Az ezer és ezer gondolatból, amit Trump győzelme elindított bennem, egy lehetséges magyarázatot szeretnék most elmondani arra, ami történt. Számos okfejtés közül azt, amelyik szerintem a legfontosabb a Trump-jelenség megértésében. Nem vagyok sem politológus, sem szociológus, sem Amerika-szakértő, de talán nem önhittség, ha azt mondom: a zsigereimben érzem, miért nyert Trump. Vagy inkább azt, hogy miért veszített Hillary. Tanultam ugyan amerikanisztikát, amerikai történelmet, amerikai irodalmat, éltem egy ideig az Egyesült Államokban, de a bennem kialakult meglehetősen kontúros kép mélyebbről származik. Nem annyira Trump megértéséből, mint inkább azoknak a megértéséből, akik Trumptól most segítséget várnak.
A Trump-jelenség – pontosabban a Trump-győzelem – egyik legfontosabb okának azt az általános igazságot látom, hogy az emberek hosszú távon nem szeretik, ha izélgetik őket. Egy ideig tűrnek, aztán szólnak, végül ütnek. Úgy tűnik, a progresszív izélgetés most ért el egy olyan határt, ahol az amerikaiak kritikus tömege mondta azt, hogy elég, majd kaszát, kapát, coltot ragadott, hogy kitessékelje az izélgetőket a farmról és annak közeléből. Meghívták Jeftét, a bandavezért, Robin Hoodot, a rablót, Savanyú Jóskát, a betyárt, vagy inkább Oscar Schindlert, a náci gyárost, hogy álljon az élükre, rúgja jól s*ggbe az izélgetőket, és segítsen elküldeni őket a fenébe. Ebben nincs semmi szép, semmi tudatos, ez zsigeri és végtelenül emberi életösztön. Az egyszerű, békés ember életösztöne.
Aki azt gondolja, hogy az amerikaiak Trump megválasztásával fel akarják forgatni a világot, teljesen félreértik a jelenséget. Nem a felforgatók szavazták a Donaldot a Fehér Házba, hanem azok, akiknek elegük van a felforgatókból. Akik azt szeretnék, ha békén hagynák végre őket, ha nem dúlnák fel még ennél is jobban a világot, amit ismernek és szeretnek. Vagy inkább csak szerettek. Aki ránéz egy választási térképre, láthatja, hogy Trumpra elsősorban a vidéki Amerika szavazott, a metropoliszokban Hillary nyert. A vidéki Amerika felkelése zajlik, egy volt bandavezérrel az élen. Azok az amerikaiak várják Trumptól, hogy állítsa meg végre a felforgatókat, akikről nem készülnek filmek, akikről nem szólnak hírek, akik nem irányítják a tömegkultúrát, de rettentő sokan vannak, és idegeneknek érzik magukat saját hazájukban. Ők azok, akik riadtan szemlélik, hogyan szedik szét szálakra világuk szöveteit és izélgetik őket még azért is, mert nem lelkesednek elég hangosan a haladásért.
Egy pár éve publikált tanulmány kimutatta, hogy van kapcsolat a lelki alkat és a politikai preferencia között. Az alkalmazkodó lelki alkatú emberek inkább konzervatív, az autoriter lelki alkatú emberek inkább liberális pártokat támogatnak. (A tanulmány eredményét először fordítva közölték, tavaly korrigálták csak, amikor már más tanulmányok tucatjai hivatkozták le és erősítették a hamis képet, amelyben a liberalizmus testesíti meg a toleranciát, a konzervativizmus pedig a tekintélyelvű türelmetlenséget.) Konzervatívnak lenni elsősorban a status quo fenntartását jelenti. A konzervatív nem akarja mások világát felforgatni, szeretné inkább megőrizni azt olyannak, ahogy megismerte. Sokszor pusztán megvédeni akarja azt éppen a liberálisoktól, akik viszont újra és újra az ő farmját akarják beszántani és új növényekkel beültetni. Vagy szimplán csak lehugyozni.
Senkit ne tévesszen meg Trump autoriter fellépése. Nem Trump a lényeges ebben a jelenségben, hanem az, amit Trumptól várnak. Trump egy veszélyesen nárcisztikus, riasztóan populista, betegesen hazug ember, akit semmilyen hatalom közelébe nem volna szabad odaengedni, nemhogy az atomkódot bízza rá bárki is. A világ tényleg kiszámíthatatlanabb hely lett az elnökségével. Állati nagyot bukhatunk vele mi is, és sok jó ügy is, amihez hozzádörgölőzött. Az, hogy az amerikaiak jelentős része tőle várja a védelmet, nem Trump alkalmasságát, hanem az izélgetés mértékének a nagyságát mutatja. A békére és nyugalomra vágyó, alapvetően alkalmazkodó, konformista tömegek rettentő dühösek, és egy erős embertől várják, hogy megvédje őket az erős emberektől, akik már a kertjük végében garázdálkodnak. Már csak a banditában bíznak a banditákkal szemben.
Trumptól azt várják, hogy móresre tanítsa végre a progresszív társadalommérnököket, akik számára ők csak vicc tárgyai. Az izélgetőket, akik nevetnek rajtuk, akik lenézik őket, akiket a világuk nem érdekli, legfeljebb akkor, ha azt szembe lehet állítani a progresszió nemes ügyével. Azokat, akiknek fogalmuk sincs arról, mit jelent a vidéki élet, a hagyomány, a közösség, a vallás, a gyülekezet, mert New York és Los Angeles felhőkarcolói eltakarják előlük. Akik nem látják, mivel jár a társadalom hagyományos szöveteinek széttépése, az ipar Kínába telepítése, az illegális bevándorlók tömeges beengedése, teljes vidékek elsorvadása, a kereszténység kiszorítása a közéletből, a fehér protestánsok folyamatos megszégyenítése, egy egész többségi kultúra teljes marginalizálása. Akiknek a panaszokra is csak az újabb megszégyenítés a reakciójuk: „Kuss, fogatlan, bunkó, rasszista, xenofób, homofób, inkább cseréld ki azonnal a bár vécéjén a férfi/nő jeleket! Ja, hogy még azt sem tudod, hogy nincsenek nemek?! Primitív szexista redneck…” Trumptól konkrétan azt várják, hogy pofozza már fel őket.
Nem gondoltam, hogy ez a lenézett tömeg képes többséget teremteni a izélgetőkkel szemben, mert az Amerikát átformáló progresszív ügy az elmúlt években úgy tört utat magának, mint vajban a kés. Az egész szórakoztatóipar mögötte van, a média, a liberális elit által dominált egyetemek, és támogatást kapott a Legfelsőbb Bíróság egy fős többségétől is. Amerika fordulata nem Trumppal történt. Trumptól éppen azt várja most az amerikaiak megszégyenített másik fele, hogy állítsa vissza a régi rendet, amit az izélgetők feldúltak. Tessékelje őket ki a határból, utána építse vissza a karámokat és kezdjenek újra gazdálkodni, mint annak előtte. Félek, akik a bizalmukat most Trumpba vetik, mert erőt látnak benne, keservesen csalódni fognak. A harag szinte soha nem jó tanácsadó. Bevallom, az azonban kellemes meglepetésként ért, hogy az őrült progresszió előretörésének talán mégis elértünk most egy határára. A nyugalomra vágyó ember mondta ki, hogy itt a vége. Mert rettentő dühös és elkeseredett.
Érdekem elolvasni ezt a kis rövid, cinikus, gúnyolódó index cikket is, amiben próbálja a „felsőbbrendű szélsőliberális elit” elviccelni azt, hogy lenézik és megvetik a (szerintük) egyszerű embereket:
http://index.hu/velemeny/2016/11/10/le_kell_ereszkednunk_a_sotetsegbe_ahhoz_hogy_megertsuk_trump_szavazoit/
Ádám, a posztodat épp a http://index.hu/velemeny/2016/11/10/le_kell_ereszkednunk_a_sotetsegbe_ahhoz_hogy_megertsuk_trump_szavazoit/ cikk után olvastam, kontrasztos a különbség.
Lényegében azonos témában készült a két cikk, de a legnagyobb különbség, hogy Dezsó András csak közli: le kell menni, de a cikkben ő maga nem megy le — talán túlságosan undorodik hozzá…
Igen, én is pont a Dezső András cikk után olvastam Ádám írását. Szerintem, az index pont hu és az indexes fiúk elég jól leírják azt a kultúrát, amire most az amerikaiak nemet ordítottak. Úgy látom, az amerikai keresztények jó része egy vízilóra is inkább szavazott volna, mint H. Clintonra.
„Trump egy veszélyesen nárcisztikus, riasztóan populista, betegesen hazug ember, akit semmilyen hatalom közelébe nem volna szabad odaengedni, nemhogy az atomkódot bízza rá bárki is.”
Ezzel részben egyetértek, de nem teljesen. Trumpnak vannak bizonyos olyan kvalitásai, amelyekre szerintem a mai világnak igenis szüksége van, és az elmúlt évtizedek kissé elnőiesedett vezetőiből egyszerűen teljesen hiányzott:
– politikailag inkorrekt.
– nevén nevez olyan dolgokat, amiket más még körülírni sem mer.
– abszolút nem érdekli, hogy kinek mi a véleménye, nem igazán fél az emberektől.
– ha valamit helyesnek gondol, akkor egyszerű módon képes azt megfogalmazni és felvállalni.
– nem fél megváltoztatni a véleményét ha meggyőződik valami jobbról, saját korábbi álláspontja sem érdekli.
Ezek miatt egyedülállóan alkalmas arra, hogy keresztülhúzza az amerikai elit számításait és felrúgja a kialakult státusz quót. Van a személyiségének egyfajta bulldózer jellege. Egy bulldózert nem érdeklik a finomságok, mert ő egy bulldózer. Egyrészt riasztó, mert egy bulldózer hatalmas károkat tud csinálni ha elszabadul, másrészt viszont nagyon hasznos, mert bizonyos dolgokat csak egy bulldózer tud eltakarítani.
Éppen ezért szerintem a Trump adminisztrációban (még a szókapcsolat is vicces) benne van a perspektíva, hogy igazán történelmi legyen – mind pozitív, mind negatív értelemben. Fontos, hogy Trumpot értelmes emberek vegyék körül, maradjon nyitott a tanácsokra (miközben maradjon kemény vezető és „bulldózer”), és azt verje szét, amit kell, ne pedig azt, amit nem kell.
De aztán meglátjuk, hogy mi kerekedik ki az egészből. Én Obama elnöksége elején is igyekeztem neki bizalmat szavazni (vitatkoztam is sokakkal, akik eleve az antikrisztust látták benne), de aztán elég hamar csalódnom kellett.
” A vidéki Amerika felkelése zajlik, egy volt bandavezérrel az élen. Azok az amerikaiak várják Trumptól, hogy állítsa meg végre a felforgatókat, akikről nem készülnek filmek, akikről nem szólnak hírek, akik nem irányítják a tömegkultúrát, de rettentő sokan vannak, és idegeneknek érzik magukat saját hazájukban. Ők azok, akik riadtan szemlélik, hogyan szedik szét szálakra világuk szöveteit és izélgetik őket még azért is, mert nem lelkesednek elég hangosan a haladásért.”-ehhez egy frappáns adalék:
http://valasz.hu/vilag/51-gyotro-kerdes-a-felvilagosult-nyugati-elithez-a-trump-gyozelem-utan-121202
„izélgetők”-ez nagyon jó!
Hú Ádám, Tőled szokatlanul kemény poszt 🙂
Viszont van egy fordított és nyomasztó olvasata is: az ország másik fele már indoktrinált és el akarja pusztítani a hagyományos Amerikát.
Fiatalabbak, minden bevándorló hullámmal inkább ők nőnek, és továbbra is kezükben lesz a pénz, sajtó, ” művészet” egyetemek, minden .
Igazából Clinton több szavazatot is kapott, mint Trump, csak az elektori rendszer ellene dolgozott.
Szóval számomra is kellemes meglepetés hogy a vidéki Amerika ugyanúgy unja a kötelező transznemű multikulturális banánt, mint sokan itt nálunk.
Évtizedekre lassító tényezők is lehetnek.
De szerintem a „falvakat” meg akarják majd lassan venni, és szociális programokkal a demokrata párt felé édesgetni, a városiaknak meg eddig is jó volt az egykori rabszolgatartók pártja.
( ami ugye NEM a csúnya és gonosz republikánus párt volt, hanem a jóságos demokrata. Ahogy egyes Hollywoodban készült alkotások szerint az ördögi republikánusok tehettek a Vietnami Háborúról, amit a jó és pacifista demokrata párt fejezett be…hogy amúgy fordítva történt? A „nagy szent”, amúgy tehetségtelen és szexőrült Kennedy kezdte, és Nixon fejezte be? Ja az meg kit zavar? A ” Született július 4- én ” film szerint nem, és az a lényeg nem a valóság, ugye. „Elvtársak, a párt találta föl a repülőgépet” ismerős motívum…)
http://m.digit.mandiner.hu/cikk/20161102_kiszivarogtatott_pentagon_video_a_jovo_nagyvarosairol
Igazán vonzó jövőkép.
Lehet az Éhezők Viadala nem disztópia, hanem a jövő?
De tényleg tök jó, hogy minden hagyományos kötelékét föl akarnak számolni a haladás, a tolerancia, és a kedvesség nevében. .
Meg hogy a marxista minél többet beszél az elnyomás, és az egyenlőtlenség és a szegregáció elleni harcról, annál elnyomóbb, egyenlőtlenebb és szétválasztottabb társadalmi szerkezet alakul ki. Ahogy a Szovjetek esetén is volt.
Marx és a sátán között tényleg van kapcsolat, ezt Richard Wurmbrand szerintem jól látta. Lehet, nem volt annyira direkt, mint ő feltételezte, inkább csak közvetve…. de a marxista gyanakvás és harag a hagyományos struktúrák és a család ellen maradandóbbnak bizonyult, mint az a csekély pozitív üzenete , ami a munkások helyzetének javításáról szólt .
Itt a térkép :
http://m.mandiner.hu/cikk/20161110_a_videki_amerika_trumpra_szavazott
Ádám, miből feltételezzük, hogy Dózsa György egy nagyon szimpi, művelt, okos és kedves, érző lélek volt? Szerintem semmi okunk ilyet feltételezni. Dózsa György mégis át tudta venni a hatalmat, mert az elit még nála is sokkal rosszabbnak látszott.
Trump nem magánemberként nyert, hanem több százmillió amerikai elitmenesztő vágyainak megtestesítőjeként. Ő az a mór, akitől a globalizáció emberarcúvá tételét és a porcelánboltban való törés-zúzás leállítását várják. És joggal.
Aki érdemben meg szeretné érteni Trump felhajtó erejét, az ne a magyar bal-lib kreténekre figyeljen, hanem nézzen meg a youtube-on néhány videót Milo Yiannopoulossal, pl ezt: https://www.youtube.com/watch?v=TLTGeS4VM5o
Gyakorlatilag Milo egy személyben nyerte meg Trumpnak a választást, és brilliáns logikával megfogalmazza, hogy miért és hogyan.
Arpicus nyomán (valasz.hu) találtam ezt a cikket http://valasz.hu/vilag/ime-az-ember-aki-meg-trumpnal-is-veszelyesebb-lesz-az-uj-kormanyban-121272 és már biztosra veszem, hogy az előző cikkben írt „titokzatos harmadik akarat” teljesült 🙂
A mérleg nyelve csak kicsit inogott de Isten helyére tette…
Szerintem nem lehet végletes következtetést levonni, a lenézetteket sajnos TOVÁBB fogják alázni mert egy elnökség a váltáshoz nem lesz elég csak arra – fenti cikk reményében – hogy Isten népe megerősödjön ahhoz, hogy hitet tegyen majd az Antikrisztus ellenében.
Hogy meddig fogják az alelnököt „elviselni”, meglátjuk …
Kedves Éva!
Lehet,hogy elkerülte a figyelmedet,hogy az ezt megelőző posztnál belinkeltem egy cikket az új alelnökről.Egyébként azt hiszem,hogy őt egyenlőre békén hagyják,az ütéseket és a támadásokat Trump fogja felfogni.Az alelnök feladata inkább a Kongresszus és a republikánus képviselők és szenátorok megnyerése lesz.Szerintem nagyon jó körülmény,hogy ő van Trump mögött,mellett.Szerintem ő több lesz mint egy átlagos alelnök.A hiszti egyébként elkezdődött.Szomorúan láttam a TV-ben,hogy egy Trump ellenes megmozduláson Kaliforniában gyerekeket is felhasználtak politikai célokra.A két gyerek teli szájjal üvöltötte a Trump ellenes rigmust.Rendben,nem tetszik nekik Trump,nem tudják elfogadni, de gyerekeket felhasználni…ez már több a soknál.
Ha már szónál vagyok megemlíteném,hogy a Brexit után a közvéleménykutatók ismét nagyot buktak.De lehet,hogy ez a bukásuk csak azért történt meg mert hamis adatokkal hozakodtak elő.Valaki ezeket a szakembereket „minden csalásra kapható közvéleménykutatóknak”nevezte.Nagyon ment,különösen a kampány finisében ez a manipuláció hiszen azt sugallta,hogy Hillary több ponttal vezet és mindenképpen győzni fog,kár elmenni a fülkéig, Trump úgy is veszíteni fog…Ebben az esetben is sok álarc leesett!
Trump-ra a főleg a vidéki fehér férfiak és nők szavazták meg.Az a fehér középosztály amelyet elszegényítettek,megaláztak,megbélyegeztek.A PC szerint csak fehér ember lehet rasszista.Persze ez így nem igaz,nagyon sok fekete rasszista is van csak róluk nem beszél a mainstream média.A fehér rendőr a fő bűnös azért,hogy az amerikai városokban rossz a közbiztonság.Már szinte nem meri igazoltatni a büntetett előéletű,agresszív színes bőrű bűnözőt.Ha az fegyvert ragad akkor ne is védje magát.Persze a média elhallgatja,hogy a bűnözőnél fegyver volt és használni akarta.Ez az elvesztett közbiztonság az Obama elnökség egyik nagyon keserű „gyümölcse” a többi mellett .
Sidney Lumet 1976(!)-ban készített egy kiváló filmet amelynek címe „Hálózat”.Negyven év után sem vesztette el ez a remek film az aktualitását.A film többek között arról szól,hogy hogyan manipulálja a média(akkor még a TV,internet,mobil telefon nem volt)a nézőket.Ez a manipuláció ma sokkal intenzívebb és mélyebb.Egy részlet a filmből amely megy a témánkhoz:
https://www.youtube.com/watch?v=nlPgFVQKruI
Hű ez nagyon jó Arpicus (vagyis rossz 🙁 ): pontos. Lassan ott tartunk, hogy ezek a témák egymásba érnek, akár itt kezded, mással folytatod mégis ugyanarról beszélünk… érted bizonyára. Mert eszembe jutottak „egymásba érő” témák de off volna a blog rendjében.
A lényeg az hogy haladunk: Ádám több dolgot alapozott úgy hogy azok aktuális (nem teológiai) felismerések, ilyen a konzervatív-liberális meglepően felcserélt ismérvei a toleranciát vs tekintélyelvűséget illetően!
Mikor fogunk ott tartani, hogy türelemmel hallgassuk meg a másikat (a nevesített ellenkező oldalon) úgy, hogy a szempontot figyelembe véve lehessen érvelni egyáltalán? Vagy, hogy minket meghallgassanak …
Megáll az ember esze,ez a libsi hiszti kezd minden határon túlmenni:
http://valasz.hu/itthon/szunnap-liberalis-amerikai-egyetemeken-hogy-a-diakok-kisirhassak-magukat-121266
Itt egy cikk egy amarikában élő magyar hölgytől, aki BELÜLRŐL látja az eseményeket.
http://mamaeva.blog.hu/2016/11/09/az_amerikai_valasztasrol_innen_belulrol_nezve?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare
Pl. tudtátok, hogy Trump segítette Saeed Abedini egykor Iránban bebörtönzött lelkész családját? Van sok más titkos tette, amit nem kürtölt nagydobra. Érdemes a cikket elolvasni.
Kedves Ádám,
kb. 70 millió baby boomer emelte fel a fejét, amikor Trump elkezdte belekiáltani Amerika fülébe „Make America Great Again!” Ők már rég feladták, már rég nem szavaztak, mert beletörődtek a korrupt progresszív úthenger feltartóztathatatlanságába (hű de hosszúra sikerült). Azonban ez a kis mondóka reményt ébresztett bennük, és a mögötte álló tény, hogy Trump egy „outsider” aki nincs elkötelezve senkinek, ráadásul dúsgazdag üzletember, építő, aki letett már valamit Amerika asztalára.
Szóval, szerintem is helyes a megértésed az amerikai vidéki társadalomról. A konzervatív, az békés hagyomány tisztelő ember, aki szereti a nyugalmat, és ha a türelemhatárát áthágják, megharagszik. Trump azt mondta nekik: Én vissza hozom a régi szép időket, amikor Amerika a tekintélyről és a méltóságról szólt… a kiszámítható jólétről és a biztonságról. I will make America great again. I will not let you down.
Trump személyéről alkotott véleményed kissé túlzó, azt gondolom. Azt állítod-
„Trump egy veszélyesen nárcisztikus, riasztóan populista, betegesen hazug ember, akit semmilyen hatalom közelébe nem volna szabad odaengedni, nemhogy az atomkódot bízza rá bárki is…”
Valóban narciszisztikus de nem betegesebben, mint néhány átlag ember az ismeretségi körömben. Ha populista, az miért baj? Jobb lenne, ha elvtelen globalista? Miért baj az ha egy politikus a saját hazáját akarja az első helyre tenni külföldi érdekekkel szemben?
Betegesen hazug? Én úgy tudom, hogy a választási kampány alatt Hillary-ról derült ki, hogy betegesen hazug. Nagyon messziről nézed, és ezt szerintem nem látod jól.
Ezzel együtt is értékes az írásod és tanít megérteni, hogy mi is történt itt november 8-án. Köszönöm!
Kedves János!
Köszönöm a hozzászólásodat! Egyetértek veled abban, hogy Hillary Clinton sem jobb igazmondás terén, mint Donald Trump. Abban is egyetértek veled, hogy a populista nem mindig jelent rosszat (pl. jelentheti azt is, hogy az elit játszmái helyett odafigyel a tömegek életérzéseire, amit Trump kétségkívül tesz), de éppen Trump esetében számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy nem elvi okokból és meggyőződésből mondja, amit mond, hanem azért, mert ezt akarják tőle hallani. Őt önmaga érdekli, önmaga a viszonyítási pont, ugyanilyen szenvedélyesen tudna mindannak az ellenkezőjéért is kampányolni, ami mellett most kiáll. Ezért riasztó számomra a populizmusa. Ettől függetlenül nyilván ez az én benyomásom, és tévedhetek. Igazából örülnék is annak, ha Trumppal kapcsolatban tévednék.
Kedves Divinity olvasók!
Mikor a cikket megfogalmaztam, hatása alatt voltam néhány beszélgetésnek és elemző írásnak, amelyek segítettek megértenem a Trump-szavazók belső érzéseit. Annyira sikerült azonosulnom a fájdalmakkal, hogy végül egy indulatos cikket írtam. Néhány fenti mondat és kép ezt az indulatot ragadja meg. Ha kicsit késleltettem volna a cikk megjelentetését, ezekből biztosan kihúztam volna egyet-kettőt, mert a szöveg így túl nyers lett. Gyorsan akartam reagálni az eseményre, ezért szokásommal ellentétben még a megírás napján feltettem az írást. Utólag most már nem fogom meghúzni, de bocsánatot kérek mindenkitől, akit a hangvételem megbotránkoztatott.
Mily érdekes, hogy a „demokratáknak” most láthatóan nem ízlik a demokrácia.
Viszont találtam egy igen érdekes kis írást a támogatók vallási összetételéről.
Megpróbálom bemásolni és a forrásoldalt belinkelni alább.
Mészáros Kálmán
1 órája · Budapest ·
HELYZETELEMZÉS: URAM, IRGALMAZZ AMERIKÁNAK! – PROTESTÁNS EVANGÉLIUMI KERESZTÉNYEK SZAVAZATAI SEGÍTETTÉK TRUMPOT A GYŐZELEMHEZ (?!)
——————————————————————————
Az alábbi elemzés forrása: Dr. Békefy Lajos református teológus „AMIRŐL ITTHON TOVÁBBRA SEM ÍRNAK, NEM BESZÉLNEK” című írása.
Elképesztő nagyothallás honol a honi médiák jó részén abban a tekintetben, hogy még mindig nem kerül szóba a választás egyik legfontosabb komponense, a vallási tényező. A választások előtt és az első eredmények érkezésekor három cikket is közzétettünk a vallás és a politika összefüggéseiről amerikai olvasatban. Mind a Barna Group elemzései, mind pedig legfrissebben a német sajtó is ráirányítja a közvélemény figyelmét erre a fontos motivációra.
Mára statisztikailag is kiderült, hogy az evangéliumi protestáns keresztények (Amerikában többségében a baptisták, metodisták, pünkösdisták és más karizmatikus irányzatok tartoznak leginkább hozzájuk – MK), az erősen bibliai irányvételű új protestáns csoportosulás, melynek tagjai közel 30 milliós felekezeti tábort alkotnak, igen szervezettek…
AZ AMERIKA-FORMÁTUMÚ DONALD TRUMP FONTOS HÁTTÉRBÁZISA: KERESZTYÉN VÁLASZTÓK 10 MILLIÓI!
Amint lenni szokott, USA-szerte korábban és ma is áradnak a karikatúrák a világ vezető államának következő, 45. elnökéről. (Negatív népszerűsítés!).
Nagy magazinok borítóján Hitlerré stilizálva láthatjuk, máskor erőteljes bokszoló pózában, aztán Sieg Heil!-re emelt jobb kézzel, máskor Wehrmacht egyenruhában. És halljuk, amint nemzeti érdekek védelmezőjeként pár órája így fogalmazott az Apple cégre utalva: Hagyjanak fel azzal, hogy ezeket az istenverte kütyüket nem itthon gyártják! Mások azt kutatják, milyen szálak kötik őt Közép-Kelet-Európához. Hiszen mostani felesége, a leendő First Lady, Melania szlovéniai születésű, első felesége pedig cseh volt.
Túl a szabadság hazájának szabadosságain, és fura szokásain, most ismét inkább a tényekre figyeljünk. Leginkább az itthon még nem kellő módon tárgyalt vallási komponensre. A legfrissebb adatok alapján látható, hogy az evangéliumi protestánsok többsége a Republikánus Párt elnökjelöltjére adta le voksát. Hillary Clinton a protokollnak megfelelően telefonon gratulált ellenfelének győzelméhez. És most beszéljenek az adatok!
AZ USA LAKOSSÁGÁNAK VALLÁSI ÖSSZETÉTELE
Az USA összlakossága ma mintegy 319 milliót számlál, ennek 70,6%-a keresztyén. Ez mintegy 215 millió ember. Közöttük 25,4%-kal a legnagyobb felekezeti csoport az evangéliumi protestáns, csaknem 30 millióan vannak. Ennek a protestáns csoportnak a tagjai közül 81% voksolt Trumpra, ami 27 milliónál több szavazatot jelentett.
Clintonra az evangéliumi protestánsok 16%-a adta szavazatát, kb. 4,5 millióan. Az ABC News jelentése szerint Trump szavazat-aratása a legnagyobb ennél a csoportnál, amióta 2004-ben ezt a komponenst is elkezdték mérni.
Trump több evangéliumi protestánst tudott maga mellé állítani, mint George W. Bush vagy ellenfelei. A gyors körkérdések alapján további fontos mutatók: Trump a katolikus választók 52%-át tudhatta maga mellett, a „történelmi protestánsok” közül pedig 60% szavazatott rá.
Ez a magas mutatószám mindenkinek jól jön, a 2017. januárban beiktatandó új elnöknek, de az evangéliumi protestánsoknak is. Nem véletlenül fogalmaz így David Brody, az egyik legbefolyásosabb evangéliumi protestáns újságíró: „Hadd mondjam ki a 100%-os igazságot: „Donald Trumpot az evangéliumi protestánsok emelték az elnöki székbe. Röviden és egyszerűen – ennyi”.
AMIT ITTHON IS MEG KELL TANULNI.
Mi idehaza vélekedhetünk így vagy úgy, hümmöghetnek bizonyos körök, okoskodhatnak egyházszakértők, politológusok, tv-riporterek, a tény kemény és meggyőző:
1. az USA 45. elnökének masszív választói bázisát keresztyének alkotják, új protestánsok, meg történelmi egyházak.
2. Vélekedhetünk bárhogyan az evangéliumi protestánsokról, erős csoportot alkotnak a keresztyénségen belül. És számuk egyre nő. A jövő Amerikájában, folytatva a protestáns dominanciát, most úgy tűnik, rajtuk lesz a történelmi felelősség túlsúlya.
3. És meg kell tanulni azt sokaknak itthon is, hogy Isten keze nincs megkötve, sem a reformáció előtti egyházi hatalom, teológia vagy sok bűn sem tudta lefogni történelemformáló kezét. Jött is a reformáció. Most sincs gúzsba kötve történelemformáló keze!
Jelenleg eszközül másokat is felhasznál, akik mindenek felett a Bibliát tartják legfontosabb lelki és szellemi kincsnek, erkölcsi iránytűnek, Amerika-, és világformáló erőnek, s ugyanabban a Jézus Krisztusban hisznek, mint mi, s 2,7 milliárd keresztyén a Földön.
ISTEN VILÁGPOLITIKÁJA.
Az USA legfrissebb vallási térképe a következőt mutatja: az ország összlakosságában a különféle protestánsok arány 14,7%, a katolikusoké 20,8%, a mormonoké 1,6%, az ortodox keresztyéneké 0,5%. A nem keresztyén hiten lévők közé a felnőtt lakosságnak 5,9%-a sorolható. Köztük a legnagyobb a zsidók aránya 1,9%, közel 6 millió, a muszlimoké 0,9%, mintegy 4 millió. A buddhistáké 0,7%, a hinduké úgyszintén. A nem vallásosoké vagy vallástalanoké, ateistáké, agnosztikusoké nem jelentéktelen csoport, 22,8%.
Tény, a Biblia szavával: factum est, miként a testetöltés vagy az angyali jelenések, mint Jézus maga is factum, akként Isten a történelem Ura és keze szabadon cselekszik ma is. Márpedig a tényekkel nehéz vitatkozni, legfeljebb róluk lehet! Arról, ki hogyan érti azokat. Felehető, az új elnök jócskán meg fogja lepni a világot még sok mindennel. Ahogyan meglepő ezen a választáson a vallási tényező igen komoly szerepe. Ez bizony a theatrum mundi, nem a világ cirkusza, hanem színpada, amiről Kálvin óta tudjuk: a világ színpadán a végső szó nem a világé, hanem Istené. Most éppen egy választás szavazati arányain keresztül.
Bizony ez masszív történetteológiai igazság, amivel a 21. században is szembesülni kell, s még jó, hogy lehet. Ez az, amiről – mások mellett – 1961-ben Walter Künneth erlangeni evangélikus teológus megírta könyvét „Politika a Démon és Isten között”. Ebben külön fejezetben tárgyalta Isten világpolitikáját.
Künneth professzor akkor így fogalmazott: „A Biblia a történelmi események játékában, forgandóságában egyáltalán nem a véletlen uralmát látja, láttatja, mintha a hatalmi viszonyok változásának a véletlen lenne a hajtóereje. Vagy éppenséggel kiszámíthatatlan sorshatalmak gigantikus körözése, gyűrűzése lenne a mozgatója a történelemnek. Nem!
Egyedül a szuverén Isten történelmi cselekvése a meghatározó”. Még ha ezt lassan és nehézkesen ismerjük is fel. Tehát: Istennek van világterve, amit szuverén módon senkitől sem hagy „megakasztani”. S lám, a 21. század elején újra felerősítik a vizsgálódásnak ezt az aspektusát részben e választás eredményei, részben a legújabb politológiai, valláskutatói művek Biblia és politika, vallás és modernség, Isten 21. századi visszatérése témában.
RÁADÁSUL AZ ALELNÖKJELÖLT IS EVANGÉLIUMI EMBER.
Trump az alelnökségért Mike Pence-re tette választását, aki elkötelezett evangéliumi keresztény. Csakhogy tisztában legyünk idejekorán az erővonalakkal, melyek persze még messze nem a valós erőviszonyokat jelzik a politikai szférában. De ez sem elhanyagolható komponens.
Pence a választási kampányban így jellemezte magát: „Keresztyén, konzervatív, és republikánus vagyok. A sorrend nagyon fontos!”. Indiana Állam kormányzójaként szigorú abortusztörvényt vezetett be államában. Trump pedig győzelmi beszédében hangsúlyozta: minden amerikai elnöke kíván lenni. Bárcsak sikerülne ez neki, ezzel az USA és talán a világ is nyerne.
ELSŐ TEOLÓGIAI GYORSMÉRLEG KALIFORNIÁBÓL. A MÉDIÁK MEGTÉVESZTŐ SZEREPE. URAM IRGALMAZZ AMERIKÁNAK!
Uwe Siemon-Netto evangélikus teológus és újságíró/Kalifornia szerint a helyzet legalább annyira „izgató, mintha egy Clinton győzelem is az lehetett volna”.
Ugyanakkor utalt arra is, mennyire sértette a választók többségét annak a balliberális elitnek az arroganciája, lekezelő stílusa, akikért Clinton kampányolt. Ők azok, vélekedik az újságíró, akik az amerikai középosztályra úgymond „új értékeket” akartak ráoktrojálni, mint a „homoszexualitás glorifikálását, és a meg nem született gyermekek tömeggyilkolását”. Kemény szavak.
Ha a megtévesztett választókat a médiák hitelesen tájékoztatják kezdettől fogva, nem lenne annyira meglepő ez a választói akaratnyilvánítás. „Ám az amerikai médiák annyira mellébeszélnek, hogy ennek az információs igénynek rég nem tudnak megfelelni”. Úgy látszik, a médiában ott is van még bőven teendő. „Ide vezet az, amikor az embereket a hasuk szintjén gondolkodtatják, s lám, ez egyszer csak forradalomhoz vezet.
Azért imádkozzunk, hogy ennek a forradalomnak ne legyen véres folytatása. Kyrie eleison, – Uram irgalmazz, Amerikának!” – nyilatkozta az amerikai lelkész-újságíró az idea.de német evangéliumi protestáns hírügynökségnek.
http://bekefy.agnusradio.ro/2016/11/uram-irgalmazz-amerikanak-protestans.html
Az a bajom, hogy a republikánusok hatalomra kerülve általában semmit sem csinálnak.
Szemben a nagyon is aktív demokrata párttal.
A Roe vs Wade óta már vagy 9 republikánus kormányzat volt, és történt valami? Az égvilágon semmi.
Esetleg egy két háború ( amit a demokraták ugyanúgy kirobbantanak, legfeljebb proxy háborúnak vívtak volna meg).
Vagy jobb lesz az olajipar keselyűinek , kevésbé jó a szoftveres hiénáknak.
Meg kevésbé hangosan lehet nyomni a gender baromságot, mert nincs mögötte a kormány, így a demokrata körök a terepmunkára koncentrálnak .
Remélem ennél jóval több lesz a mostani republikánus kormány!
A párt vitt már át erkölcsös, de népszerűtlen programot kétszer is! Egyszer amikor szövetségi szinten betiltotta a rabszolgaságot, egyszer amikor elkezdte a feketék emancipációját az ’50 es években!
Ideje az abortusz aboliciójának is!
G.O.P. , Nagy Öreg Párt, Légy hű saját mostani programodhoz és a történelmedhez!
( tudom, alig hihető a sok Hollywoodi hazugság és ferdítés után, de egyik feketékkel kapcsolatos lépés sem demokrata program volt eredetileg. Bevallom, jól esett, legalább a Lincoln című filmben nem akarták utólag át írni a történelmi valóságot a két párt tényleges szerepéről…)
Megszólalt Richard Dawkins is.Hozta a formáját.Gőgös,nagyképű,lenézi az egyszerű embereket,kioktat…a haladó értelmiség felsőbbrendűségi komplexusa nyilvánul meg benne.Ez a típus mindenhez ért,mindenre tudja a megoldást,mindenre van magyarázata.Üzeni:el kell menni Amerikából és Angliából,elviselhetetlenül sok lett ezekben az országokban a tanulatlan bunkó.Szeparálódni kell tőlük,ha már nem lehet elérni azt,hogy ne legyen szavazati joguk.Micsoda önteltség! Viszont ha már Új-Zéland sem lesz jó akkor hova küldi a hozzá hasonlókat,az Antarktiszra?R.D.azt hiszi magáról,hogy amolyan orákulum.Nagyon-nagyon kis ember,szánalmas.Ma elhunyt Leonard Cohen.Ő Valaki volt,Dawkins egy beképzelt senki, még akkor is ha sokan hanyatt vágódnak az okossága,tanultsága,lehengerlő vitaképessége láttán.Közben szimplán csak egy képmutató,lefogadom,hogy amíg másokat a világ másik felére küld addig ő marad a ködös Albionban és továbbra is át fog ruccani az óceán másik felére.Igen, ez a demokrácia nagy hiányossága:a tanult és tanulatlan ember szavazata ugyanannyit ér…
http://mandiner.hu/cikk/20161111_richard_dawkins_kedves_uj_zeland#comment5281655
Kedves Egon! Szerintem is óriási szerepe van, vagy inkább lenne a kereszt(y)én(y)eknek Amerikában.
Csakhogy a logika szerint, ha tényleg a keresztények lennének helyzetben, akkor pl. Ben Carsonnak kellett volna nyernie, sokkal jobban megfelel a keresztény elképzeléseknek, én simán rá szavaztam volna Trumppal szemben. Okos, szimpatikus, talán simulékony egy kicsit. És ez lehetett vele a baj!
A helyzet inkább úgy áll, hogy a szám szerint óriási többséget alkotó keresztények szellemileg lealázódtak, nevetségessé tették magukat, illetve mások őket, és úgy érezték, hogy tartósan kicsúszott a kezükből a saját hazájuk. Ilyen helyzetben nem lehet simulékony jelöltre szavazni, egy kemény, vastag bőrű csávó alkalmasabbnak tűnik, még ha nem is túl keresztényszerű.
Néztem a youtube-on az amerikai keresztények véleményvideóit, hát… Egyik imázsrontóbb volt a másiknál, magyar párhuzammal: suksükölős, gyepes, kőművelt, barázdálatlan agyú, nem tud normálisan beszélni, érvelésről nem is hallott, kár neki megszólalni. Ilyen branccsal nem csoda, ha kiszorultak a saját demokráciájuk peremére.
Én örülnék a legjobban, ha összeszednék magukat, és a következő körben már egy szimpatikusabban kereszténypárti jelöltet tudnának indítani, akinek köszönhetően a tényleges többség újra a kezébe tudná venni a hazája irányítását. Mi is érdekeltek vagyunk ebben, hiszen ha az erőszakos szekularisták kiszorulnak a hatalomból, akkor nem támadják katonákkal a világ összes népének a hitét, máris megszűnik a reakcióképpen létrejövő szélsőség és a pusztítás nyomán meginduló menekülthullám. Szurkolok, hogy így legyen. Nálunk is. Az a normális, ha egy országot a keményen dolgozó és becsületesen adózó középosztály irányít, és az a normálatlan, ha valaki más kerül különböző trükkökkel nyeregbe, mert amit művel, az senkinek sem lesz jó. Az amerikai középosztály kb. 90%, nálunk is erre célszerű törekedni.
Kedves Ádám! Az amerikai helyzet láthatóan megérint érzelmileg, és mintha drukkolnál is az ottani, nagyrészt keresztényekből álló középosztálynak. Egyetértek, én is drukkolok.
Ez látszólag arra utal, hogy fontosnak tartod a keresztények világi hatalomszerzését és a hatalom jóra használását, miközben korábban ettől eltérő álláspontot fogalmaztál meg. Változott valami a gondolkodásodban, vagy a keresztény hatalmon kívüliség magyar/európai összefüggésben továbbra is kívánatosnak és ésszerűnek tűnik számodra?
Arpicus, gyanítom, akármit is hordanak össze, Miley Cyrus vagy Lady Gaga, meg a többi sznob celebritás sem fog Kanadába települni. Ott hideg van 🙂
Csak a szájuk jár.
Dawkins egyik leghülyébb mondata az elzárt brit tudományos élet…miért, a Brexit után kihúzzák a falból az internetet? Agyonlövik az összes EU felől jövő tudóst, ha belépést kísérel meg Angliába?
Komolyan elgondolkoztam, nem lehet hogy ez az ember intellektuálisan már hanyatlik?
Szia Ádám,
a cikkeddel abszolút összecseng ez a cikk:
http://www.cracked.com/blog/6-reasons-trumps-rise-that-no-one-talks-about/
magyar fordításban is megvan:
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/lassan-hetmillioan-olvastak-hogyan-veszitette-el-a-jozan-paraszti-eszet-fel-amerika/
Más cikkek pedig azt magyarázzák, hogy igazából Clinton vesztett, mert a fehér nőket nem tudta olyan nagy arányban megszólítani, mint akár Obama. Igaz, Trump is kevesebb szavazatot kapott, mint Romney vagy McCain…
Mondjuk a cikk eredeti angol verziójában érezni, hogy az író szerint persze a fejlődés valós, meg javultak a dolgok, csak ezek szegények ott vidéken nem sokat éreznek belőle.
Szerintem sokan vannak városban is, akik szerint abszolút nem javultak a dolgok. A Planned Parenthood, a fegyveres bűnőzők áldozattá avatása a jogosan intézkedő rendőrökkel szemben, a primitív barbár rapperek ocsmány és erőszakos szövegei , mint tömegkultúra…sőt az egész kiszámított, ipari és értéktelen „művészet” egy hanyatló és ízléstelen társadalom ismérvei.
Ellenforradalomra van szükség, minden téren.
Cypriánus,ugyanezek a „művészek” már egyszer eljátszották ezt „a most elhagyom Amerikát” nevezetű szappanoperájukat az ifjabb Bush győzelme után.Mint ahogy maradt a többi Amerika bíráló is:Chomsky,Oliver Stone vagy a testes Moore.Ha ott minden annyira rossz akkor miért nem hagyják ott Amerikát?Persze,hogy nem hagyják ott,sehol sem keresnének annyit mint éppen Amerikában.Megy a nagy farizeuskodás.Ma már az egész Republikánus párt teljes mellszélességgel kiállt Trump mellet,mögött.Paul Ryan is,aki még néhány nappal ezelőtt fanyalgott Trump miatt.Megy a helyezkedés,persze a győztes mindent visz.Trump revansot vehetne,de nem teszi…szüksége van Ryan-ra is meg az egész republikánus pártra(képviselőkre,szenátorokra)ha akar valamit kezdeni.Most nagy lehetőségük van hiszen többségben vannak.
http://alfahir.hu/korabban_utaltak_most_lelkesen_unneplik_trumpot_a_republikanus_kepviselok
Még valamit az értelmiségről.Nem vagyok értelmiség ellenes,sőt…de sok értelmiségi jól tenné ha visszavenne a nagy arcból.Kevésbé képzett emberek között is van nagyon sok olvasott,jól informált ember.A munkások és a farmerek munkája nélkül az értelmiségiek sem mennének sokra.Csak az értelmiség egy részével van probléma,a reál-értelmiségiek(orvosok,mérnökök,közgazdászok,jogászok stb)nem verik a dobot és sokkal visszafogottabbak mint pl.némely ún.humán-értelmiségi.Nemrég tette föl a Mandiner egy Pogátsa Zoltán nevű okostojás írását, aki valahol rezonál Dawkins felfogásaival:
http://mandiner.hu/cikk/20161111_pogatwpat_zoltan_donald_es_hillary_a_tyuk_es_a_tojas
Cypriánus, Arpicus, sok jó gondolatot fogalmaztatok meg fentebb, amikkel egyetértek.
Ugyanakkor ha hosszabb távon gondolkodunk, célszerűbbnek tűnhet a keresztényeknek folyamatosan a gondolkodás és a közélet élvonala közelében tartózkodni, mint fő szabályként tűrni a nem kívánatos irányba sodródást, majd a sodródás n+1. fázisában dühösen ellenforradalomért kiáltani.
Az amerikai keresztények hagyták magukat leiskolázni műveltségből, gondolkodásból és önérvényesítésből, elvesztették a szellemi versenyképességüket, és a nem keresztények nyomasztóvá váló szellemi fölénye fokozatosan átalakult nyomasztó politikai-közéleti fölénnyé, majd véleménydiktatúrává. Jobban jártak volna, ha végig ott vannak alternatívaként, mert akkor most az okos, szimpatikus keresztény Ben Carson is elég lenne az irányváltáshoz, és nem kéne hozzá egy buldózer rinocérosz.
A magam tapasztalata is arra mutat, hogy a keresztények alkalmasabbak a vezetésre, miközben kevésbé hajlandóak rá. Bal-liberálisokkal vagyok körülvéve, 50 kollégámból kb. 48 kemény bal-lib, 2 meg konformista, és nem meri vállalni a bizonytalan álláspontját. Az az érdekes, hogy miközben én érvelek és vitatkozom velük, nem akarom őket betiltani, kitiltatni, kirúgatni, elhallgattatni, megszégyeníteni, mert szerintem ők is kellenek a véleménypalettára, és hosszú távon rossz lenne, ha a számuk nullára csökkenne. Ők viszont annál inkább szeretnének engem mindenhonnan kiebrudalni, diszkvalifikálni, köztörvényessé nyilvánítani, befeketíteni, megszégyeníteni, és így tovább. 50 bal-liberális véleményvezér mellett nem fér el egyetlen másként gondolkodó, mert az már sok, elviselhetetlen. Ezeknek az embereknek nem fájna, ha a másként gondolkodók száma nullára csökkenne, és soha nem hiányoznék nekik a véleménypalettáról, mert szerintük erkölcstelen, sőt gondolatbűncselekmény más álláspontot megfogalmazni, mint a bal-liberális kánon. Minél több tényem és érvem van, annál dühösebbek ahelyett, hogy egyáltalán megfontolnák, amit mondok. Ha rájuk lenne bízva, tök mindegy, mit mondok érdemben, megvonnák tőlem a szót valamilyen ürüggyel, és nem furdalná őket a lelkiismeret, mert a puszta jelenlétem sérti őket.
Azt gondolom, hogy a személyes tapasztalatom eléggé hasonlít az általános helyzetre, sőt a bal-liberálisok által történelmileg irányított totalitárius társadalmak működésére is, meg a mostani amerikai helyzetre, továbbá az európaira is.
Amiből nekem az következik, hogy keresztény(szerű) irányítás mellett valóban virágozhat minden virág, és ezért lenne jó, ha a keresztények kelletlenül rávennék magukat a vezetésre, mert ha nem ők adják a közélet fenntarthatóan demokratikus keretét, akkor egyszerűen megszűnik a demokratikus közélet, és átmegy bal-lib véleménydiktatúrába. Én arra szavazok, hogy ne időnként kerüljön elő egy-egy Bush vagy Trump buldózerként, mert az csúnya eredményt hoz, hanem folyamatosan legyenek ott a Ben Carsonok a hatalom közelében, és tartsák a hazájukat ésszerű pályán.
Hú, László, őszintén elszomorodtam amit írsz, remélem a munkahelyi légkör nem teljesen mérgezett, mert azt nagyon nehéz hosszan viselni.
Amúgy igazolod tapasztalaiddal és saját szenvedéseddel is azt az immár tudományosan alátámasztott tényt: a liberálisok valójában türelmetlenebb, intoleránsabb emberek nagy átlagban, mint a konzervatívok.
John Lukacs írja le, a háború után, zsidó származása miatt meghurccolt egykori munkaszolgálatosként is jobban megértette magát 1947-ben néhány egészen idióta, már-már szélsőjobbos amerikaival, mint a New York-i liberálisokkal.
Az utóbiakkal ugyanis nem lehetett vitatkozni semmiről, szerintük a Szovjetúnió jó, és kész . Hiába mondta, hogy annyira azért nem jó, sőt, meglehetősen gonosz- egyszerűen kipontozódott náluk. Az érvei nem számítottak, mert nem illetek bele a konstruált világukba.
Míg sok-amúgy tök hülye, műveletlen, a világot abszolút nem értő -izolacionista konzervatív, vagy egyenesen szélsőjobbos irányba húzó ember is sokkal megértőbb volt az élettörténete iránt, és jobban összezavarodott a cáfolataitól, és érezhetően jobban megfogta őket.
Hiába állt az égnek a haja sokmindentől amit ezek a valóban korlátolt és műveletlen emberek mondtak- érezte , hogy általában nyitottabb volt a szivük a másik története felé , mint a jéghideg és kirekesztő haladároknak.
(Amúgy , mint Lukacs le is írja, az amerikai zsidóság jó részét nem nagyon érdekelte a Holokauszt még akkor, és nem is nagyon hatódtak meg a túlélőktől, így tőle sem, pláne hogy Lukacs konzervatív és katolikus volt, és ez a new yorki értemiség számára roppant bántó és riasztó tény fontosabb volt , mint az, hogy amúgy üldözött zsidó volt…és ez így is maradt vagy 20 évig, csak utána kezdte el az amerikai zsidókat igazán érdekelni, mi is volt Európában . Csak ezután -némiképpen kompenzációként- pörögtek fel a témán, ha már amikor történt nem csinált jó részük semmit se .)
László!
Be kell vallanom,hogy az utóbbi két poszt alatt írt hozzászólásaid valamint a választással kapcsolatosan írt blogbejegyzésed kellemes meglepetés volt a számomra.Jókat írtál,érthetően. :)Valóban nehéz lehet ilyen légkörben dolgozni.Engedelmeddel nem fogok részletében válaszolni utolsó,konstruktív hozzászólásodra.Pár dologra reagálnék mégis.Mondod:”Az amerikai keresztények hagyták magukat leiskolázni műveltségből, gondolkodásból és önérvényesítésből, elvesztették a szellemi versenyképességüket, és a nem keresztények nyomasztóvá váló szellemi fölénye fokozatosan átalakult nyomasztó politikai-közéleti fölénnyé, majd véleménydiktatúrává.”-én inkább azt mondanám,hogy kiszorították őket.Persze ehhez kellettek megalkuvó keresztény vezetők is.Továbbá,neked nem kell mondanom,hogy ez a liberális fölény nem a semmiből jött létre.Az emberek tudatának módosítása már régen elkezdődött.Az egyetemek már meg vannak fertőzve.Ebben a harcban a keresztények meglehetősen fegyvertelenek,sőt, a saját soraikban nem egy egyén van aki fonák dolgokat beszél.De lehet,hogy beépítették őket,ki tudja…Meg fogom kapni a konteós vádját ha leírom,hogy mely keresztény vezető milyen társaságnak a tagja és milyen szervezetektől kaptak kitüntetéseket.Elárulták a keresztény ügyet.Bort isznak vizet prédikálnak.Szerintem vannak tanult keresztény értelmiségiek,nem is kevesen, de hangjuk nem hallatszik messzire.Ha pedig eljut akkor azonnal jönnek a címkék.A PC nem tűri a más véleményt.Ahogy egy előbbi hozzászólásomban említettem, sok másként gondolkodó értelmiségi sem meri hallatni a PC-től eltérő véleményét mert az egzisztenciájával játszik.Tehát a kép sokkal összetettebb.Igazad van,van a keresztényeknek mulasztásuk és felelősségük abban,hogy idáig fajultak dolgok.Szomorúan olvasom egy hívő blogon a friss bejegyzést.Az ilyen posztok zene egy liberális fülének.Tehát:kis is vannak szorítva a közélet peremére a keresztények de maguk is ludasak ebben a dologban.Remélem változni fog a helyzet.Mindenesetre Trumpot(aki nem valami nagy keresztény,nominálisan presbiteriánus)főleg ezek a vidéki,fehér keresztények juttatták a fehér házba.Embertelen erőfölényben van a liberális oldal.Pénz,befolyás,média mind az ő oldalukon áll,az ő kezükben van…Szisztematikusan rombolják a tudatipar által a társadalmat.Abban,hogy a tervük sikerüljön ki kell iktatniuk az evangéliumi kereszténységet.Ők pontosan tudják,hogy diszkvalifikálni kell a keresztény gondolkodást,az eszközökben nem válogatnak.A meggyengült kereszténységet védekezésre kényszerítik,de ez változhat…Viszont annyira előrehaladott fázisban van a pokoli terv megvalósítása és eddig akkora volt az inerció,hogy ez nagyon nehéz meccs lesz.Mondod:”Ugyanakkor ha hosszabb távon gondolkodunk, célszerűbbnek tűnhet a keresztényeknek folyamatosan a gondolkodás és a közélet élvonala közelében tartózkodni,…”-igen ez jó lenne,egy elkötelezett keresztény most nagyon fontos pozícióba került,ha hangoztatja a PC-vel egyáltalán nem kompatibilis véleményét akkor a liberális média hiénái rá fogják vetni magukat.A keresztények(bár az evangéliumi keresztények)sokáig távol álltak,sőt elutasítással voltak a politika mint olyan iránt,a politikát valami rossz dolognak tekintették és távol tartották magukat tőle.Nagy tévedés és hiba volt.Remélem,hogy a jövőben egyre több elkötelezett keresztény ember fog a magas politikában megjelenni,ehhez még azonban más eszközökre is szükség lesz,pl.az irtózatos liberális médiafölény semlegesítése.Hiába mondasz te jó dolgokat ha az nem jut el az emberekig.Ne legyen illúziónk,a liberális oldal nem fogja ölbe tett kézzel ezt szemlélni,nagyon mocskos dolgokra is képesek.Majd belinkelek egy friss hírt amely ma este alaposan kiverte nálam a biztosítékot,talán ezért hányaveti talán egy kicsit ez a hozzászólásom.A liberális még veszíteni sem tud méltóságteljesen,sőt…:
http://magyaridok.hu/kulfold/orjongo-liberalis-duh-mar-elnokgyilkossagban-gondolkodnak-1167322/
Andris, igen, én is olvastam Wong remek cikkét. Itt egy másik, amelyikre nagyon rezonáltam.
Szomorúan olvasom, hogy „divat” most keresztények között örülni Trumpnak, amit valamilyen szinten megértek, mert sokakat megkeserített a dogmatikus liberalizmus. De szerintem épp az a leggonoszabb hazugság, hogy csak ez a két út van. Ezzel rendszerszintű manipuláció a legrosszabbat hozza ki belőlünk, amikor igent mondunk a rasszizmusra, az agresszióra, a hímsovinizmusra. A melegházasság nem fér bele, de a nők gyakorlatilag állatként kezelése igen? Ez lenne a nagy válasz a pc-re? Hogy „grab them by the pussy”? Komolyan? Ennél többet gondolok az egyházról, Isten népéről, rólad és magamról, magunkról.
Nem lehet, hogy az egyház feladata most nem az lenne, hogy beálljon az egyik oldalra és fröcsögjön a másikra, hanem hogy kizökkentse az elbutuló és elaljasuló közbeszédet a lefelé tartó spirálból? Nem lehet, hogy most lenne az idő felkiáltani, hogy állj! Hogy ez a hang nem a mi hangunk?
Vagy ezek az események valóban okot adhatnak örömre?:
http://kettosmerce.blog.hu/2016/11/11/_orulhetsz_hogy_nem_lolek_le_elszabadultak_az_indulatok_az_usa-ban_trump_megvalasztawpat_utan
Ennél többet gondolok az egyházról, Isten népéről, rólad és magamról, magunkról.
Illés, csodálkoznék, ha a szavaimból azt vetted volna ki, hogy lelkesedem Trumpért. Mindenesetre idevág a tegnap éjjel posztolt cikkem (ami a kommented idején már be volt tárazva): Szükségszerű a haladás? (különös tekintettel az utolsó bekezdésre).
Illés, a Kettős Mérce és az alapjául szolgáló amerikai lapok finoman szólva nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás mintaképei.
Trump egy bunkó, de a republikánus konvenció egyik tagját sem lőtték le gyanús körülmények között, mint a demokraták esetén azt akitől valószínűleg szivárgott , hogy a vezetőség Clinton oldalára csalt.
A Wikileaks által nyilvánossá tett emailek Clinton tevékenységét illetően igenis borzasztóak….hazugság, korrupció, az ISIS indirekt módon amerikai támogatást kapott stb.
Már csak hab a tortán a Clinton tanácsadóinak erős keresztény – ellenes hangvétele.
Ez még csak az emberi faktor volt, a rendszerszintű problémát Ádám előző posztja írja le.
Ádám, ha lelkesedést nem is, egyfajta kárörömöt kiolvastam, de lehet, hogy csak én olvastam bele. A másik bejegyzésed utolsó két mondata az, amit én próbáltam itt összesiránkozni.
Cypriánus, kiegyensúlyozott tájékoztatás, ilyen nincs, sosem volt, az ember azt nevezi annak, ami a saját súlypontjához közelít, saját súlypontunk azonban csak saját magunknak jelent egyensúlyi helyzetet, ami merőben szubjektív, ilyesformán az érved nem érv, csupán annyit árul el, hogy számodra ezek nem szimpatikus tények. Sajnálom, ha így van, de mit mondjak: ha csak a negyede igaz, az is sok.
Másfelől nem érv az sem, hogy Clinton sem jobb. Erről egyfelől nem kell meggyőznöd, másfelől ez kicsit sem teszi jobb elnökké Trumpot.
Clinton problematikusságának itt annyiban van szerepe, hogy valójában a két jelölt egymás negatívjaként egy tükrözött ürességet hozott létre, amelyben már semmi pozitív érték jelenléte nem tapasztalható, csupán a másik oldal tagadása, amely szintén csak a túloldal tagadásában jön létre.
Másszóval, és kicsit most itt reagálok Ádám új posztjára is: itt már rég szó sincs konzervativizmusról vagy liberalizmusról.
Clinton liberalizmusa csupán anti-konzervativizmus, Trump sem konzervatív, csak antiliberális. (Illiberális, hogy azt az otthonosabban unheimlich kifejezést használjam.)
Trump mint konstrukció tehát csupán egy anti-Clinton, aki viszont egy anti-Trump azaz Trump egy anti-anti-Trump, Clinton pedig egy anti-anti-anti-Trump, vagy egy anti-anti-anti-anti-Clinton, és így tovább, mindkettő egy olyan végtelenített matrjoska-baba, amelyben, ha lenne vége, semmi sem lenne, de ezt a semmit csak a matrjoska végtelenítésével leplezi, vagy inkább csak odázza el.
És ezért volt ez a kampány az eddigi legszomorúbb, mert a horror vacui szavaktól megfosztott fogcsikorgatása lett itt velőtrázó maximum-hangerőre csavarva.
Ádám, ha lelkesedést nem is, egyfajta kárörömöt kiolvastam, de lehet, hogy csak én olvastam bele.
Illés, nagyon fontos a különbség. A témába vágó első cikkemben így fogalmaztam meg, amit gondolok: „A legriasztóbb az eredményben az, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke. A legvigasztalóbb az eredményben az, hogy Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok elnöke. A legjobb pedig az, hogy továbbra is Isten az urak Ura és királyok Királya.” Vagyis Trump győzelmét riasztónak találom. Clinton vereségét pedig vigasztalónak. És igen, érzek egyfajta megkönnyebbülést, hogy Clinton bukásával a progresszív úthenger – vagy legalábbis annak politikai ereje – is megtorpant. Viszont ez nem teszi a szememben Trumpot rokonszenvesebbé, csak elviselhetőbbé. De még erre az érzésre is próbálok reflektálni a legfrissebb cikkemben.
Ebben a fenti írásban pedig megpróbáltam elválasztani Trump személyét és a hozzá kapcsolódó várakozásokat. Azt próbáltam megmutatni, hogy maga a tény, hogy a vidéki (és inkább konzervatív gondolkodású) Amerika egy Trump-féle karakterben látta a megoldást, azt mutatja, hogy nagyon nagy nyomásként élték meg a progresszív identitás-politika menetelését. Vajon miért pergett le szinte minden vád Trumpról? Nem azért, mert nem hitték el róla ezeket. Hanem azért, mert pont egy ilyen embert kerestek a feladathoz. „Már csak a banditában bíznak a banditákkal szemben.” Trumpról hitték el, hogy gátat tud szabni a progresszív őrületnek, mert rajta látták, hogy nem fél a progresszió apostolaitól, magasról tesz a médiára és a politikai korrektségre, és meg sem próbálja a bevett nyelvet használni. A cikkben ezt a jelenséget írtam le.
Amit konkrétan Trumpról gondolok, az is le van írva a cikkben. Ha amerikai állampolgár lennék, nem szavaztam volna Trumpra. Sem Clintonra. Viszont bármelyik vereségének örültem volna. Clinton győzelmére számítottam, ezért magam is meglepődtem, mennyire jó érzés volt, hogy mégsem nyert. De azt is látom, hogy hosszútávon ebből még nagy baj lehet. Pont Trump miatt.
Értelek Ádám, ezek szerint valamennyire mégiscsak egy húrról szakadunk, csak nekem már hamarabb elpattant, amikor kiderült, hogy ez a két jelölt lesz, akik szerintem tényleg – már már girardiánus módon – egymást tükrözik.
(Képzeljük csak el egy Carson-Sanders-vitát…)
Nem akarok versengeni, hogy kinél szakadt el előbb a húr, de tavaly őszi amerikai utam óta drukkoltam, hogy ne Trump legyen a republikánus jelölt, és hogy Hillaryból semmiképpen ne legyen elnök. Csak az utóbbi jött be.
Szabados Ádám új arcát ismertem meg… de ez sem unszimpatikus…
Izélgetők cikk alá belefér feszültségoldásnak, nem izélgetésnek ez a kis videó? Több változata kering, nekem ez tetszett:
https://www.youtube.com/watch?v=7aTNskAOUKs
Azért a nap holnap is felkel.
Gondolkodtam,hogy melyik poszt alá linkeljem be az alábbi kiváló analízist amely mélységében mutat rá,hogy miért is nem lett Hillary elnök és miért lett Trump az elnök.Először az „Új erkölcsi piedesztál”poszt alá akartam belinkelni,de az a poszt most már nagyon leterhelődött(részben egy az amerikai eseményeket szélsőségesen magyarázó és tálaló hozzászóló miatt),ezért úgy döntöttem,hogy e poszt alá linkelem be.Egy tárgyilagos elemzés arról,hogy mi és miért történt meg:
http://magyaridok.hu/velemeny/feher-kozeposztaly-lazadasa-1211260/