Olyan évtizedek állnak a hátunk mögött, amelyekben folyton arra figyelmeztettek bennünket, hogy szeressük a bizonytalanságot és óvakodjunk a bizonyosságtól. Élvezzük az úton levést és tekintsünk gyanakvással arra, aki azt állítja, hogy biztosan tud valamit. Legyünk nyitottak, ezért semmit ne tartsunk a kezünkben túl szorosan, leginkább az igazságot ne, hiszen annak senki nem lehet birtokában. A bizonyosság végső soron illúzió, talán egy ideig hasznos annak, aki még nem tud lemondani a kapaszkodókról, de a végtelen intertextualitás szövevényes világában az igazság mindig nézőpont és értelmezés kérdése lesz. Mivel sokan vagyunk, akik ebben a gondolati mátrixban szocializálódtunk, szeretnék most megmutatni egy rövid válogatást a Szentírásból (töredékét annak, amit idézhetnék), amelyből az derül ki, hogy az ismeret bizonyossága lehetséges, sőt, kívánatos dolog. Ha fontos a számunkra, hogy a tudásról és a bizonyosságról a Biblia fényében gondolkodjunk, figyelmesen elmélkedve olvassuk végig az alábbi igeverseket!
Józs 23,13 „Mert ha mégis elfordultok tőle, és ha ezeknek a népeknek a maradékaihoz ragaszkodtok, amelyek itt maradtak köztetek, ha összeházasodtok és összekeveredtek velük, ők meg veletek, akkor tudjátok meg (יָדוֹ֙עַ֙ תֵּֽדְע֔וּ), hogy nem űzi ki többé Istenetek, az ÚR ezeket a népeket előletek.” (Héber kifejezés: tudjátok meg bizonyossággal.)
1Sám 20,3 „De Dávid meg is esküdött, és ezt mondta: Jól tudja (יָדֹ֙עַ יָדַ֜ע) apád, hogy te jóindulattal vagy hozzám…” (Héber kifejezés: bizonyossággal tudja.)
Ézs 49,26 „Akkor majd megtudja mindenki, hogy én vagyok az ÚR, a te szabadítód, és megváltód, Jákób erős Istene.”
Jer 26,15 „De tudjátok meg (יָדֹ֣עַ תֵּדְע֗וּ), hogy ha megöltök, ártatlan vér terhel benneteket, ezt a várost és lakóit, mert valóban az ÚR küldött hozzátok, hogy hirdessem nektek mindezt.” (Héber kifejezés: tudjátok meg bizonyossággal.)
Ez 5,13 „Akkor tudják meg, hogy én, az ÚR, szóltam bosszúságomban, amikor majd kitöltöm rajtuk lángoló haragomat.”
Lk 1,4 „…hogy azokról a dolgokról, amelyekről tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valóságot (τὴν ἀσφάλειαν).” (Görög szó: biztosságot, bizonyosságot.)
Jn 7,17 „Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok.”
Jn 8,28 „Jézus tehát ezt mondta: ’Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok, és önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket.’”
Jn 9,20-21a „Szülei pedig így válaszoltak: ’Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, de hogy most mi módon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk.’” (Tudják, hogy mit tudnak és mit nem.)
Jn 9,29 „Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de erről azt sem tudjuk, hogy honnan való.”
Jn 10,38b „…higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában.”
Jn 21,24 „Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és megírta ezeket, és tudjuk, hogy igaz az ő bizonyságtétele.”
ApCsel 2,22 „Izráelita férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok…”
Róm 3,19 „Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény alatt élőknek mondja, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világot Isten ítélje meg.”
Róm 4,20-21 „Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt (πληροφορηθεὶς) afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni.” (A görög szó jelentése: tökéletesen megbizonyosodva.)
Róm 7,14a „Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki…”
Róm 8,22 „Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.”
Róm 8,28 „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”
1Kor 8,1-2 „Ami pedig a bálványáldozati húst illeti, tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismerete: az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az még semmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell.” (Isten és a testvér iránti szeretettel.)
1Kor 8,4 „Ami tehát a bálványáldozati hús evését illeti, tudjuk, hogy nincs bálvány a világon, és hogy Isten sincs más, csak egy.”
1Kor 15,58 „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”
2Kor 5,1 „Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.”
Gal 3,7 „Értsétek meg (γινώσκετε) tehát, hogy akik hitből valók, azok Ábrahám fiai.” (A görög szó: tudjátok.)
Ef 4,14-15 „…hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva (ἀληθεύοντες – az igazságot szólva) növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.” (Az igazságban való szilárdság az érettség, a sodródás a kiskorúság jele.)
Ef 5,5-6 „Hiszen jól tudjátok (ἴστε γινώσκοντες), hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége a Krisztus és az Isten országában. Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait.” (A görög ἴστε γινώσκοντες a héber יָדוֹ֙עַ֙ תֵּֽדְע֔וּ-hoz hasonlóan azt jelenti: bizonyossággal tudjátok.)
Fil 1,25 „Erről meggyőződve tudom is (πεποιθὼς οἶδα), hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre…”
Kol 2,1-4 „Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodíceaiakért; és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen, hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára (πᾶν πλοῦτος τῆς πληροφορίας τῆς συνέσεως): az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen.” (A görög kifejezés jelentése: a megismerés tökéletes bizonyosságának egész gazdagságára.)
Kol 4,12 „Köszönt titeket Epafrász, aki közületek való, Krisztus Jézus szolgája, aki mindenkor küzd értetek imádságaiban, hogy tökéletesen, teljes bizonyossággal (τέλειοι καὶ πεπληροφορημένοι), állhatatosan maradjatok mindabban, ami az Isten akarata.” (A görög kifejezés jelentése: teljesen meggyőződve.)
1Thessz 1,5a „Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal (πληροφορία) is.” (A görög szó jelentése: teljes meggyőződés, tökéletes bizonyosság.)
1Tim 1,8-9a „Mi azonban tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él azzal. És tudjuk azt is, hogy a törvény nem az igaz ellen van”
1Tim 4,3 „Ezek tiltják a házasságot és bizonyos ételek élvezetét, amelyeket az Isten azért teremtett, hogy hálaadással éljenek velük a hívők és az igazság ismerői (ἐπεγνωκόσι τὴν ἀλήθειαν).” (Görög kifejezés: akik megismerték az igazságot, akik eljutottak az igazság ismeretére.)
2Tim 3,1 „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek.”
Zsid 10,22 „…járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel (ἐν πληροφορίᾳ πίστεως), mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől…” (A görög kifejezés jelentése: a hit teljes bizonyosságával.)
Zsid 12,17 „Mert tudjátok, hogy később, amikor örökölni akarta az áldást, elutasították, mivel a megtérés útját nem találta meg, noha könnyek között kereste.”
Jak 5,19-20 „Testvéreim, ha valaki közöttetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti valaki, tudja meg, hogy aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez.”
1Pt 1,18-19 „…tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
1Jn 2,3-5 „És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság, aki pedig megtartja az ő igéjét, abban igazán teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk.” (Mindenhol a γινώσκω ige szerepel.)
1Jn 2,14 „Írtam nektek, gyermekek, mert ismeritek az Atyát. Írtam nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, és Isten igéje lakik bennetek, azért legyőztétek a gonoszt.”
1Jn 2,18 „Gyermekeim, itt az utolsó óra, és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, most meg is jelent; mégpedig sok antikrisztus jelent meg: ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra.”
1Jn 2,20-21 „Nektek pedig kenetetek van a Szenttől, és ezt tudjátok is mindnyájan (οἴδατε πάντες – mindnyájatoknak van tudásotok). Nem azért írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem azért, mert tudjátok az igazságot, és azt, hogy semmiféle hazugság sem származhat az igazságból.”
1Jn 2,26-29 „Ezt azokról írtam nektek, akik megtévesztenek titeket, de bennetek megvan az a kenet is, amelyet tőle kaptatok, ezért nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; sőt amire az ő kenete tanít meg titeket, az igaz, és nem hazugság; és ahogyan megtanított titeket, úgy maradjatok meg őbenne. Mármost, gyermekeim, maradjatok meg őbenne, hogy amikor megjelenik, bizalmunk legyen iránta, és meg ne szégyenítsen minket eljövetelekor. Ha tudjátok, hogy ő igaz, ismerjétek fel (γινώσκετε – tudjátok meg), hogy aki az igazságot cselekszi, az is mind tőle született.”
1Jn 3,2 „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.”
1Jn 4,13 „Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.”
1Jn 5,2 „Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent, és megtartjuk az ő parancsolatait.”
1Jn 5,13 „Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.”
1Jn 5,18-20 „Tudjuk, hogy aki Istentől született, nem vétkezik, sőt aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti. Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van. De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.”
2Jn 1-2 „Én, a presbiter, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket igazán szeretek; és nemcsak én, hanem mindenki, aki ismeri az igazságot, akiket azért az igazságért szeretek, amely bennünk van, és velünk lesz örökké.”
3Jn 12 „Demetriosz mellett bizonyságot tesz mindenki, maga az igazság is, de mi is bizonyságot teszünk, és tudod, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.”
Jel 2,23 „…és megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója…”
A sort hosszan folytathatnánk, de ebből a válogatásból is világosan látszik, hogy a Szentírás bölcsessége szerint létezik bizonyosság az ismeretben, sőt, ez az ismeret a hit útján kívánatos cél. Nem a kételyeink letagadásával, hanem azok komolyan vételével és becsületes feldolgozásával, ahogy erről Hamar Dávid az Evangéliumi Fórumon tartott személyes hangvételű előadásában is beszélt. A kétellyel foglalkoznunk kell, de a kétely nem végcél, hanem szimptóma, amely az integritásunk valamely sérülésére mutat rá. A kereszténységben a bizonyosság a végcél. Ezzel a bölcsességgel ellentétes az a lelkiség, amely tagadja a teljes bizonyosság lehetőségét, vagy amely azt nem tekinti kívánatos célnak a hit útján vagy úgy általában az életben.
Kapcsolódó cikk:
Az érettség a bizonyosságban való növekedés vagy a bizonytalanságban való megnyugvás?
És a legnagyszerűbb az Isten dolgai, akarata felől való tudás bizonyosságában,
hogy épp a megpróbáltatásokban, azok kipróbáltságai között ragyognak fel az
elmében, szívben legerősebben, és válnak erőforrássá a cselekvésére.
Ennek fontosságát, igazolását látom drága Urunk halála előtti időszakában:
„Jézus tudta, hogy az Atya minden hatalmat a kezébe adott ….” (János 13:3)
ezért megmosta tanítványai lábát.
„Jézus pedig – mivel tudta, hogy mi történik majd vele …….” (János 18:4)
elfogták, megkötözték.
„Ezután Jézus tudva, hogy minden beteljesedett, így szólt: …” (János 19:28)
szomjas volt, ecetet kapott és tudva, hogy minden befejezett, meghalt.
+ 1Jn 1:2-3
ez egy elég erős tanúvallomás, és a tanúvallomásokkal a bizonytalanságra bíztatés nem igazán tud mit kezdeni.
Ádám, hogyan definiálnád ezt a bizonyosságot? Könnyen asszociálhatunk alatta valamiféle matematikai-karteziánus-deduktív megkérdőjelezhetetlenségre, de nem tudom, ez biblikus-e, és szerintem nehezen tartható. A bibliai bizonyosság inkább certainty vagy assurance?
Általánosságban fontosnak tartom azt az ellensúlyt, amit itt megfogalmazol népszerű trendekkel szemben, csak szerintem a bizonyosság nehéz, az elmúlt évszázadok által súlyosan megtépázott fogalom.
Bálint,
jó és fontos a kérdésed. Se nem certainty, se nem assurance, inkább confidence az, amiről itt beszélek. Bizonyosság (confidence) alatt olyasmit értek, amit itt, vagy bővebben itt fejtettem ki. Ez a bizonyosság mindenképpen személyes, az Istennel való kapcsolatban jelentkezik, de nem független az objektív igazságtól és történeti tényektől sem. Semmiképpen nem matematikai-karteziánus objektivitás, inkább egyfajta episztemológiai értelemben vett realizmus, amely a Szentlélek által válik lehetségessé.
Ebben és az előző cikkemben pusztán azt akartam megmutatni – anélkül, hogy kifejtettem volna ennek a filozófiai vetületét -, hogy a bizonyosság a Szentírás spiritualitásában lehetséges és kívánatos. De valóban nem karteziánus értelemben.
Köszönöm, Ádám! Így jobban érthető, és egyet is értek.