Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

kinyilatkoztatás

Van teológia az irodalmon kívül?

Kedves emberek fülébe jutott, hogy egy ifjúsági konferencia miatt Kolozsvárra készülök, és megkerestek, hogy ha már ott vagyok, kész lennék-e egy nyilvános kávéházi beszélgetésre is Visky András íróval, akinek Kitelepítés című regényéről korábban írtam egy recenziót. Örömmel mondtam igent, különösen Andrással való régi ismeretségünk miatt. A szervezők (Koinónia Kiadó) azt a címet adták a beszélgetésnek, hogy „kinyilatkoztatás és irodalom”. Kerestük ehhez a megfelelő formát, végül úgy alakult, hogy moderátor nélkül fogunk társalogni, és nem a könyvre, inkább a könyv apropóján a mindkettőnk számára kiemelten fontos kérdésre fókuszálunk: mi a viszony a kinyilatkoztatás és az irodalom között? Így is lett. A zsúfolásig megtelt kávézóban a regény teológus olvasójaként faggattam az írót, a megjelent vendégek belehallgattak a párbeszédbe, majd a végén kérdésekkel ők is bekapcsolódtak. Hogy mi sült ki ebből, az itt visszanézhető.

bővebben

Thomas Mann: József és testvérei 2-3.

Ezen a nyáron a végére értem Thomas Mann Józsefről szóló grandiózus opusának. Az első kötetről már írtam, és a cikket annak idején így fejeztem be: „Mann regényéből nekem egyelőre e találkozás [az Istennel való találkozás] hitelessége hiányzik. Nem a róla való beszéd, nem a képzelet gazdagsága, hanem maga a találkozás. A József és testvéreit olvasva egy lassan hömpölygő tájat néztem, benne különös, de megfogható emberekkel, fölöttük viszont nem volt nyitott az ég, a tekintet megáll a csillagoknál és a boltozatnál, amely mögött a tényleges menny kezdődhetne. Mann a természetfelettiben hívő természetről ír, a természetfelettiről nincs igazi mondandója. Lássuk, ez változik-e a másik két kötetben.” Nos, nem változott. Sőt, Mann az egész regényfolyamot egy rejtélyes mondattal fejezi be: „És így végződik a szép történet és istenkitalálás.” Ábrahám, Izsák és Jákób története tehát szép, de az Istenük Mann szerint kitalálás. Ez a német író végső gondolata.

bővebben

Az egyik elmélet, a másik gyakorlat? – Válasz Sitku Tibornak

Ma reggel rám írtak, hogy láttam-e Sitku Tibor (Sytka) blogbejegyzését, amelyben a külső és belső világosságról szóló cikkemre reagált. Bevallom, hosszabb ideje nem olvastam őt, és bár tudom, hogy időnként vitába száll a cikkeimmel, nem tartom szükségesnek, hogy minden bírálatra reagáljak, hiszen egy ponton túl világossá válnak a különbségek. Sytkával biztos, hogy sok dologban egyetértünk, de láthatóan nem azonosak az alapjaink. Most viszont nem ő az egyetlen, aki félreértette a cikkem mondanivalóját, ezért nyilván engem is terhel felelősség, a tisztázásé mindenképpen – bár azt gondolom, hogy egy előítéletmentesebb, az első zsigeri érzéseken túllépő második olvasat Sytkának is segített volna a gondolatmenetem megértésében.

bővebben

Jó cél a mindenség megértése, de kinyilatkoztatás nélkül nem tudunk tájékozódni

Az előző posztomból úgy tűnhet, mintha arra bíztatnék mindenkit, hogy hagyja abba a mindenség megértésére irányuló törekvéseit, válasszon magának valami apró részterületet és foglalkozzon azzal, meg a saját jelentéktelen kis életével. Semmi sem áll távolabb tőlem ennél! Őszintén szólva nem tudok méltóbb témát elképzelni, mint hogy megpróbáljuk megérteni az egészet. Kifejezetten vonzanak a Theory of Everything típusú gondolatmenetek. A filozófiát mindig érdekesebbnek tartottam a szaktudományoknál, a metafizikát a fizikánál, a teológiát pedig a vallástudománynál, mert az egészre és az egész...

bővebben

A kereszténység lényege kinyilatkoztatás

A kereszténység – noha erkölcsös és bölcs – nem örök erkölcsi törvényekről vagy intuitív bölcsességekről szól, hanem Isten önfeltárásáról. A keresztény hit kinyilatkoztatáson alapuló vallás, a kinyilatkoztatás mibenlétének megértése ezért kulcs a kereszténység megértéséhez. Talán onnan érdemes közelíteni, hogy végiggondoljuk, hogyan hidalható át a távolság a nagy és a kicsi, a magas és az alacsony, a gazdag és a szegény, az értelmes és az együgyű között. A közös minta az, hogy mindig arról az oldalról lehetséges a hídverés, ahol a több van. A nagy tudja befogadni a kicsit, a magas tud...

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK