A szokásos életrajzi előadást idén J. R. R. Tolkienról tartottam, A hobbit, A gyűrűk ura, A szilmarilok, Húrin gyermekei és más könyvek szerzőjéről, aki megteremtette Középföldét és a legismertebb modern mitológiát. Tolkien keresztény volt, keresztényként írt, és maga is hangsúlyozta, hogy írásait az evangélium „eukatasztrófája" járja át. Az előadásban többek között arról beszélek, hogy mi a fikció jelentősége, miért fontos a nyelv, valamint hogy szellemi háborúban állunk és az alázatosoké a végső győzelem. Az előadást itt tudjátok megnézni, a többi életrajzi előadást pedig itt...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
életrajzi előadás
Mit kaptam Jusztinosztól?
Az idei életrajzi előadást Jusztinosz, második századi filozófus-mártírról tartottam. Vanyó László katolikus egyháztörténész a következőt írja róla: „Az apologéták között kétségtelenül a legjelentősebb Jusztinosz, akit a keresztény utókor »filozófus és vértanúként« tisztel. Jusztinosz munkássága a kereszténység történetében markánsan jelzi azt a fordulatot, amikor a kereszténység leveti a rabbiköpenyt, s görög khitonban mutatkozik meg a világ előtt. A vértanú filozófus munkásságával részletesebben kell foglalkozni, mert minden későbbi egyházatya az ő tanítványának tekinthető.” (Ókeresztény írók I., 240) Ebben az előadásban Jusztinosz apologetikai munkáját a görög filozófiával, a zsidósággal és a bibliai teológiával, valamint a római társadalommal való kapcsolatában mutatom be, és hogy miért releváns mindez számunkra is. Az előadást itt lehet meghallgatni (az oldal aljára görgetve). Ez volt kereken a huszadik.
Mit kaptam Richard Wurmbrandtól?
Idei életrajzi előadásom témája Richard Wurmbrand volt. A romániai lelkipásztor tizennégy évet volt börtönben a hitéért, három évet egy földalatti magánzárkában, ahol soha nem látta a napot, viszont őrei rendszeresen verték és kínozták. Wurmbrand szenvedélyesen szerette Jézust, szerette a kommunistákat, szerette a megszálló orosz katonákat, és azoknak is Krisztust hirdette, akik gyűlölték őt. Ő írta azonban ezt is évekkel kiszabadulása után: „Jobban szenvedek Nyugaton, mint ahogy valaha is szenvedtem a börtönben, mert a saját szemeimmel látom, hogy a nyugati kultúra haldoklik. (…) A Nyugat… alszik. Azonban van egy erő, amely nem alszik: a kommunizmusé. Míg a Keleten a kommunisták kiábrándultak és elvesztették az illúziókat, Nyugaton a kommunizmus veszélyes maradt. Mert Nyugaton egyszerűen nem akarják tudomásul venni a sok rettenetes hírt a kommunista országokban végbemenő rémtettekről, nyomorúságokról és embertelen üldöztetésekről. Fáradhatatlan buzgalommal terjesztik ’üdvözítő tanukat’ mindenfelé, a felsőbb osztályok szalonjaiban, az értelmiségek klubjaiban, egyetemeken és főiskolákon, nyomornegyedekben és templomokban. Mi, keresztyének gyakran csak fél szívvel vagyunk a teljes igazság oldalán. Ők viszont teljes szívvel a hazugság oldalán állnak.” (Megkínozva Krisztusért, 92-93)
Mit kaptam G. K. Chestertontól?
Szokásos éves életrajzi előadásom témája idén G. K. Chesterton volt. Az angol író, esszéíró és publicista kapcsán C. S. Lewis még ateista időszakát jellemezve mondta: „Chestertont jobban szerettem, mint az összes többi modern írót együttvéve; leszámítva persze a kereszténységét.” Aztán megszerette a kereszténységét is. Chesterton nekem is régi nagy kedvencem, de én kezdettől a kereszténysége miatt is szerettem őt, noha ő katolikus volt és mély ellenszenvvel viseltetett a kálvinizmus iránt, én pedig protestáns vagyok és meggyőződéses kálvinista. Még azt sem mondanám, hogy szeretem őt, „leszámítva a katolicizmusát”, mert az a katolicizmus, amit ő képvisel, egyáltalán nem áll távol tőlem, csak én annak értékeit a kálvinizmusban találom meg. Az életrajzi előadásban három területet emelik ki Chesterton életművéből, amelyek a mi korunkban is érvényesek, sőt, prófétaiak.
Mit kaptam Jonathan Edwardstől?
Idei életrajzi előadásom témája Jonathan Edwards volt. A Stanford Encyclopeadia szerint általános vélemény, hogy Jonathan Edwards „Amerika legfontosabb és legeredetibb filozófiai teológusa”. Edwards rendkívüli gondolkodó volt, írásaiban szisztematikusan és nagy mélységben tanulmányozta a jelenségeket, különösen a lelki megtapasztalások terén. Azonban az életrajzi előadásban elsősorban úgy foglalkozom vele, mint a 18. századi nagy amerikai ébredés (Great Awakening) vezető teológusával. Edwards egyszerre volt az ébredés legfőbb pártfogója és legrealistább kritikusa. Az ébredésről szóló...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK