Nagy Károly Zsolt rólam szóló facebook bejegyzése alatt (amit Tóth Sára megosztott) találkoztam ezzel a kedves kis gyöngyszemmel. „Hogy mondtad egyszer?” – kérdezi a kommentelő a szerzőt. „Szabados azóta fundamentalista, amióta befogadták maguk közé.” Ez a gondolatmenet találgatásnak egész kreatív, nekem például nem jutott volna eszembe. Izgalmas, hogy ezek szerint megint fundamentalista lettem, ráadásul azóta, hogy befogadtak ők, a fundamentalisták. Bár őszintén nem tudom, mire utalhat a kedves kommentelő (vagy Nagy Károly Zsolt, akitől ezt hallotta), de mosolyt csalt az arcomra, és lehetőséget ad arra, hogy bemásoljam egy tavalyi cikkem idevágó részletét, amely arról szól, hogy hol is kezdődik a fundamentalizmus. A cikket akkor írtam, amikor (a Tóth Sárával is nemrég a Felszabtér Anti-fundamentalizmus rovatában interjút készítő) Monostori Tibor már a neoortodox Karl Barth-ot is fundamentalistának nevezte, valamint videóban listázta a tíz legjelentősebb magyarországi fundamentalistát (a tizedik helytől az első helyig: Pocsaji Miklós, Somody Imre, Köntös László, Szeverényi János, Bagdy Emőke, Vágvölgyi Gergely, Kulifai Máté, Márkus Tamás, Szilvay Gergely, Bese Gergő, Szabados Ádám, Németh Sándor, Balog Zoltán, Veres András, Megadja Gábor). Íme az akkori cikkem részlete:
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
fundamentalista
Felejtsük el végre, hogy Warfield szerint Isten „diktálta” a Bibliát!
Visszatérő, makacs vád a teológia világában, hogy a „verbálinspiráció” evangéliumi vagy fundamentalista (a különbségtétel hiánya is beszédes) tana egyfajta mechanikus inspirációt takar, vagyis arról szól, hogy Isten lényegében tollba mondta a szavait, sőt, szinte ő fogta a szentírók kezét, amikor leírták, amit diktált nekik. A vádat ismételgetők a jól értesültség látszatát keltve ilyenkor B. B. Warfield nevét szokták bedobni, és akik még tájékozottabbnak akarnak látszani, a „princetoni teológusok” csoportmegnevezést is a nézet mellé biggyesztik, jelezve, hogy ez a lesújtóan primitív felfogás...
Mindig igazat mond a Biblia?
Tévedhetetlenség, csalhatatlanság, verbális inspiráció, szó szerinti ihletettség, tévedésmentes, hibátlan szöveg. Ezek azok a kifejezések, amelyek a Bibliával kapcsolatba hozva kiugrasztják a nyulat – pontosabban a fundamentalistát – a bozótból. Na meg a liberálist. „Hiszed, hogy a Biblia tévedhetetlen?” „Igen”, mondja az egyik, és azonnal fundamentalista lesz belőle. „Nem”, mondja a másik, és máris megkapja a „liberális” címkét. Lehet, hogy joggal. Nem tudom, melyik címke a rosszabb, de rám aggatták már mindkettőt. Voltam „bemerevedett ultrafundamentalista”, és voltam „kretén liberális”....
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK