Folytatva az előző beszélgetést, a Tűzfal podcast negyvenedik részében továbbra is Carl R. Trueman segítségével azt beszéljük át, hogy hogyan követte a kultúra pszichologizálását a psziché szexualizálása, majd a szexualitás átpolitizálása. Sok szó lesz Freudról, valamint elfojtásról, elnyomásról, identitásról, áldozatiságról, és visszaköszön a jó öreg Marx is a beszélgetésben. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!
Köszönöm ezt a maratoni, számomra informatív újabb beszélgetést. Hallgatva sok új dolgot tanulok, ami át és továbbgondolásra késztet.
Érdemes elolvasni a könyvet is – bő 4oo oldal, nem könnyű az embernek átrágni magát rajta, de megéri (a róla szóló beszélgetések is hasznosak, de inkább instant, készen kapott és leszállított, „megrágott” kedvcsináló anyag(ok), ahhoz képest, mint ha valaki egyénileg „küzdi” magát végig a művön)! ⮕
https://bkki.hu/hirek/megjelent-carl-r-trueman-korszakalkoto-konyve/
https://axioma.hu/konyvbemutato-a-modern-tarsadalom-az-identitas-megszallottja/
Freud és Marx „rokon” gondolkodók, és tanításuk kiegészíti egymást… amint azt József Attila is észrevette.”az ösztönöket idebent és a termelési erőket odakint” („A város peremén”). Freud is, és Marx is „alulról épülő” , az ember világát materialista módon (de mégsem tisztán biológiai módon, vulgármaterialista módon) magyarázó antropológiát építettek fel, és egyaránt leleplezték az egyéni és a kollektív illúziókat, ideológiákat.
Nagyon világosan elemeztétek a baloldali ideológiák „kulturális fordulatát” (Gramsci, Frankfurti Iskola), de jó lett volna, ha szót ejtetek az olyan marxizmusról is, amely elveti a kulturális fordulatot (Vivek Chibber és a Catalyst c. folyóirat például).
Az itt taglaltakkal rokon témákról fogunk beszélgetni az ELTE BTK. filozófiai intézete által rendezett konferencián, november 21 és 22.-án, Marx „Gazdasági-Filozófiai Kéziratok” (Párizsi Kéziratok) c. művének a 180. évfordulója alkalmából. A GFK. tartalmazza Marx kritikai filozófiai antropológiáját, amelyben megvan a helye a szexualitásnak is, bár sajnos nem a kellő mélységben kidolgozott helye. A 22.-i napon az első, plenáris előadást én tartom. Valamennyiteket szeretettel várlak!
G
Sziasztok!
Ádám és Laci, köszönöm a podcast adást. Tulajdonképpen elolvastatok nekem, nekünk egy ténylegesen fontos könyvet; vezetés közben jobb volt ezt hallgatni, mint valami limonádét a rádióból. 🙂 (Mondjuk vannak olyan adásaitok, amikhez pl. érdemes elolvasni szerintem az eredetit, pl. Csűrcsavar levelei, vagy Tolkien; vagy Bach-ot meghallgatni.)
Több nagyon jó gondolat is elhangzott a beszélgetésben. Nekem kifejezetten tetszett az, hogy Laci kiemelte, hogy ezzel a témával nem feltétlenül kell minden keresztyénnek foglalkoznia. Tulajdonképpen itt a Sátán, a szétdobáló, az ember gyilkos munkáját látjuk kifejetve, aki el akar minket választani a Teremtőnktől. Ha nagyon belemennénk az ő munkájába, az kétségbe eséshez vezetne, épp ezért örültem az Ige, a Szentírás hangsúlyozásának. Ott van a mi lelkünk épülésének és reménységünk forrása. Ugyanakkor nekem is voltak a második rész közben „aha élményeim”, hasznomra vált a beszélgetésetek.
Szintén nagyon jó volt az indulás: rendkívül fontos gondolat, hogy onnan indul az elcsúszás, hogy az ember tulajdonképpen jó. Tehát nincs szükség keretekre, és ezen túl megváltásra. A minap hallgattam egy Igehirdetést, amely viszont pont az ember helyes megítélésére helyezi a hangsúlyt, és a reformáció legfontosabb gondolatának a bűnbocsánatot tartja. Érdekes, hogy Sípos Ete Zoltán Darwin-t is átbeszéli az evolúciós világkép és a bűnbocsánat szembenállásása kapcsán. Link az alkalomhoz: https://www.youtube.com/watch?v=sQc-JHRIEGk&t=1s
Azt hiszem, hogy az ember bűnösségét, és ebből következően az Úrtól Jézus Krisztus kereszthalála által kapott kegyelmet nem lehet túlhangsúlyozni. Ki merem jelenteni, hogy minden rendben lenne egyházainkban, ha az alázat valóban működne, és hálás örömteli életet élnénk. Ha tényleg értenénk a kegyelmet.
A legjobbakat,
Üdv:
Isti