Idei életrajzi előadásom témája Jonathan Edwards volt. A Stanford Encyclopeadia szerint általános vélemény, hogy Jonathan Edwards „Amerika legfontosabb és legeredetibb filozófiai teológusa”. Edwards rendkívüli gondolkodó volt, írásaiban szisztematikusan és nagy mélységben tanulmányozta a jelenségeket, különösen a lelki megtapasztalások terén. Azonban az életrajzi előadásban elsősorban úgy foglalkozom vele, mint a 18. századi nagy amerikai ébredés (Great Awakening) vezető teológusával. Edwards egyszerre volt az ébredés legfőbb pártfogója és legrealistább kritikusa. Az ébredésről szóló gondolatai ma is érvényesek, az evangéliumi és karizmatikus világnak nagy szüksége van az írásaiban található bölcsességre. Az előadás itt (legörgetve) meghallgatható vagy letölthető.
***
Korrekció: az előadás után jelezték nekem, hogy magyarul megjelent Edwards The Nature of True Virtue (Az igaz erény természete. Helikon, 2007) és ami még fontosabb, The Religious Affections (Értekezés a vallási indulatokról. Gondolat, 2007) c. könyve.
Nem is vettem észre eddig ezeket az életrajzi előadásokat az oldalon, pedig látom, elég sok van és mind érdekes személyekről. Sportolás/biciklizés közben szeretek keresztény podcastokat, vitákat ill. előadásokat hallgatni – ezeket is letöltöm és szépen meghallgatom őket. Köszönöm! 🙂
Meghallgattam, köszönöm én is!
Jonathan Edwarsdról, meg a nagy ébredésről még nagyon fiatal keresztényként hallottam először.
Azt írták róla, hogy nagyon közel tartotta a jegyzeteit amikor felolvasta a prédikációit, és amikor a haragvó Istenről szóló beszédét olvasta a papírjai mögött szinte eltűnt, az emberek meg kiáltoztak nehogy a pokolba essenek. Nem tudom ez így volt-e.
Nagyon jó előadás.
Azon tűnődtem, hogy Isten sok esetben egy személyhez köti az ébredést. Vagy jobban fogalmazva egy személyt használ fel, hogy ébredést hozzon el.
Igen így utólag könnyű levonni a tanulságokat, de azért jó ha levonjuk.
Jól összefoglaltad Ádám.
Én karizmatikus egyházba járok immár 30 éve, és úgy látom itt is voltak hullámok, de azért valahogy mindig szépen visszarendeződött a normális kerékvágásba az élet.
Tulajdonképpen szerintem nem az a lényeg kálvinista, vagy katolikus vagy karizmatikus gyülekezetbe jár e valaki, hiszen mindenhol meglehet élni a hitet élő módon is, (persze a bálványimádást azért lőjük ki) meg meglehet élni felszínesen is, a lényeg a szív állapota.
Az „első szeretetből” ki lehet esni egy karizmatikus gyülekezetben is, meg egy kálvinista vagy metodista felekezetben is, és meg lehet újulni bármelyikben.
De fontos mit sugall az egyházad, a tanítód a pásztorod. Ha a pásztorod nem hisz már a megújulásba, az élő hitről már csak hírből emlékszik, mert már belefáradt a évtizedes szolgálatba, akkor mindegy milyen „zászló van kitűzve” az épületre.
Ha olyan pásztorod van, aki hosszú éveken át újra és újra hitet, reményt , erőt tud önteni a lelkedbe, szerencsés vagy.
A nagy ébredés tanulságai elgondolkodtatóak számomra is, bár én csak a magam életében tudom azokat kamatoztatni. Nyilván más tanulsága van egy vezető számára.
Én úgy gondolom ma is élnek közöttünk olyan személyek, akik nagyon sokat tettek isten országának az előmozdításáért, őket is sokszor ugyanaz a támadás éri mint egykor ezen nagy tanítókat.
És hát a támadás mindig az egyház berkein belül jön, ez így van ma is.
Nem változott semmi.
Tetszett az előadás.
Kedves Ádám, sajnos, az előadás csak 1:04 percig hallgatható a honlapról, akkor megszakad. Javítható ez?
Én nem észlelem a hibát. Másnak is leáll a felvétel?
Megoldódott. A Chrome-on már nem akad el. Akkor az én böngészőmmel volt a baj.
Köszönjük az előadást!
Jonathan Edwards / Ébredés az egyházban, Koinónia, Kolozsvár 2001 (Puritán tanítók)/ —
további magyarul megjelent könyvei:
Értekezés a vallási indulatokról; ford. Pásztor Péter; Gondolat, Bp., 2007
Az igaz erény természete; ford. Pásztor Péter, Bende Miklós, előszó Vető Miklós, szerk. Boros Attila; Helikon, Bp., 2007
Oroszlán és bárány Krisztus szépsége prédikáció három részben 1736 augusztusából; ford. Balczó Sarolta; Hermeneutikai Kutatóközpont, Bp., 2012 (Hermeneutikai füzetek)
róla:
Amerika teológusa – Bevezetés Jonathan Edwards gondolkodásába (1703-1758)
Szerkesztő: Fabiny Tibor, Tóth Sára
Hermeneutikai Kutatóközpont, 2008
Köszönöm, nagyszerű, hogy ezek megvannak magyarul is!
Szia Ádám,
Autóvezetés közben meghallgattam az összeset. Nagyon-nagyon szeretem az önéletrajzi könyveket, előadásokat.
A kedvencem a sorozatból George Whitefield.
Annak idején olvastam Wesleyről, és valóban mindig megvolt említve Whitefield, de mindig mint egy mellékszereplő.
Óriási hiányértetem volt, mert valahogy úgy gondoltam Wesley nagy szolgálatot végzett, de nem értettem miért nem találok semmit Whitefieldról, pedig az a néhány megjegyzés ami róla szólt, azt sugallta számomra, hogy rendkívüli emberről van szó.
Nagyon örülök, hogy róla is beszéltél, és beigazolódott a számomra, hogy egy nagyszerű ember volt Whitefield. Ahogy írtad, talán Pál apostol után a legnagyobb szolgálattal bírt.
Azt mondtad a világ legnagyobb igazságtalansága, hogy a történelem Wesleyről emlékezik meg, Whitefieldről pedig sokkal kevesebben tudnak.
Én is így gondolom.
Nem találtam magyar nyelvű olvasmányt róla, ha esetleg tudsz ilyet megköszönöm.
Köszönöm az előadásokat!
Most jelent meg:
Vető Miklós: Jonathan Edwards gondolatvilága
https://www.libri.hu/konyv/veto_miklos.jonathan-edwards-gondolatvilaga.html