A jövő évi életrajzi előadásra készülve, ami John Bunyanról fog szólni, újraolvastam A zarándok útja c. könyvet, Bunyan allegorikus regényét, amely hívő keresztények bestsellere volt évszázadokon át. A 17. századi puritán üstfoltozó könyve a mai ember számára talán túlságosan didaktikusnak hat, de megint rádöbbentem, mennyi bölcsesség van benne, és még mindig lenyűgöznek a hasonlatai. Zseniális könyv. Az egyik kedvenc részem az, amikor Keresztyén Értelmező házába vetődik, aki több felejthetetlen képpel magyarázza el neki a keresztény élet titkait. Ezekből fogok most néhányat megmutatni. Az első a törvény és a kegyelem munkája közti különbségről szól.
„Most megfogta kezét s egy tágas terembe vezeté, mely telve volt porral, mert soha sem seperték ki. Miután egy darabig nézte, parancsolta Értelmező egy szolgának, hogy seperje ki. Midőn tehát ez seperni kezdett, oly nagy por támadt, hogy Keresztyén csaknem megfulladt tőle. Ekkor Értelmező mondá egy szolgálónak, ki éppen ott állott, hozz vizet s öntözd fel e szobát. Ez megtörténvén, könnyűszerrel kiseperték s tisztították, hogy szinte öröm volt nézni.
Hát ez mit jelent? kérdé Keresztyén.
Értelmező pedig így szólt: e terem egy oly embernek szíve, mely soha sem volt megszentelve az evangélium szelíd kegyelme által, a por az eredendő bűn s a benső romlottság, mely az egész embert bemocskolja. Ki először seperni kezdett, a törvény, az pedig, ki a vizet hozta s a szobát fellocsolá, az evangélium. Az, hogy a por, mit az első söpört, azonnal felszállt, s a szoba nem hogy tisztult volna általa, hanem téged is csaknem megfojtott, azt mutatja, hogy a törvény ahelyett, hogy a szívet (működése folytán) a bűntől megtisztítaná, azt föléleszti (Róm 7,5.9), erőt kölcsönöz neki (1Kor 15,56) s hatását a lélekben öregbíti (Róm 5,20), éppen azáltal, hogy felfedezi és megtiltja, de legyőzésére erőt nem ad.
Hogy pedig azután láttad a szolgálót, ki a szobát vízzel fellocsolá s azután kedvvel hozzálátott a tisztításhoz, arra tanít, hogy ha az evangélium, szelíd és dicső működésével szívünkig hat, a bűn a hit által leveretik és legyőzetik, a lélek pedig megtisztul, (éppúgy, miként a porral történt, midőn a leány locsolt) – következőleg előkészíttetik, hogy a dicsőség királyát elfogadja (Ján 15,3; Ef 5,26; ApCsel 15,9; Róm 16,25.26).„
A mai ember hajlamos arra, hogy azt higgye, a régi emberek buták voltak. Ennek legjobb ellenpéldája a Biblia, és ez a könyv is. 🙂
Tök jó látványos filmet lehetne csinálni belőle…
„Tök jó látványos filmet lehetne csinálni belőle…”
Már csináltak 🙂
http://www.nicelife.hu/galeria/film/zarandok.php
És a kritikáját is megírták már, egy másik „alkotás” kapcsán. Sajnos, passzol.
http://megmondoka.blogspot.hu/2016/08/a-kereszteny-film-feltamadasa-risen.html
Christian megy az úton, amikor lángszóróként rövid időre megjelenik előtte a pokol tüzének csóvája, amely a narrátor szerint rendszeresen kísérti őt. A 21. században. Ahogy Besenyeő (Krisztián) Pista bácsi mondani szokta: nooormális? 🙂 No further comment.
Ebből persze nem lehet automatikusan következtetni a könyv minőségére, de nagyon régen íródott, amikor a világ még ördögökkel tűzdelt akadályversenynek tűnhetett, szemben a mai humanista istenképünkből következő világmodellel.
Vértes László!
Hogy jön ehhez itt most a „Risen”?Tegnapelőtt néztem meg,nem egy mestermű de nem is rossz film.Joseph Fiennes pedig jó alakítást nyújt benne.Mint ahogy kiválót alakított Luther Márton szerepében is(ma van a reformáció napja!).Hozzászólásod cinikus és semmitmondó.Egyébként megnézted a Risen filmet vagy csak a levegőbe csapkodsz és valaki más szubjektív véleményére hagyatkozol?
Ami pedig a „Zarándok útját”illeti,az szerintem ALAPMŰ.Nem csak alapmű,hanem zseniális mű is.Majd 4oo év múltán is igencsak AKTUÁLIS és sokat mondó.Keresztyének sok-sok nemzedékének adott tanítást,vigasztalást,útmutatást.Az is igaz,hogy egy egyszerű bredfordi üstfoltozó írta egy börtönben.Szerintem nem csak,hogy a „Risen”-t nem nézted meg de a „Zarándok útját”sem olvastad.Narcisztikus,(ál)értelmiségi énednek úgy látszik túlontúl primitív ez a könyv.Annyiban talán igazat adok neked,hogy könyvből készült film nem a legsikerültebb adaptáció, de lehet,hogy sokaknak pedig éppenséggel jó az adaptáció.Tudod,ízlések és pofonok…
Besenyő Pista bácsi idehozása szerintem egyszerűen bunkóság.Ezért kárt volt ideírni.Le kellene végre szállni a magad csinálta piedesztálról!
Ami Bunyant és a nyelvezetét valamint korát illeti:igen, régen íródott,de megismételem:ma is időszerű.Aki úgy olvassa,hogy kapjon belőle az egy kincses bányára lel benne.Eljátszottam a gondolattal,hogy Bunyan,ha ma élne a mai kereszténységben-milyen „Zarándok útját”írt volna.Aztán azzal a gondolattal is eljátszottam,hogy venné-e ma valaki a bátorságot,hogy átírja mai nyelvezetben és fogalomtárban a „Zarándok útját”,az vajon,hogyan tenné ezt.Viszont ez nem lenne sem szerencsés sem kivitelezhető mert ez a könyv érintetlenül ilyen formában kell maradjon.Ebben a formában átjön az a szellemiség és energia amit a könyv tartalmaz.Aki nem kétkedve és fintorogva veszi a kezébe ezt a könyvet annak meg fogja gazdagítani az életét és kegyességét.
Bunyanról:”John Owent, a nagy puritánt és az oxfordi egyetem dékánhelyettesét egyszer megkérdezte II. Károly angol király, hogy miért jár olyan gyakran John Bunyan igehirdetéseire. Owen azt válaszolta, hogy minden tudományát boldogan odaadná, ha úgy tudná Krisztust hirdetni, mint az az egyszerű „bedfordi üstfoltozó.”
Nekem nem csak Bunyan írásai jelentenek sokat hanem a többi puritán(XVII.-ik századbeli angolszász és magyar puritán)írása is, sok lelki értéket kaptam belőlük.Mindenkinek ajánlom,hogy olvasson a puritánoktól.Sokat fog tanulni és hitben is meg fog erősödni.Ezek az emberek rendelkeztek szellemi teljhatalommal és ez az írásaikban és könyveikben is megfogható.Igen,nagyon régen íródott de számomra olyan mintha tegnap íródott volna…!Nem csak ezt olvastam Bunyantól,hanem mást is.Prédikációból valaki válogatott és kiadott egy áhítatos könyvet(John Bunyan:Egy a szükséges dolog,Áhítatok az év minden napjára,összeállította J.Kranendonk-Gijssen,fordította Dr.Körpöly Kálmán,kiadó nincs megjelölve,valószínűleg Hollandiában nyomták 1999-ben).Egy református embertől kaptam postán.Azóta is nagyon hálás vagyok érte.Ezzel az emberrel személyesen sohasem találkoztam de a mai napig hálás vagyok,hogy elküldte nekem ezt a könyvet(amiről addig nekem fogalmam sem volt).Egy éven át Bunyannal:nagy áldás forrása volt a számomra.Bunyan elmélkedéseinek mélysége mélyen megérintette a szívemet…Pedig „csak”egy bredfordi üstfoltozó gondolatai…
https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Bunyan
http://www.citatum.hu/szerzo/John_Bunyan
Vértes László, tényleg érdemes lett volna olvasni, és azután írni róla. A könyv egy allegorikus utazás, nem valami kalandregény ördögökkel. Az angolszász képekre erősen hatott, mint Szerb Antal is írt róla.
Arpicus, Cypriánus:
Csak a filmet minősítettem fentebb, nem a könyvet, és egyébként igazatok van, az ember ne kritizáljon ismeretlen dolgokat. Megismertem hát némileg a művet.
Kíváncsi vagyok, mennyire értetek egyet azzal, hogy Bunyan szerint
– a homo sapiens vagy elzarándokol a Sion hegyén épülő mennyei városba, vagy elkárhozik;
– a homo sapiens hátán nehéz teher az ősbűn, amit azonban észre sem vesz, míg nem olvassa a Bibliát;
– az embernek el kell hagynia a feleségét, gyerekeit, családját, hogy esélye legyen nem pokolra jutni;
– ha szerencséje van, a család elkutyagol utána, és így talán már együtt nem jutnak pokolra;
– az ősbűn hátizsákja Jézus üres sírboltjában ártalmatlanítódik;
– a kereszténynek démoni sárkányt is le kell szúrnia, hogy ne kárhozzon el;
– a kételkedés gonosz óriásként kínozza a hívőt;
– Belzebub megépítette a hiúság városát, hogy kárhozatba döntse az emberiséget.
Ezeket mind Bunyan találta ki, és egyik sem vág egybe a 21. századi keresztény elképzelésekkel, sőt gyanúm szerint a 17. században is keményvonalas kisebbséghez tartozott a kereszténységen belül. (Vagyis a kortárs keresztények jó része ennél modernebben, nyitottabban gondolkodott.)
Pont Bunyanra mint mumusra hivatkozva plauzibilisnek tűnhet egy ellenmodell, miszerint ne olvasd a Bibliát, nem fogsz értesülni sok feleslegesen fenyegető kitalációról, és az életed sokkal boldogabb lesz egy emberi világban. Na most, ez nincs így a dolgok nagy rendjében, de Bunyan olyan nem kívánatosra festi a szerinte boldogító utat, hogy az ellenmodell válik szimpatikussá, vagyis a terve fordítva sült el.
Pont a fenti – szerintem ciki – elképzelésekre hivatkozva tartják elmaradottnak, felvilágosítandónak a keresztényeket. Szerencsére ma nem sokan maradtak ebben a világképben, szerintem még talán ti sem. Gyakorlatilag senki, csak a Besenyeő (Krisztián) Pista bácsik képzelik még, hogy alapértelmezetten mindenki elkárhozik, aki nem küszködi végig az életét, arccal Sion felé, Belzebub ellen. Ma egyszerűen nem így gondolkodunk, és milyen jó, hogy nem! Az emberiségnek óriási szüksége van a hitelesen és követhetően képviselt kereszténységre, álláspontom szerint és ellentétben a poszttal, Bunyannak nem sikerült sem a maga korában, mai szemmel meg pláne nem, hitelesen és követhetően képviselnie a kereszténységet.
Kedves László!
Nem bántani akartalak volna, pláne amikor Sytka blogban különösen személyes dolgokat osztasz meg.
Csak egy allegorikus – metafórikus irodalmi művet szerintem a helyén kell kezelni, a saját irodalmi keretében.
Számomra nem a Zarándok a nagy kedvenc, hiszen nem is vagyok protestáns, de az általad fölvetett kérdésekre igennel kell válaszolnom.
Nem értem ebben mi a hard-core, a család elhagyása nem fizikai ahogy a sárkány sem, attól még valóságot fejez ki – allegorikus módon.
Ok, a mű ne Neked való, de visszamenőleg úgy minősíteni hogy hatástalan…hát több százmillió főként angol nyelvű emberre hatott több száz éven keresztül. Ha pl P. G. Wodehouse vidám könyvet olvasol, egy csomó motívum a Zarándok – ból van benne ( pl a „Forduljon Psmith-hez”, vagy a „Karikacsapás” című amúgy bohókás művekben) .
László, komolyan : vissza olvasva sem értem, mi a bajod az általad idézett dolgokkal. Mi lenne bennük a rossz? Talán az eredendő bűn nem egy nyomasztó teher, amit sokan elvakultan tagadnak a nyilvánvaló tények ellenére? ( lásd csak a XX. Század népirtásait. )
Az embernek nem Istent kell választania akár a családdal szemben? Pl gondolj a kereszténynek áttérő Szaúd-Arábiakra,akik nem csak a hazáját nem láthatja soha ha kiderül, de saját családja is vadászik rá, hogy megölje (becsületgyilkosságok ).
Az általad némi gúnnyal említett sárkány és óriás talán nem létezik a saját életünkben, mint vissza visszatérő bűnök, bukások, és fojtó kételyek , amik mind az önzés felé visznek a szeretet ellenére?
Belzebúb megépítette a hiúság városát: most túl azon hogy ez is egy allegória, nehéz azt mondani, hogy semmi alapja sincs : nézz csak 10 percig TV reklámokat…
László,
el kellene olvasnod a könyvet ELŐÍTÉLET nélkül.Megnéztél egy kevésbé sikerült filmet amit a könyv alapján forgattak és azonnal egy sommás véleménnyel állsz elő.Egyébként azt hiszem,hogy profi rendező sem tudna profi színészekkel egy esti filmet készíteni a könyvből.Esetleg egy sorozatfilm által lehetne képileg átvinni a könyv üzenetét.Egyébként a könyv át van itatva finom áthallásokkal amelyeket, ha az ember észrevesz akkor mélyebben megérti mit is akar velünk közölni Bunyan.Felszínesen(„némileg”)átszaladtál a könyvön,kiragadsz az egészből néhány részletet és általánosságokat vonsz le az egész műről.Kiemelsz néhány dolgot és kérdezed,hogy egyetértek-e az általad kiemelt részletekkel.Válaszom:egyetértek.Ezt a könyvet igazából csak egy hívő ember értheti meg.Ironikusan és pejoratív módon hozod elénk ezeket a dolgokat.Nálam, lelki,bibliai szempontból nincs 17.századbeli és 21.századbeli kereszténység.Csak kereszténység van.Már 2ooo éve.Az egyházatyák művei több mint 1ooo évvel ezelőtt íródtak és mégis sokat mondanak teológusoknak és érdeklődő hívőknek.Nem avultak el az idők folyamán mint ahogy a Zarándok útja sem avult el.Ha Bunyan ma élne akkor biztosan más stílusban írta volna meg a könyvet.De nincs „második”Bunyan,csak egy volt a 17.században.Munkássága jelentős,hatása ma is erőteljes.Isten áldott eszköze volt ez az ember.Ha leveszed az előítéletes szemüvegedet akkor észre fogod venni,hogy mennyire modern és időszerű ez a könyv.A máról is beszél.A könyv egy allegória,erőteljes képekben mutatja be a zarándok útját és,hogy milyen akadályokat kell leküzdenie útközben.Bunyan után kb.1oo évvel később munkálkodott Isten egy másik áldott eszköze,Jonathan Edwards.Talán a legismertebb igehirdetése a „Bűnösök a haragvó Isten kezében”.Ez a prédikáció ma is nagy hatással van igehirdetőkre,hívőkre.A stílus hasonló…
http://leporollak.hu/egyhtori/epito/papai/BUNOSOK.HTM
Ő is erőteljes képeket használ.Biztos,hogy ő is Bunyanhoz hasonlóan kiverné a biztosítékot az általad aposztrofált „modern keresztények”szemében.Apropó „modern”keresztény:milyen az,mi jellemzi,miről lehet felismerni?Ő a felvilágosult,minden régi dolgot kinevető és lebecsülő keresztény?!Ezt a kijelentésedet pedig mire alapozod?:”Ezeket mind Bunyan találta ki, és egyik sem vág egybe a 21. századi keresztény elképzelésekkel, sőt gyanúm szerint a 17. században is keményvonalas kisebbséghez tartozott a kereszténységen belül. (Vagyis a kortárs keresztények jó része ennél modernebben, nyitottabban gondolkodott.)”-milyen forrásra hivatkozol itt?Modern,nyitott…ejha,megvan a megoldás a mai(modern)kereszténység problémáira, a megoldás:legyél nyitott minden irányba és alkalmazkodjál a korszellemhez.Köszönöm,de ebből nem kérek.Bunyan a saját korában is sokakat zavart,mert hát,hogy jön oda egy egyszerű üstfoltozó ahhoz,hogy „teológiával”foglalkozzon,sőt papként hirdesse az Igét?Ez az ember kemény jellem volt.Nem alkudott meg.Ezért lenyomott 12 évet a helyi börtönben.Csak ne prédikálj és azonnal kiengedünk a börtönből.Nem ment bele…Amellett „sikeres”(jaj de nem szeretem ezt a szót!)is volt és sok írigye lehetett.Ha Bunyan az általad megfogalmazott „keményvonalas kisebbséghez”tartozott akkor én is valahol oda tartozónak vallom magam.De kik is azok a keményvonalas kisebbséget képviselő hivők?Címkézés,alap nélkül.Bunyan nem volt semmilyen értelemben „keményvonalas”,csak határozottan állt a Szentírás alapján és mindent azzal mért le.Ez a kijelentésed pedig teljességgel rámutat,hogy nem érted sem Bunyant sem a keresztyénséget:”Pont Bunyanra mint mumusra hivatkozva plauzibilisnek tűnhet egy ellenmodell, miszerint ne olvasd a Bibliát, nem fogsz értesülni sok feleslegesen fenyegető kitalációról, és az életed sokkal boldogabb lesz egy emberi világban. Na most, ez nincs így a dolgok nagy rendjében, de Bunyan olyan nem kívánatosra festi a szerinte boldogító utat, hogy az ellenmodell válik szimpatikussá, vagyis a terve fordítva sült el.”-László,mi van ha Bunyannak mégis igaza van?Mi van ha plauzibiles(=hihető,elfogadható,valószínű)az ő modellje és nincs szó semmilyen ellenmodellről.A terve fordítva sült el?Nahát!A művet eddig 4oo nyelvre fordították le,sok millió példányban jelent meg.Ma is sokan olvassák.Ha neked felesleges és fenyegető kitaláció ez a mű és akadály abban,hogy boldogabb életed legyen ebben a létező világban, akkor javaslom,hogy ne foglalkozz vele.Viszont ha mélyebbre akarnál szántani, akkor ajánlanám,hogy olvasd el Bunyan életrajzát is.Amit az utolsó bekezdésben írsz az egyszerűen nem igaz.Az,hogy ki tartja a keresztényeket felvilágosítandónak,elmaradottnak és ki nem, az engem teljesen hidegen hagy.Mondod:”Szerencsére ma nem sokan maradtak ebben a világképben, szerintem még talán ti sem. „-csalódást kell okoznom neked:én még ebben a világképben vagyok.És ha valaki ezért engem Besenyő Pista bácsinak gúnyol-vállalom.Mondod:”Az emberiségnek óriási szüksége van a hitelesen és követhetően képviselt kereszténységre”-ebben egyetértünk,de visszakérdezek:szerinted milyen ez a kereszténység?Mitől lesz hiteles és követhető?!Kérlek világosíts fel, és jó lenne egy pár név(tekintély)akik szerinted képviselik ezt a modern kereszténységet.Szeretném már egyszer megérteni,hogy milyen is a kereszténység Vértes László szerint.Mert már több év után sem fogtam fel,hogy milyen az kereszténység amely téged jellemez.Végül:szerintem téged nem is érdekel annyira a Bunyan dolog,csak idegesítenek ezek a konzervatív(fundamentalista)keresztyének és ez a poszt, és Bunyan mint apropó jól jött számodra,hogy kiírjad magadból az ellenérzéseidet.Az általad belinkelt blog a te világod,ott sok modern hangot lehet hallani…én maradi hivőként nem vagyok vevő ezekre.És továbbra is fogok Bunyant és puritánokat olvasni amiképpen olvasok kortárs keresztény írókat is.Látod valamilyen értelemben én is nyitott vagyok…Addig is várjuk meg Ádám előadását Bunyanról.
@ Vértes László ,
A)
Nagyon tetszik nekem az ellenmodell ötleted. Aki becsukja a szemét és nem keres Bibliát és Istent: nem kell félnie isteni haragtól, bizonytalan jóakarattól vagy isteni erkölcsi igazságszolgáltatástól – megtehetsz bármit, amit csak akarsz, amíg az ország rendőrségével nem kerülsz összetűzésbe.
– Nem biztos, hogy boldog lesz életed egy emberi világban mégsem ígysem; elkövethetnek ellened igazságtalanságot, amit senki nem fog orvosolni; megbetegedhetsz és vége, vagy éppen elbukhatod a karrieredet, megcsalhat a házastársad vagy csak szimplán nem szeret már, pedig te mindenedet beleadtad a kapcsolatba és itt van ez a Jézus-jelenség is, mégiscsak 2 milliárd követője van annak az ókori ácsnak…
– De ha minden feltétel adott is: Ugyanakkor az az emberi tapasztalat, hogy akinek minden sikerül is az emberek világában, mégis marad benne egy hiányérzet. Ha elérünk egy nagy célt, nem elégít meg bennünket sokáig, valahogy kiábrándító hogy nem kapjuk meg tőle azt az örömöt amit vártunk, új célt tűzünk ki és új terveken dolgozunk: ha lediplomázom, ha ezt az állást megszerzem, ha ezt a projektet sikerrel elvégzem, ha ennyit fogok keresni, ha majd megházasodom, ha majd átélhetem újra és újra a Wagner-opera katarzisát… akkor majd jó lesz, de valahogy mégsem az igazi; és így egész életünkben sosem érkezünk meg igazán a nagy boldogsághoz. Megszereztük az álomállást, de valahogy mégsem az igazi…
Van aki arra jut, hogy az életnek valami többnek kell lennie ennél, lehet, hogy nem csak a látható világ van; vajon van-e egy ennél igazibb élet, ahol maradandó és megelégítő boldogságban élhetünk…? Isten pedig kiszólt a mennyekből, hogy Őnálla van ilyen boldogság – de ehhez neki kell engedelmeskednünk és vállalni az utat, ahol mindenféle kísértéssel találkozunk.
B)
Bunyan könyv nyelvezete és képei szerintem is elég bénák mai szemmel olvasva és elég nehézkes is az egész – de azért van így mert ma már más időket élünk. Ez egy akkoriban korszerű mese felnőtteknek. Mese, amely mélyebb igazságokat akar föltárni, nehezebben érthető fogalmakat valahogy képiesen elmagyarázni. Ahhoz hasonlít, mint a magyar népmesékben a Mátyás király igazmondó juhásza vagy a három bakkecskéről szóló…:
https://www.youtube.com/watch?v=rYvU-2XgxYM
https://www.youtube.com/watch?v=20tdq-UjNOE
Egyik történet sem szó szerint igaz, biztos, hogy így ez nem történt meg, ahogyan a mesében van, de számos értéket próbálnak elmagyarázni, amik egyetemesen igazak: a leleményesség fontossága az életben, a hűség, milyen érzés az összekacsintás a régi barátok között, a csalárdság és leleményesség közötti különbség, a becsületesség fontossága… Ma már ezek a történetek elég idejét múltak, nincsenek királyok (legalábbis a régi értelembenihez hasonló sincs, lehet, hogy sose volt ilyen), nincsenek boszorkák és tündérek, huszárok, földművelők és favágók, lovaskocsik is elég ritkák manapság. – mégis meséljük ezeket a történeteket a gyerekeinknek, mert nem a szó szerinti igazságuk a fontos, hanem a mögöttes igazságuk…
És Bunyannál is arról van szó, hogy ez egy allegória műfajilag (mese felnőttekne), a mögöttes üzenetet kell meglátni benne, de hogy ne kelljen sokat gondolkozni rajta, Bunyan sokszor a történetdarabka után maga írja le összefoglalva az üzenetet 🙂 .
De szerintem ezt most túlragoztam, más is leírta ezt már tömörebben, s te is biztos érted ezt…
bénák bunyan képei? nehézkes? nehogymá ez bunyan hibája legyen, és nem a mai, pörrrrgéssel szétroncsolt agyú, úgymond modern emberé…
vajon miért van az hogy ez a modern „felsőbbrendű” ember olyan mélységesen ostoba? és még veri is a mellét erre?
Most már bánom is hogy írtam és szétroncsolt agyamat és időmet erre pazaroltam. Maradok ostobaságomban csendben ezentúl, azt hiszem…