Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Mózes

Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (27) – Az ÚR parancsolt és betöltötte a parancsot

„Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az ÚR parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.” (3Móz 27,34)

A Leviticus (Vajjikra) ezzel a mondattal zárul. Az ÚR parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen. Az ÚR (יהוה). Parancsolt (‎צִוָּ֧ה). Az, aki kijelentette Mózesnek a nevét, a Vagyok, parancsolt Izráel fiainak. Ennek súlya van. Mindaz, ami a könyvben le van írva, az áldozatok különböző formáitól kezdve a tisztasági szertartásokon át a fogadalmak megváltásáig mind-mind JHVH parancsolata. A szentély királya parancsolt népének, és azt várta tőlük, hogy tartsák meg a parancsolatokat.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (33) – Te gyere velünk!

„Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek? Mózes erre mondta neki: Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped elnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén.” (2Móz 33,14-16)

Isten azt parancsolja Mózesnek, hogy vigye tovább a népet a megígért földre, ő pedig egy angyalt fog előttük küldeni, hogy elfoglalhassák Kánaánt. Ő nem megy velük, mert a nép keménynyakú, ezért félő, hogy további hitetlenségük miatt nem maradnának életben. Az angyal a megoldás.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (20) – Isten legyen távol!

„És így szóltak Mózeshez: Te beszélj velünk, és mi hallgatni fogunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk!” (2Móz 20,19)

Időnként mi is jobban bízunk az emberek közvetítésében, mint Isten közelségében. Isten szentsége veszélyes ránk. „Az egész nép szemtanúja volt a mennydörgésnek és villámlásnak, a kürtzengésnek és a hegy füstölgésének. A nép, látva mindezt, remegni kezdett, és távolabbra húzódott.” (18) Így húzódunk mi is távolabb, amikor megsejtjük a szentség fenyegető jelenlétét.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (19) – A felhő

„Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Íme, eljövök hozzád sűrű felhőben, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyenek majd neked is mindenkor.” (2Móz 19,9)

A felhőnek kettős szerepe van. Egyrészt az a feladata, hogy megmutassa, jelen van az ÚR dicsősége Izráel között, másrészt az, hogy eltakarja ezt a dicsőséget. A felhő hitet ébreszt a közelsége által is, és úgy is, hogy távol tart.

bővebben

Reggeli naplójegyzetek az Exoduszról (16) – A manna

„Az ÚR azonban így szólt Mózeshez: Majd én hullatok nektek kenyeret az égből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót! Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem. Amikor a hatodik napon elkészítik azt, amit bevisznek, az kétszer annyi lesz, mint amennyit napról napra szednek.” (2Móz 16,4-5)

A koriandermaghoz hasonlító, fehér, mézeskalács-ízű manna (‎מָ֑ן) egyszerre volt az isteni gondoskodás és az emberi engedelmesség szimbóluma. Mind a kettő nagyon fontos.

bővebben

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK