Ha egyetlen képet, egyetlen metaforát kellene megneveznem, amely tökéletesen jelöli a hitem sokat gúnyolt, de megrendítően felszabadító középpontját, a Bárány menyegzője lenne az. Ebben a metaforában, amit a Jelenések könyve végén tár elénk Krisztus Lelke (Jel 19,7), benne van a kezdet és a vég, a teremtés és a megváltás, a probléma és a megoldás, a teljes elhagyatottság rémülete és a bőség közösségi lakomája, altruizmus és hedonizmus, szenvedés és megdicsőülés, szeretet és szentség, igazságosság és kegyelem, Isten és ember, férfi és nő, lélek és test, ószövetség és új szövetség, várakozás és beteljesedés, múlt és jövő, titok és kinyilatkoztatás, kereszt és feltámadás, gyász és boldogság, bukás és megváltás, rituálé és eksztázis, evangélium és etika, keresztény katolicitás és keresztény exkluzivitás. A Bárány menyegzőjének képe összefoglalja a hit lélegzetelállító, egyedi misztériumát.
A progresszív teológia és a Bárány menyegzője
tovább
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK