Bár a Jézussal való személyes találkozást néhány évtizeddel hamarabbra várta és máshogyan képzelte, tegnap végre bement Atyja örömébe a huszadik századi evangéliumi mozgalom egyik nagy öregje, a 70-es évekbeli hippik apostola, a Calvary Chapel mozgalom megkérdőjelezhetetlen vezetője, a 86 éves Chuck Smith. Nagyhatású, karizmatikus, hűséges, feddhetetlen ember volt. Tévedéseit már ő is látja, jobban, mint mi, élete gyümölcseiből viszont még sokan, sokáig fognak táplálkozni. Pastor Chuck több nemzedék számára vált élő ikonná. Halála komoly próba lesz nem csak a nagyjából 25 ezres Costa Mesa-i gyülekezete, de a több mint 1500 gyülekezetet számláló mozgalom számára is. Ez a perc azonban a tisztelgésé. Pastor Chuck: szép futás, nemes harc volt!
Ha valaki szeretné őt és az örökségét jobban megismerni, van egy érdekes film róla és a Calvary Chapelről (itthon: Golgota) itt:
http://vimeo.com/38234025
Kedves Ádám!
Sokáig töprengtem,hogy egy nekrológ kapcsán előhozakodhatok-e
egy kérdéssel.Semmiképpen sem szeretnék kegyeletsértő lenni és
tartom magam a mondáshoz,hogy a halottról jót vagy semmit.
Mindenesetre létrehozni egy mozgalmat sok gyülekezettel,vezetni
és „életben tartani”nem kis teljesítmény.Azt sem vitatom,hogy
„…nagyhatású,karizmatikus,hűséges,feddhetetlen ember volt.”
Egy fél mondatod azonban most is motoszkál a fejemben:”Tévedés-
eit már ő is látja,jobban mint mi…”.Érdekelne,hogy milyen
saját tévedéseit látta be?Nagy ember tévedései nagy galibát
okozhatnak.Egy Golgotás ismerősömtől hallottam,hogy már élete
idejében is komoly feszültségek voltak a mozgalmon belül és,
hogy dolgoktól maga Chuck Smith is elohatárolódott.Ahogy én
látom ez a Golgota mozgalom egy elég tarka és összetett
mozgalom és most a szellemi vezér eltávozása után beindul majd
az atomizálása a mozgalomnak.Lehet,hogy lesznek olyanok is
akik pályáznak majd Chuck Smith poziciójára és tekintélyére.
Ez előbb-utóbb szakadásokhoz vezethet.Egyébként olvastam néhány
könyvét,korrekt könyvek-de őszintén: könyvei nem az evangéliumi
irodalom élvonalába tartoznak.DE mint vezető és szervező biztos
az élvonalba tartozott.
Kedves Spectator!
engem pedig a te egyik mondatrészed ihletett kérdésre:
„könyvei nem az evangéliumi irodalom élvonalába tartoznak”
a „nem” az „nem evangéliumi” vagy „nem az … élvonal(á)ba” tartozik jelentéssel értendő?
mert ha az előbbi, azzal nem tudnék egyetérteni, ha az utóbbi, az meg saját véleményed, nincs vele mit nem egyetérteni, mert az szubjektív , és személyes tapasztalatokon nyugszik az értékítéleted, nyilván
bár kíváncsi lennék miért gondolod ezt
(ha Ádám írta volna, akkor az antiintellektualizmus írása miatt gondolnám, hogy mondaná 🙂
Csaba
Kedves Csaba!
Köszönöm kérdésedet.Valóban félreérthetően fogalmaztam,talán azért
is mert féltem egy kicsit hozzászólni a poszthoz.Pontosítok tehát:
Chuck Smith könyveit természetesen evangéliumi ihletésű könyveknek
tartom,nincs bennük tévtanítás.Van egy-két dolog amit másként
látok.A hangsúlyt inkább az „élvonal”-ra(nem elitista értelemben!)
tettem.Szubjektív véleményem szerint az ő könyvei nem érik el egy
Timothy Keller,Charles Swindoll,Os Guiness,Jerry Bridges…(és
még írhatnék egy két nevet,hogy a klasszikusokat ne is említsem)
könyveinek színvonalát.Ez nem azt jelenti,hogy nem hasznos és
nem jó írások,de vannak jobbak nála és persze sokkal gyengébbek
is(de velük nem is foglalkozunk).Könyvei elolvasása nem hagyott
olyan nyomot bennem mint pl.a fent említett íróké.Ezért is írtam,
hogy jobb volt mint vezető és szervező mint író.Ez egy teljesen
szubjektív vélemény,fenntartom,hogy sokak szerint ott van írói
munkásságba az élvonalban.Tehát:könyveit evangéliuminak tartom
és nyugodtan adnám egy kereső ember kezébe.DE annak aki egy
kicsit mélyebbre akar ásni annak más evangéliumi szerzőktől
kell olvasni.Ez amit írtam ez egy könyvet szertő és sok könyvet
olvasó,mégis amatőr véleményező emberke véleménye.Ebben a
kérdésben messze nem vagyok Ádám,Sytka,Infaustus vagy Bratan,
Balati színvonalán.Smith könyvei könnyen olvashatók és „emészt-
hetőek”,ez az előnyük-de egy picit a hátrányuk is.Nem elég mélyek.
Szerintem a Golgota nem függ(ött) olyan erősen az alapító/vezető személyétől mint némely más gyülekezet esetében, ő inkább mintha elgurított volna egy hógolyót a havas hegyoldalon, ezért nem féltem a gyülekezetet sem. Már életében sem körülötte forgott a Golgota, így szerintem nem áll fönn az atomizálódás veszélye – bár az egyes gyülekezetek eddig is meglehetős szabadsággal bírtak, sokszor még a Calvary Chapel / vagy itthon Golgota nevet sem használják.
– íróként tényleg nem egy Philip Yancey, vagy nem tudom ki, a legjobb könyve a Szentlélek szerepét jól összefoglaló Élő víz, de pl. a Miért változtat meg mindent a kegyelem? mintha egy mondatot variálna egy köteten át.
Egy fél mondatod azonban most is motoszkál a fejemben:”Tévedés-
eit már ő is látja,jobban mint mi…”.Érdekelne,hogy milyen
saját tévedéseit látta be?
Csak Isten tudja, hogy ez a nagyszerű szolgája mikben tévedett. Nyilván nekem is van véleményem (pl. szerintem butaságokat tanított az elragadtatással, Izráellel, a végidőkkel vagy a kálvinizmussal kapcsolatban), de boldog lennék, ha az életemnek annyi jó gyümölcse lenne, mint amennyi rajta termett.
Ja, és az Aratás c. (Tal Brooke-kal közösen írt) könyve egészen kiváló.
Kicsit csalódott vagyok a válasz miatt.Lehet,hogy nem volt
jó a kérdésfeltevés.Kicsit alibi ízű a válasz,mert Te pontosan
tudod a tévedéseit.No,sebaj…Egyébként én is olvastam az
„Aratás”c.könyvet,jónak jó a könyv de,hogy kiváló lenne az
azért egy kicsit túlzás.Az,hogy jó valószínűleg inkább
Tal Brooke érdeme.A „butaságokat tanított” megállapítás egy
kicsit meglepett a sok dícsérő jellemzés mellett.Mindenkinek
vannak gyenge pontjai.Nekem pl. a sok közül az egyik,hogy
oda is írok hozzászólást ahova nem kellene.Az utolsó
három posztot illető hozzászólásaim feleslegesek voltak,most
már értem.Most „átkacsázok”Sefaitas blogjára mert ő írt
egy nagyon is élet ízű posztot.Szerencséjére ott nem bírok
hozzászólni mert ugyanabban a rendszerben van az ő blogja
is mint Kéry Zsuzsáé:nem tudok bejutni.DE lehet,hogy ez
így jó:nem teszek fel ostoba és felesleges kérdéseket és
nem tudálékoskodok.Egyébként a Texas poszt befejezetlen
maradt.És ahogy leírtam:nem állt le a kormány,az utolsó
percben meg lett a megoldás…ami borítékolva volt.AZ
egész egy drága színjáték volt,hogy kiderüljön,hogy ki
is a fiú a gáton.Elnézést kérek,hogy egy nekrológ
apropóján visszaéltem a hozzászólás szabadságával!
Máskor figyelek majd,hogy ne reagáljak homályos mondatokra.
Én meg kicsit értetlenül állok ez előtt a hozzászólásod előtt. Bár jetlagesen írtam (harminc óra utazás és hét időzóna átlépése után), a válaszom komoly volt, nem tértem ki a kérdésed elől. Példákat is soroltam, hogy szerintem Chuck Smith miben tévedett, csak azt is hangsúlyozni akartam, hogy az igazság nem nálam van, hanem Istennél. Miért okoz ez csalódást?
Az amerikai kormány leállt (hetek óta áll), csak az ország nem ment most csődbe.
http://flashtrafficblog.wordpress.com/2013/10/20/saying-goodbye-to-pastor-chuck-smith-a-great-friend-of-israel-great-teacher-of-the-word/
(Joel C. Rosenberg megemlékezése)