Apologetikai szempontból rendkívül hasznosnak tartom, amit az elmúlt évtizedekben keresztény filozófusok (pl. Alvin Plantinga, Richard Swinburne, William Lane Craig) az analitikus filozófiai hagyományon belül mozogva letettek az asztalra. Az aufklérista nyugati szekularizmus részben a klasszikus istenérvek cáfolatain nyugszik, ezért megkerülhetetlen ezeknek a vitáknak az újranyitása és az ellenérvek hadrendbe állítása, ha azt szeretnénk megmutatni, hogy a keresztény hit alapjai nem feltétlenül észszerűtlenek vagy könnyen zárójelbe tehetők. Plantinga és mások az angolszász analitikai hagyományon belül nyitották újra tágra a kapukat a megértést kereső hit előtt, ezzel nagy szolgálatot tettek azoknak, akik a klasszikus apologetika eszköztárával igyekeznek megvédeni a keresztény hit igazságát.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
evidencialista
Vannak-e a keresztény hitnek tényszerű alapjai?
Mielőtt a kérdést megpróbálnám megválaszolni, hadd hívjam fel a figyelmet az apologetikai hagyományok sokszínűségére és egy földrajzi-kulturális különbségre. Az apologetikában (a keresztény hit melletti érvelésben) általában négy különböző megközelítést tartanak számon, annak alapján, hogy az értelemre, a tényekre, isteni kinyilatkoztatásra vagy a hitre helyezik-e az elsődleges hangsúlyt. A klasszikus apologetika a keresztény hit melletti racionális érvekre épít. A főleg angolszász országokban divatos evidencialista megközelítés összegyűjti az Isten léte, a Biblia igazsága és Krisztus...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK