„Mivel testi fogyatékossága van, nem mehet oda, hogy bemutassa Istenének a kenyerét. Istenének a kenyeréből, az igen szentből és a szentből egyaránt ehet.” (3Móz 21,21b-22)
A fejezet az ószövetségi lévita papokkal szemben támasztott követelményekről szól. Az egyik követelmény az volt, hogy a papokon nem lehetett testi fogyatékosság. Ennek az az oka, hogy a papok a tökéletes Istent képviselték a nép előtt, az ÚR szent templomában, de az is elképzelhető, hogy szolgálatuk egyben a bűneset előtti hibátlan emberiséget is szimbolizálta Isten előtt. Mindenesetre a fogyatékkal élők nem mehettek be Isten szentélyébe, hogy ott Isten kenyerét bemutassák neki. Ugyanakkor a kenyeret ők is megehették.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK