A Tűzfal podcast harmincnyolcadik részében összevetjük a nyugati, a keleti és a bibliai bölcsességfogalmakat, és a végén a kereszt bolondságánál kötünk ki. Gurukkal és filozófusokkal kezdünk, de egészen másfajta bölcsességhez érkezünk. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Vélhetően erre a beszélgetésre (2 John) hivatkozol a 47. percnél: https://youtu.be/L38VQN3-mV0?si=zw_lhzdrAlg1S1OQ
Beszédes a címe; a lelkészeknek is szükségük van pásztorra! Sokunk küzd(het) azzal, hogy „nincs embere”…
Ez különösen fájó olyan köztiszteletben álló (és általam is becsült) egykori „óriások” esetében, mint Steve Lawson:(
Ha hallottad (bizonyára) mit gondolsz az esetről? Bölcs embernek tűnt.
Köszönöm az újabb, számomra tanulságos beszélgetést.
Kegyelem és kiváltság azok közé tartoznom, akikben benne él a bölcsességnek és kijelentésnek Szelleme, aki megvilágosítja értelmünk szemeit, hogy tudjuk mindazt, ami Krisztusban el van készítve számunkra (Efézus 1:17-23).
Gyönyörűség némi kiegészítéssel leírni a beszélgetésben elhangzott igeverset, ahol Pál apostol a benne lévő nagy küzdelemről ír azokért, akik levelét majd olvasni fogják. Szándéka, hogy szívünk megvigasztalódjék, szeretetben összefonódva, hogy eljussunk a megértés bizonyosságának teljes gazdagságához, az Isten, az Atya és Krisztus titkának megismerésére, akiben rejtőzik a bölcsesség és tudás minden kincse. (Kol. 2:2-3)
ΙΧΘΥΣ,
igen, erre a beszélgetésre utaltam. Lawson bukása nagyon szomorú, de őszintén szólva engem vele kapcsolatban mindig kicsit zavart valami, amit úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy mintha a lénye és a szavai között lenne valami távolság. Óvatos maradtam vele kapcsolatban. De leginkább azt gondolom az ügyről, hogy aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen. Ez még inkább felértékeli számomra MacArthur imáját, amire a beszélgetésben utalok.
1Móz 41 részében a fáraó álmáról és annak magyarázatáról olvashatunk. A történet elmondja, hogy a fáraó álmát egyetlen egyiptomi bölcs sem tudta megfejteni. Miért?
Igazából nem tűnik annyira rejtélyesnek a fáraó álomképei. Számomra elég fura dolog, hogy egyetlen egyiptomi bölcs sem tudta értelmezni.
A sovány tehenek és satnya kalászok képei, szinte mindenkiben az ínséges időket idezik fel, vagyis elég egyértelmű, hogy a szűk esztendőket jelképezik. A kövér tehenek és gazdag kalászok képéből is bárki nagyon könnyen asszociálhat a bőségre és a jólétre. Elég világos jelképek ezek, ezért szerintem a fáraó bölcsei is tudhatták ezek értelmét. De akkor mégis miért volt különb a József magyarázata az Egyiptombeliekhez képest? Miért volt bölcsebb József, mint az egyiptomi bölcsek? Ahhoz, hogy ezt megértsük egy igeverset hozok: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.” (Zsolt 111:10)
A bölcsesség, mint képesség, nem a dolgok megértésében, a valóság felismerésében gyökerezik, hanem az Istenfélő hozzáállásban.
Nem a megszerzett tudás, a műveltség, vagy az intellektuális képesség számít. Még csak nem is a spirituális érzékelés kiemelkedő szintje, hanem az Istenfélelem.
József nem afféle belső megérzésekre figyelő titkos tanító volt. Nem is a világ tudományainak híres professzora, hanem csak egy egyszerű zsidó, aki viszont félte az Istent. És ez a lényeg. József nem azért tudta jól megmagyarázni a fáraó álmát mert az Egyiptomiaktól jobban értette és értékelte az előjeleket, hanem azért mert Istenfélő volt.
József abban volt jobb és különb az egyiptomi elemzőkhöz képest, hogy nem azt kereste a fáraó álmában, hogy mit hoz a jövő és mit kell Egyiptomért tenni, hanem azt, hogy mi akar tenni Isten, mit tervezett el Ő. József azt jelentette meg, hogy mi az Isten szándéka és megoldása. Ugyanis bölcsek csak úgy leszünk, ha mi magunk is Isten tervéhez igazodunk.
Hiszem, hogy a világ problémáinak megoldása sem a tudás (fája) hanem az Istenfélő hozzáállás. A fáraó is ezért nevezte bölcsnek Józsefet mert az Isten Lelkét látta működni benne. (Ld. 1Móz 41,38-39)
Szerintem a 1Móz 41 szakasz jól példázza, amiről Ádám és László beszélgetett, ezért hoztam ide, hátha kedvet kaptok elolvasni. Egyúttal Ádám nektek is köszönöm a beszélgetést.