Lassan közeledünk a szub-apostoli korhoz (az apostoli kort közvetlenül követő időszakhoz), és ezzel a sorozat végéhez is, de előtte nézzük még meg Antiókhiai Theophilosz, az antiókhiai gyülekezet hatodik püspökének gondolatait a Szentírásról. Szent Theophilosztól egy háromkötetes könyv maradt fenn, melyet Kr. u. 182 körül írt egy Autolükhosz nevű pogány embernek, aki gúnyolta a keresztényeket láthatatlan Istenük miatt. Theophilosz egyik legfontosabb apologetika eszköze a bibliai teremtéstörténet, melyet a pogányok mitológiai gondolkodásával állít szembe. Theophilosz hiszi, hogy ez a történet biztos ismeretet nyújt, mert isteni sugalmazás eredményeképpen született.
Theophilosz szerint a Szentlélek ihlette a Szentírás szövegét. A bibliai teremtéstörténet Ádámtól induló nemzetségtáblázatát hitelesnek tekinti, mert minden más forrásnál jobban bízik a Szentírás ősi igazságában. „Mindezt számunkra a Szentlélek tanítja Mózesen és a többi prófétán keresztül; úgyhogy a nálunk, azaz Isten igaz imádóinál meglevő könyvek ősibbek, sőt kifejezetten igazabbak, mint a történetírók s költők bármely írása.” (A II. századi görög apologéták. Szent István Társulat, 1984, 485) A Szentírás Theophilosz szerint nem csak emberek szava, hanem a Szentléleké. A világ teremtését elbeszélő bibliai történet olyan eseményekről számol be, melyeket „Mózes, Isten szolgája írt le Isten Lelke segítségével” (515).
Ezért van az, hogy Theophilosz szerint a Szentírás – mintha maga Isten volna – „állít” (479), „beszámol” (478), „összefoglal” (475), „tanít” (475, 478, 479, 507), „elmond” (475), „említést tesz” (470), stb. Theophilosznak rendkívül fontos, hogy bizonyítsa Autolükhosz előtt „az Írások ősiségét” (497). A zsidók ősibbek, mint az egyiptomi városok, és „nekünk ők az elődeink, hiszen tőlük vettük át a már említett Szentírást, mely ősibb mű minden más írói alkotásnál” (512). „Nyilvánvaló tehát” – írja Theophilosz –, „hogy mindenki a tévedés rabja, az igazságot egyedül mi, keresztények értük el, kik attól a Szentlélektől kaptunk oktatást, mely a szent prófétákban szólt, s mindent előre megjövendölt.” (489)
Theophilosz a maga kora ismeretei szerint fogalmaz, nem rosszul. A mai ismereteink szerint viszont pontatlanul. Mi már más szinten tartunk, sokkal többet tudunk, ezért célszerű megújítani az egész Biblia-szemléletünket.
A megújítás vezérfonala az kell legyen, hogy a kereszténység egyben a tudomány élvonalát és az emberi gondolkodás legmagasabb fokát is megtestesíti. Ehhez pedig ismernünk kell mind a legfrissebb tudományos eredményeket, mind az emberi gondolkodás csúcspontjait.
A Biblia lényegi igazságokat fogalmaz meg, az adott kor emberei számára érthető módon. Mi egy másik célközönség vagyunk, körültekintő elemzéssel úgy kell kibontanunk a Biblia lényegi igazságát, hogy afféleképp hasson ránk, ahogy az eredeti célközönségre hatott.