A lutheránus hagyomány egyik legkülönösebb képviselője Søren Kierkegaard. Kierkegaard-t ezer okból hihetetlenül izgalmas gondolkodónak tartom, de most egyetlen céllal idézem meg őt: a Bibliát Kierkegaard is Isten igéjének tartotta. Kierkegaard rossz viszonyban volt saját egyházával, az evangélikus egyházzal, nem véletlen, hogy több igehirdetését éppen a Jakab levelére alapozza, amit Luther annak idején mellőzött. A Biblia tekintélyével kapcsolatos nézetei azonban egybeesnek Luther nézeteivel. Önvizsgálat. Ajánlva a kortársaknak c. esszéjét a Jak 1,22ff alapján („Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói…”) éppen a bibliaolvasás helyes módjáról írta. Az esszé első részében Kierkegaard arra tanít, hogy hogyan olvassuk Isten írott Igéjét. Az egész esszé alapgondolata az, hogy amikor a Bibliát olvassuk, Isten hozzánk szóló személyes igéjét olvassuk. Egyetlen idézet elég lesz ennek alátámasztására.
„Ha az Isten Igéjét tudományosan olvasod – távol legyen tőlünk, hogy a tudományt kicsinyeljük –, figyelj arra: ha az Isten Igéjét tudományosan olvasod, szótárral stb., akkor nem olvasod az Isten Igéjét – emlékezzél csak a szerelmesre, mikor azt mondta szótárral betűzve kedvese levelét, hogy ez nem jelenti annak olvasását. Ha tudós vagy, vigyázz, hogy eme tudós olvasás dacára el ne felejtsd Isten Igéjét olvasni. Ha pedig nem vagy tudós, ne irigyeld a tudóst, örülj, hogy azonnal olvashatod Isten Igéjét! Ha pedig abban parancs, óhaj, kívánság van – úgy emlékezzél a szerelmesre –, siess teljesíteni azt. De azt mondod: ’Oly sok homályos hely van a Szentírásban, egész könyvek titokként állnak előttünk.’ Erre én azt felelem: ’Mielőtt valaki ezt az ellenvetést megteheti, annak előbb életével tanúsítania kell a világos és megérthető helyeket – ez az eset áll-e fenn nálad is?’ (…) …ha az Isten Igéjét olvasod, úgy nem a homályos, hanem a világos helyek kötelezők reád nézve és a világos helyeket azonnal teljesítened kell. Ha csak egyetlen egy hely van a Szentírásban, amelyet te értesz; úgy azt az egyet teljesítsed; nem szükséges leülnöd és a sötét helyek felett tépelődnöd. Isten Igéje arra való, hogy te aszerint cselekedjél, nem pedig arra, hogy te gyakorold magadat a homályos helyek magyarázásában.” (Önvizsgálat. Ajánlva a kortársaknak. Új Mandátum Könyvkiadó, 1993)
Kierkegaard az egész esszét ennek szellemében folytatja. Bárhol lapozzuk fel, ugyanezt találjuk benne. A Biblia Kierkegaard számára is Isten igéje volt.
Részben egyetértek, sőt nem csak a Bibliát, hanem az életünket is így kell olvasni, mert az, Isten személyes üzenete számunkra.
„Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Péld 3:6)
Másrészt nem értek egyet. Ha valami homályos számunkra a Bibliában, akkor az a homály nem a Bibliában van, hanem bennünk, és minden erőnkkel törekednünk kell a felszámolására.
„Isten Igéje arra való,hogy te aszerint cselekedjél,nem pedig arra,
hogy te gyakorold magad a homályos helyek magyarázásában.”
Mennyire igaz ez ma is.Sőt a jelen időben amikor annyi önjelölt
„bibliamagyarázó”próbálja számunkra „megvilágosítani” a homályos
helyeket.Magyarázatuk gyakran homályosabb mint maga a hely.
Köszönöm a posztot és különösen ezt a mondatot!Ha nem értek egy
Bibliai helyet akkor olvasok tovább és beiktatom életembe azt
amit megértettem az Írásból.Majd egyszer visszatérek a „homályos”
helyre és az ÚR a Szent Lélek által megvilágosítja és érthetővé
teszi a számomra.Ha pedig nem,alázatos maradok és megvárom,hogy a
választ megkapom most vagy a másik dimezióban.
Kiergaard valóban nagy és EREDETI gondolkodó volt.Ma kevés az ilyen.
Ádám, szerinted mi a teendő akkor, ha valaki éppen a „homályos helyek” miatt nem hajlandó elköteleződni Isten Igéje és annak igazsága iránt?
Persze élek magam is a feltételezéssel, hogy az ilyen ember nem feltétlenül teljesen őszinte akár hozzám, akár saját magához, legalábbis amikor olyasmiket mond mint például „előbb jussanak maguk a keresztények egyetértésre ennek vagy annak a bibliai igeszakasznak az értelmezésében és a rá épülő tanításban mielőtt én alávetném magam a hitüknek”, de akkor is érdekelne, hogy milyen módon lehet egy ilyen emberrel a beszélgetésben továbblépni.
Kedves svgy!
Talán azt a legfontosabb megállapítani, hogy kifogásról vagy valódi kérdésről van-e szó. Ha az előbbi, akkor a homályos rész megértése sem fog segíteni. Ha az utóbbi, akkor a homályos rész megértése komoly lendületet adhat az illető hitének.
Kedves svgy!
“előbb jussanak maguk a keresztények egyetértésre ennek vagy annak a bibliai igeszakasznak az értelmezésében és a rá épülő tanításban mielőtt én alávetném magam a hitüknek”
Ha emberek hitének akarja magát alávetni, akkor még nem ért semmit. Embereket követni értelmetlenség. Ha a Szentlélek megszólítja, és Isten szerelmes levelét látja meg benne, akkor nem úgyis inni fogja. Emberi győzködésnek semmi értelmét nem látom. Én elsősorban a személyes bizonyságtételt gyakorlom: elmondom, engem hogyan szólított meg Isten Igéje, hogyan lépett ki Jézus a lapok közül.