a témával, miután átrágtam magam a...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
DNS
Kalandozásaim Darwin-országban (5)
Az Intelligent Design mozgalomhoz kapcsolódó tudósok közül a legtöbb tudományos publikáció Henry F. Schaefer III amerikai és brit akadémikus nevéhez köthető, akit többször is kémiai Nobel-díjra esélyesként emlegettek, ha jól tudom, öt alkalommal jelöltek is. Schaefer a kvantumkémia területén az egyik legtöbbet idézett tudósnak számít, számos rangos díjjal, kb. 1500 tudományos publikációjával pedig 628 ezer kémikus közül sokáig a hatodik (!) legtöbbet publikáló tudósként tartották számon. Schaefer a University of Georgia és a neves University of California at Berkeley professzora, emellett a...
Kalandozásaim Darwin-országban (4)
Egy biokémikus és egy molekuláris biológus egy-egy könyvével folytatom a darwinizmussal kapcsolatos élménybeszámolómat. Az egyik könyv Michael J. Behe The Edge of Evolution c. 2007-es kötete, a másik Jonathan Wells-től a The Myth of Junk DNA, mely 2011-ben jelent meg a nem-fehérjekódoló DNS-ekkel kapcsolatos legújabb genetikai és epigenetikai kutatások összegzéseként. Michael J. Behe meggyőződéses darwinistából lett a darwinizmus kritikusává, és a Darwin fekete doboza c. könyvével vált ismertté a 90-es évek közepén (a könyvet a National Review és a World a huszadik század száz legfontosabb...
Mi a „komplex, funkcionálisan specifikus információ”?
Az Intelligent Design mozgalom irodalmában gyakran találkozunk a „komplex, funkcionálisan specifikus információ” fogalmával. A fogalmat (pláne a jelenséget) azonban nem az ID mozgalom találta ki. A specifikus komplexitás fogalmát Leslie Eleazer Orgel, a Cambridge-i Egyetem kémia professzora írta le először The Origins of Life c. könyvében, hogy általa megkülönböztesse az élő organizmusokat az élettelen anyagoktól (pl. kristályoktól). Később a szintén világhírű Paul Davies fizikus használta ugyanilyen célból: „Az élő szervezetek nem a komplexitásuk miatt titokzatosak, hanem a szigorúan...
A tudomány hittel messzebb lát, mint hit nélkül
„Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Zsid 12,3) Ebből a mondatból kiindulva szeretnék néhány gondolatot mondani a hit és a tudomány kapcsolatáról, különös tekintettel a világ, az élet és az ember eredetének kutatására. Az igevers a hit fontosságára mutat rá, de rögtön le kell szögezni, hogy a hit hangsúlyozása egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne kutassuk kíváncsian és becsületesen a jelenségeket, melyekből a teremtés hogyanjára következtethetünk. Éppen ellenkezőleg! Ahogy Augusztinusz mondta: a hit érteni szeretne (fides...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK