Erkölcstelen vallásosság vagy istentelen erkölcs?

Sok más mellett azt hiszem, van egy kimondatlan, mélyen meghúzódó oka is annak, hogy közéleti kérdésekben miért alakul ki hívők között is sokszor éles véleménykülönbség. Arról van szó, hogy eltérően ítéljük meg a társadalomban a „vallásosság” veszélyét. Vannak, akik a „vallásosságot” (értsd: félszívű, felszínes vagy névleges kereszténység) a közéletben rosszabbnak tartják a teljes hitetlenségnél is, szerintük ugyanis a vallásosságban jóval több megtévesztés és ármány van, összességében ártalmasabb a keresztény ügyre nézve, mint a dacos ateizmus vagy az agnosztikus szekularizmus. A nyíltan vállalt hitetlenség legalább őszinte alapállás, nem tettet semmit, ezért érettebb a megtérésre is. Amikor a hitetlen trágár, parázna vagy tisztességtelen, talán csak a világnézetével összhangban cselekszik, de amikor a vallásos teszi ugyanezeket, ott mindig van valami összezavaró széthangzás. A fenti hívők a politikusok közül is inkább a nyíltan hitetlent támogatják, mint a hitét felemásan felvállalót, és a művészek között is többre értékelik azt, aki dacol az Úristennel, mint azt, aki hiába veszi a nevét a szájára. Mert ugye a langyosat meg az Úr köpi ki a szájából.

tovább

Házasság

A házasságról Istennek van elképzelése. Az nem csupán egy kapcsolat, amit megélhetünk, ahogy akarunk, kivitelezhetünk, ahogy akarunk, elkezdhetünk vagy abbahagyhatunk, ahogy akarunk. Istennek van szent akarata a házasságra vonatkozóan, hiszen az ő találmánya (1Móz 1,27-28). Ezt az akaratát évezredeken át el is mondta nekünk. Azt akarja például, hogy a házasság tiszta legyen (Zsid 13,4). Azt akarja, hogy szövetségként kössük meg és akként kezeljük (Mal 2,14-16). Azt akarja, hogy legyünk benne hűségesek, akkor is, amikor nehéz (2Móz 20,17; Mal 2,15). Azt akarja, hogy a férjek áldozatosan...

tovább

Régészeti felfedezés, amely végleg nyugdíjba küldheti a Wellhausen-hipotézist

Még márciusban jelentettek be egy szenzációs felfedezést, csak akkor az ukrán-orosz háború minden mást háttérbe szorított, ezért nem kapott akkora figyelmet, amelyet érdemelt volna. Most viszont ejtsünk szót róla, mert ha bebizonyosodik, hogy valóban arról van szó, ami a hírekben van (az archeológiában egy-egy lelet ellenőrzése és publikálása hosszú éveket vehet igénybe), akkor a régészeti lelet a Biblia datálását illetően korunk egyik legjelentősebb felfedezése, amely az ószövetségi tudományban végleg tarthatatlanná tesz megingathatatlannak hitt bibliakritikai premisszákat és következtetéseket, és visszavisz korábbi időszakok előfeltevéseihez. Erről szól az a november eleji interjú is, amelyben Justin Brierley faggatja Dr. Scott Stripling ásatásvezetőt az ominózus leletről.

tovább

A progresszív cicaharcban a keresztények csak egy kávét kérjenek?

Van egy új, szövevényes, de kifejezetten érdekes jelenség a világban, amit röviden a következőképpen tudnék összefoglalni. A radikális feministák egykor megalázónak tartották a patriarchális elveket valló kereszténységet, ezért összefogtak a melegmozgalommal és együtt, a kulturális intézmények elfoglalásával a világra szabadították a nemek binaritását és biológiai meghatározottságát tagadó transzmozgalmat. (A történelmi kapocs vitathatatlan, gondoljunk csak Simone de Beauvoir, Michel Foucault, Kate Millett vagy Judith Butler szerepére a queer- és genderelméletek születésében, vagy arra, hogyan vált a nőmozgalom az LMBTQ-ügy előzménytörténetévé és emocionális felhajtóerejévé.) Szóval a feminizmus különböző hullámai egy új kulturális hegemóniát alkottak, amely legyőzte és meghaladta a kereszténység patriarchális világát, és egy szürreális másik világot eredményezett. Ez az első felvonás.

tovább

Áldozatkultúra vs. Krisztus áldozata

A Tűzfal podcast negyedik részében az „áldozat” szót igyekszünk megmenteni az elkárhozástól. Megbeszéljük, hogy mi a probléma az áldozatkultúrával, és rámutatunk az alternatívára. Vagyis ez az epizód megint egyszerre szól a kereszténységről és a kultúráról, a kultúrakritikáról és az evangéliumról. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!  

tovább

Előttem az új, ESV Expository Commentary sorozat

St. Louisból októberben külön poggyászként hoztam haza – mint egy féltve őrzött kincset – az ESV Expository Commentary sorozat eddig megjelent tizenegy kötetét. Ez egy új, evangéliumi, kálvinista, komplementarista szemléletű kommentársorozat, melynek egyik szerkesztője volt tanárom, Dr. Jay Sklar, aki mellett még 2010-ben Teaching Assistentként dolgozhattam (a kiadás előtt álló kiváló Leviticus kommentárját véleményeztem fejezetenként). A tizenegy kötetet is tőle kaptam most váratlan, nagylelkű ajándékként. (Dr. Sklar rocks.)

tovább

A Találkozás Sátrában (8) – A szövetség ládája

„Ott jelenek meg neked…” (2Móz 25,22)

Uram, ez a szentek szentje, a legeslegszentebb hely. A rézoltár áldozatának vérével, a mosdómedencében megmosva, a kenyérrel táplálva, fényeddel megvilágosítva, az illatáldozat füstjébe burkolva, a megnyílt kárpiton keresztül jövök. Krisztus által. Itt van e helyen a szövetség ládája, benne a manna, a kőtáblák és Áron vesszeje. Annak jelei, hogy a szövetséget Te kezdeményezted. Ott van a láda fölött a két kerúb, amelyek elzárták az élet fájához vezető utat, és most is őrzik szentséged helyét. De ott van a kegyelem fedele is, amelyre az engesztelő vér hull. Ezen a fedélen nyugszik a szemem, ott van a békességem. Semmi nem nyugtatja meg vádló lelkiismeretemet, csak a tudat, hogy a vér ott van a fedélen. Csak a kiáltás, hogy elvégeztetett! Elvégeztetett, ezért megbékéltetett! Itt, ezen a helyen a békesség. Te vagy a békesség. Ő a békesség. Ha Isten vele, ki lehet ellenem? Ha Krisztus velem, ki lehet ellenem? Te biztosan nem. És a Sátán sem. Ez a hely az Éden, és a visszanyert Paradicsom. A Te jelenléted. Egy vagyok veled. Ámen.

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK