Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

progresszív

Üdvözlöm a „Decemberi állásfoglalás” által szorgalmazott színvallást

2021. december 4. | , , , | 10 Hozzászólások

Monostori Tibor történész újabb akciója az ún. „Decemberi állásfoglalás a Biblia védelmében”. A bevezetőből és a címből is kiderül, hogy ez az akció reakció a Magyarországi Evangélikus Egyházban szolgálók által kiadott „Novemberi állásfoglalás” c. dokumentumra, amelyet az elmúlt hetekben ezres nagyságrendben írtak alá mindenféle felekezetből azok, akik az LMBTQ-témákban a magyar egyházak egyértelmű bibliai állásfoglalását várják. Én magam is aláírtam a „Novemberi állásfoglalás”-t, mert egyetértek lényegi üzenetével és céljával, az evangélium védelmével. Ezzel szemben Monostori Tibor újabban egészen nyíltan és türelmetlenül szorgalmazza, hogy a keresztények vagy tegyék magukévá a „melegházassággal” kapcsolatos progresszív álláspontot, vagy legalább azok vállalják ezt fel végre nyíltan, akik titokban egyébként egyetértenek vele. Ez a nyilatkozata is egyfajta tetemrehívás.

bővebben

Dawkins is sorra került

2021. május 6. | , , | 5 Hozzászólások

Richard Dawkins egy szokásos esős reggelen arra ébredt, hogy a patinás kaliforniai Berkeley Egyetem törölte az eseményt, amelyen előadott volna, és nem is annyira finoman jelezték, hogy iszlamofóbiája miatt már nem kívánatos személy arrafelé. A döntés meglephette a híres etológust, mert a hetvenes évektől ő fémjelezte azt a szekularista mozgalmat, amely a diadalmenetét éppen annak köszönhette, hogy a vallásokat nevezte az emberiség legfőbb problémájának. Dawkins modern Jeanne D’Arc-ként cipelte a hátán a felszabadítás zászlaját, csak az ő látomásában nem a britek, hanem a vallások képezték az elnyomó gonoszságot. A tömegek éppen ezt szerették benne, és – ha már a középkori hősöket használjuk analógiaként – úgy követték, mint egy második Luthert, aki immár nem csupán a pápaságot „törli el”, hanem magát a vallást is. Cudar ébredés Dawkinsnak, hogy a felvilágosult élcsapat most éppen őt „törli el” és teszi a sötét középkor részévé.

bővebben

Monostori Tibornak: Más térkép alapján, más irányba haladunk

2021. március 7. | , , , | 40 Hozzászólások

Itt olvasható Monostori Tibor felebarátom válasza az én neki írt válaszomra. Néhány apró dolog pontosítása és tisztázása mellett (ilyen például az, hogy nem a revizionista exegézis, hanem a progresszív hermeneutika mellett teszi le a voksát, vagyis annak ellenére támogatja az azonos neműek házasságát, amit az apostolok szerinte is tanítottak) számomra a lényeg a végén van, és ő is ebben látja a tétet:

bővebben

Egy keresztény hit van – Válasz Monostori Tibor írására

2021. március 6. | , , , | 8 Hozzászólások

A Magyar Narancs legutóbbi számában „Isten védelme felé” címmel Dr. Monostori Tibor (mostantól: MT) jelentetett meg egy teológiai okfejtésekre épülő cikket, amelyben a református közgazdász, történész amellett érvel, hogy a keresztény egyházak is támogathatják az azonos neműek házasságát és „jogukat az örökbefogadásra”. A cikk Márkus Tamás András református teológus-lelkész egy korábbi írásával száll vitába, és helyet kér a liberális, progresszív teológiai álláspontoknak is a közéleti kérdések keresztény megfogalmazásában, sőt, magának a kereszténységnek az újrafogalmazásában. A kettejük által tárgyalt téma fontossága miatt kapcsolódok be ebbe a vitába, de a válaszomban arra a konkrét kérdésre most nem fogok kitérni (máshol már elmondtam a véleményem), hogy helyes lenne-e, ha a magyar törvények a gyermekek elhelyezését homoszexuális pároknál is lehetővé tennék, illetve hogy a házasság társadalmi definícióját meg lehet-e változtatni olyan módon, hogy az azonos neműek kapcsolatát is jelölje, illetve egy ilyen újradefiniálásnak milyen következményei lehetnek. Arra viszont szeretnék válaszolni, mert ez a fontosabb kérdés, hogy vajon maga a keresztény teológia megváltoztatható-e olyan módon, hogy ezeket a törekvéseket támogassa.

bővebben

Ha az igazság csak hatalom, akkor csak a hatalomnak lesz igazsága

2021. február 3. | , , | 19 Hozzászólások

Kis túlzással az egész felnőtt életem azzal telt, hogy körülöttem mindenhol azt harsogták, hogy „nincs abszolút igazság”. A „kis túlzás”-t nem arra értem, hogy nem pont ezt harsogták volna, hanem arra, hogy hála Istennek nem ezzel telt az egész felnőtt életem, és nem mindenhol harsogták ezt. Ettől még gyakori és meghatározó élményem volt, ráadásul az abszurditásig fokozódó apologetikai feladatot jelentett a vele való viaskodás. Látszólag egyszerű volt megválaszolni („ha nincs abszolút igazság, akkor az sem lehet abszolút igaz, hogy nincs abszolút igazság”), de valahogy a kerti taracknál is szívósabban tapadt a földbe ez a meggyőződés, és még keresztény körökben is makacs gondolati indaként hatolt be mindenhova.

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK