Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
„Füstölögtesse el ezt a pap az oltáron: tűzáldozat ez, az ÚR eledele.” (3Móz 3,11)
A fejezetben leírt áldozatot békeáldozatnak vagy közösségi áldozatnak nevezték. A selámím (שְׁלָמִ֖ים) szó gyökere békességre, jólétre, teljességre utal. Az áldozat azt fejezte ki, hogy az izráeliek egymással és az ÚRral békességben élnek, és ezt lakomával pecsételik meg.
Keresztény egyházak, gyülekezetek és szervezetek önazonosságuk meghatározásában két – egymással összefüggő – identitáscsapdába kerülhetnek. Azért csapdák ezek, mert a szervezetek és közösségek, amelyeknek az identitása e kettő valamelyikében torzul, éppen a torzulás miatt nem képesek felismerni, hogy probléma van.
Családban élőkhöz szeretnék most szólni, az asztal szerepéről. Generációk nőttek fel Arany János Családi kör című versén, melyben az asztal egy szegény családot és egy sebesült katonát tesz pillanatok alatt valódi közösséggé. Az asszony „Kiteszi középre a nagy asztalszéket / Arra tálalja fel az egyszerű étket”. A férj unszolja, hogy ő is üljön le: „Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, – / Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.” Az asztal emberléptékű kört rajzol a család számára, hogy apa, anya és gyermekek mesterkéltség és feszengés nélkül köré gyűljenek és egymás felé...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK