Jézus szolgálatában az Isten országa váratlan formában jött el. Ez a váratlan forma ejtette zavarba Keresztelő Jánost, aki a Messiás érkezésével együtt várta az ítéletet is. Bár Jézus körül hatalmas csodák történtek, a kozmikus várakozásokhoz képest ez erőtlennek tűnt. Ráadásul nagy volt az ellenállás is, és a vallási vezetők a római elnyomókkal szövetkeztek, hogy Jézust megöljék, a körülötte kibontakozó mozgalmat pedig eltiporják. A tanítványok is értetlenül álltak az ország megvalósulásának ilyen formája előtt. Jézust ezért példázatokban kezdte elmagyarázni nekik az Isten országa titkát. Számos példázat közül most kettőre irányítom a figyelmet – a mustármag és a kovász példázatára –, amelyek ugyanazt a központi igazságot szemléltetik: az ország egy nagy jövő kicsiny kezdete.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
jövő
Az Isten országa (9) – Jelen és jövő feszültsége
Az előző részben az Isten országa és a kereszt közötti kapcsolatról volt szó. Azzal fejeztem be, hogy „a feszültség nem az ország és a kereszt, hanem a jelen és a jövő között van”. A kereszt megszerezte számunkra a teljes megváltást a gonosz erők fogságából (a bűnbocsánatot és az új életet, a gyógyulást, szabadulást, örök életet), de a megváltást nem élvezzük még teljességében. Üdvösségünk reménység (Róm 8,24). A megigazulás már ma is garancia, de a bűnnel és a Sátánnal állandó harcban állunk, gyógyulást nem mindig tapasztalunk, és a halál még ellenség (1Kor 15,58). Ennek a feszültségnek az az oka, hogy az Isten országa nem egy, hanem két fázisban jön el. Ez a „már igen” és a „még nem” eszkatológiai feszültsége.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK