Különös tény, hogy Tajvant leszámítva kizárólag nyugati keresztény országokban van „melegházasság” és a jogrendbe is beépült genderideológia. Vajon mi ennek az oka? – teszi fel a kérdést Jacob Hoekman holland újságíró június 20-i cikkében[1]. Pusztán a kereszténység hanyatlása és a szekularizáció következménye lenne ez? Vagy magának a kereszténységnek is köze van hozzá? Hoekman Tom Holland angol történészt idézi, aki szerint „a szexuális forradalom erkölcsisége” azért tudott a világnak ezen a részén esélyt kapni, mert a szeretet és az egyenlőség a kereszténység számára kiemelten fontos értékek. Hoekman szerint a keresztények ráadásul mindig többre tartották a lelket a testnél, és a szexuális forradalom is a belső önmeghatározásra helyezi a hangsúlyt. Az LMBT-mozgalom céljainak elutasítását ma sokan úgy értelmezik, hogy az maguknak az LMBT-embereknek az elutasítása, hiszen ők a megélt belső valóságot az identitásuk lényegének tartják. Hoekman szerint ez azt igazolja, hogy nagyon mély jelenséggel van dolgunk, és hogy a szexuális forradalomnak valóban megágyazhatott a nyugati világ keresztény múltja.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
genderelmélet
Jordan Petersont letiltotta a Twitter, de ezen a Twitter fog veszíteni
Jordan Petersont letiltotta a Twitter. Hogy miért? Na ez az, amit pontosan most sem lehet tudni, ahogy más esetekben sem (a Facebooknál sem), csak azt, hogy egy rövid bejegyzésével állítólag vétett a vállalat gyűlöletbeszédet tiltó szabályzata ellen. Hogy pontosan mivel, azt a Twitter nem mondja el. Az ominózus bejegyzés természetesen semmilyen gyűlöletbeszédet nem tartalmazott, csak valószínűleg nem kezelte az elvárt módon a woke kultúra egyik szent tehenét, a genderideológia előírt nyelvezetét. A tiltást a kanadai pszichológus egyetlen kattintással megszüntethetné: csak törölnie kell a cenzorokon fennakadt bejegyzést. Ezzel azonban azt ismerné el, hogy valóban vétett a gyűlöletbeszéd tilalma ellen. Amit Jordan Peterson természetesen nem fog megtenni, mert ilyenről szó sincs.
Mit jelent a gyermekvédelmi népszavazás eredménye?
Érdemes néhány szót ejteni a népszavazásról, és hogy mit jelent annak eredménye. Azok, akik ellenezték a gyermekvédelmi törvényt, illetve az azt négy „nem”-mel megerősíteni szándékozó kérdéseket (mert mondjuk homofóbnak, melegellenesnek vagy primitívnek, feleslegesnek tartották, egyszerű politikai haszonszerzést láttak benne, vagy esetleg ők maguk azok a lobbiszervezetek, amelyekről szó van), a gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazatok leadására buzdítottak. Ez a demokratikus szempontból kissé furcsa taktika azt eredményezte, hogy a népszavazásnak nem lett jogilag kötelező eredménye, hiszen az érvényes szavazatok aránya egyik kérdésnél sem érte el az 50%-ot. Az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint emiatt magát a törvényt is vissza kellene vonni (ezzel jelezve, hogy ebben a versenyben bizony nekik is voltak lovaik).
Miért más a gendertéma, mint a többi?
Régóta vissza-visszatérően írok a genderkérdésekről (LMBTQ-ideológia, transzneműség, nemek lebontása, jogrendszer átalakítása, társadalmi érzékenyítés stb.). A téma fókuszba állításakor gyakran elhangzik az ellenvetés, hogy ez valójában keveseket érint, meg egyébként ott van például az alkoholizmus problémája is (na az sokkal többeket érint), vagy a családon belüli erőszak, meg foglalkozhatnánk az afrikai éhezőkkel, a klímavédelemmel vagy a korrupcióval is. Miért pont a gendertémát emelnénk ki? Engem ez az aggályoskodás arra a politikusra emlékeztet, aki annak idején egy szimbolikus beruházás kapcsán kiszámolta, hány lélegeztetőgépet lehetett volna abból venni a kazincbarcikai kórház számára. Ami ahhoz hasonlít, amikor Júdás a drága nárdusolaj kapcsán a szegényekért kezdett aggódni (Mk 14,1-9). Ha egy ügyet kiemelünk, mindig lesznek az ügynek riválisai, amelyek nagyobb statisztikai relevanciája mellett jó érveket lehet felhozni. Csak a világ nem így működik.
Egy mai Debóra kiáltása a legkisebbekért
Nem tudtam olyan gyorsan jegyzetelni Andrea szavait, hogy mindent szó szerint visszaadhatnék, de megpróbálom a jegyzeteimből és az emlékeimből rekonstruálni néhány gondolatát. Azért nem nehéz, mert a szívembe égtek. Andrea Minichiello Williams brit ügyvéd, a Christian Concern szervezet alapítója és a Christian Legal Centre igazgatója. Számos youtube videóban látni őt, ahogy az LMBTQ-lobbistákkal szemben áll ki a legkisebbek jogaiért. Néhány napja az IFTCC nemzetközi konferenciáján hallgattam őt, ahol szenvedélyes előadást tartott arról, hogy a genderideológia néhány évtized alatt hogyan formálta az Egyesült Királyság jogrendjét a maga képére, és mit tehetnek azok az országok, amelyek még nem adták meg magukat ennek az ideológiai szörnynek. Megrázó volt hallgatni őt. És nem is csak megrázó, hanem megszégyenítő, elborzasztó, de egyben hihetetlenül inspiráló is.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK