Sitku Tibor (Sytka) A színfalak mögötti Intelligens Tervezés című válaszcikkében (Az ID nem „kreacionizmus”, miért mondják sokan mégis annak? c. posztomra reagált) a feltételezett vallásos motivációt kéri számon az értelmes tervezettség (ID) paradigmán. Érdekes módon ezzel éppen azt a hibát követi el, amit a cikkemben szóvá tettem: összekeveri a tudós motivációját a tudományos kutatással. Ha a tudományos kutatás kritériuma a megfelelő világnézeti motiváció (vagy annak hiánya) lenne, ezer és ezer módon diszkvalifikálhatnánk tudományos projekteket, ahelyett, hogy magára a tudományra és az érvekre figyelnénk. Ha megnézzük, hogy többek közt mi motiválta mondjuk Darwint (személyes tragédiák miatt az istenhite megrendülése), mi motiválja Dawkinst (lehessen intellektuálisan megelégedett ateista), vagy mi motiválta Keplert, Newtont, Faradayt, Pasteurt, Maxwellt és Planckot (a teremtésben Isten gondolatainak felfedezése), ugye, a motiváció alapján nem is olyan egyértelmű, hogy akkor most ki végez valódi tudományos kutatást. Pontosabban teljesen egyértelmű: mindegyikük. Mert a motiváció egy dolog, a kutatás egy másik.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Polányi
Episztemológiai jelentőségű igék (1)
Cikksorozatot indítok episztemológiai (ismeretelméleti) jelentőségű bibliai igékről, melyek rámutatnak a megismerés összetett és személyes folyamatára. Ebben az első részben ennek a sorozatnak ágyazok meg egy Polányi Mihálytól származó ismeretelméleti gondolattal. Azt szeretném megmutatni, hogy a Biblia megismeréssel kapcsolatos képe összhangban van azzal, ahogy a tudásszerzés más esetekben is történik (beleértve a tudományos módszert). Polányi tudományfilozófiai meglátásait meggyőzőeknek tartom, és úgy gondolom, nem a bibliai, hanem az azzal szemben álló pozitivista episztemológia kerget...
A működés és a jelentés szükségszerű hierarchiája
Ha valaki megkérdezne arról, hogy kik azok a nem teológus gondolkodók, akik alapvetően formálták a gondolkodásomat, Polányi Mihály (kémikus, tudományfilozófus) lenne az egyik, akit kapásból megemlítenék. Meghatározó élményem a Personal Knowledge: Toward a Post-Critical Philosophy és a The Tacit Dimension c. könyvei, valamint „Life’s Irreducible Structures” c. esszéje. Polányi rengeteg dolgot segített megértenem a tudománnyal és az episztemológiával kapcsolatban, amit kis túlzással napi szinten alkalmazok a teológiai gondolkodásomban. Ezekről egyszer majd részletesen is szeretnék írni. Van...
A tudomány hittel messzebb lát, mint hit nélkül
„Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.” (Zsid 12,3) Ebből a mondatból kiindulva szeretnék néhány gondolatot mondani a hit és a tudomány kapcsolatáról, különös tekintettel a világ, az élet és az ember eredetének kutatására. Az igevers a hit fontosságára mutat rá, de rögtön le kell szögezni, hogy a hit hangsúlyozása egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne kutassuk kíváncsian és becsületesen a jelenségeket, melyekből a teremtés hogyanjára következtethetünk. Éppen ellenkezőleg! Ahogy Augusztinusz mondta: a hit érteni szeretne (fides...
Legjobb olvasmányaim 2009-2010-ben
Az elmúlt két évben is sok érdekes, izgalmas és hasznos könyvet olvastam. Néhányat ezek közül minden évben csokorba gyűjtök. Tavaly ez elmaradt, mert Amerikában voltam, ezért most 2009. és 2010. legjobb olvasmányaiból egyszerre fogok szemezgetni. (Most először a Divinity-n!) 1. Szépirodalmi olvasmányaim közül egyértelműen Mikszáth A fekete város c. regénye volt a legjobb. Gyönyörű nyelvezete, lélekelemzései, természetes bölcsessége megmelengette a szívemet, főleg úgy, hogy nagyon távol voltam szülőföldemtől. 2. A filozófia terén négy fontos könyvet emelnék ki. Elsőként Michael Polanyi...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK