Időnként észreveszem, hogy internetes vitákban rám hivatkoznak, majd gyorsan hozzáteszik: „Szabados Ádám nem minden gondolatával értek egyet”. Sok kérdésről leírtam már a véleményemet, úgyhogy ezen nem csodálkozom, furcsa is lenne, ha valaki mindenben egyetértene velem. Természetesen arra törekszem, hogy amit leírok, az mindig átgondolt és megalapozott legyen, mégis inkább ijesztő számomra a lehetőség, hogy egyszer valaki gondolkodás nélkül mindent el fog fogadni, amit mondok. Félreértés ne essék, örülök annak, amikor egyetértenek velem, de nem tartanám egészségesnek, ha az egyetértés túl olcsó volna akár nekem, akár az olvasóimnak. Az igazsággal dolgoznunk kell. Nemcsak nekem, hanem az olvasóimnak is. Szabados Ádámnak én sem minden gondolatával értek egyet, hiszen szerencsére én is tanulok és folyamatosan változok. Nem vagyok tévedhetetlen. A gyülekezetemtől sem vártam el soha, hogy minden szavamat készpénznek vegyék. Az igazság ugyanis nem nálam van.
Az igazság Jézus Krisztus, a Logosz, aki Isten emberein keresztül évszázadokon keresztül hirdette nekünk azt, ami igaz. Egy nap a Logosz megtestesült és ő lett számunkra a Világosság, akinek a fényénél minden mást is megérthetünk. Krisztus beteljesítette az Írásokat. Aztán ő, a Logosz, kiválasztott nekünk apostolokat, akik hatalommal képviselték és hirdették mindazt, amit ő megjelentett az embereknek. Az atyák pedig a többi Írással együtt megőrizték az apostolok bizonyságtételét, és így került a kezünkbe a Jézus Krisztus tekintélyét magán hordozó Szentírás. Ez az igazság. Az egyház tanítói, amilyen én is vagyok, ennek a Szentírásnak vagyunk alárendelve, ezt igyekszünk megérteni és tanítani, a tőlünk telhető legnagyobb szorgalommal és tisztelettel. Próbáljuk az igazságot hirdetni. Az igazság azonban nem a tanítók tanítása, hanem az Isten kinyilatkoztatása, melyet a Szentlélek a Szentírás tanúságtétele által ismertet meg velünk.
Minden tanító, aki valóban a Szentírást tanítja, igazat tanít, és minden tanító, aki a Szentírást tanítja, téved is. Van, aki kicsit téved, van, aki nagyot, de ha Pálban is csak „rész szerint” volt meg az igazság, akkor mit mondjunk mi? Ha az egyház valódi tanuló közösségként működik, melyet a Szentlélek tölt be, képesek vagyunk egymást a jobb értés felé vezetni. Ha a tanítókat olyan lelkület jellemez, mint a II. Helvét Hitvallás megszövegezőit, akkor készek lesznek köszönetük nyilvánításával jobbat tanulni másoktól, mint amire korábban eljutottak. Szabados Ádámmal nem az a legnagyobb baj, ha nem lehet mindenben egyetérteni vele, hanem ha azt várja el, hogy mindenki mindenben egyetértsen vele. Örömmel jelentem, hogy Isten kegyelméből nem vagyok annyira vak, hogy ezt szeretném. Remélem, nem is leszek soha. Egyedül Isten az, akinek mindenben igaza van, hozzá képest az emberi tanítók – a nálam különbek is – mind hazugok.
🙂 Nagyon aranyos,jó kis írás. Köszönöm, hogy engem is idéztél benne. 😛
Azt hiszem csak egy esetben fordulhat elő, hogy két ember MINDENBEN egyetértsen. Ha az egyik nagy hatalmú és félelmetes és mindenről határozott véleményt alkot, a másik pedig gyenge és nincs önálló véleménye semmiről.
Ádám, egyetértek veled abban, hogy nincs mindig igazad. 🙂 Ez a bejegyzés olyan, ha a saját nevem tenném a tiédre, ugyanúgy egyetértenék vele.
Azt hiszem te nekem sokszor túl konzervatív vagy, ami valószínűleg azért lehet, mert én meg túl liberális vagyok hozzád képest. De éppen ez az egyik, amiért szeretem olvasni az eszmefuttatásaidat: az ember legtöbbet olyantól tanulhat, aki messzebb esik a saját fájától. Nem véletlen, ha felmegyek a netre, az első három oldal között, amit azonnal megnézek, ott a Divinity is.
Végre egy olyan bejegyzés, ahol minden szót értek és nem kell értelmező, meg angol szótár! (Bár a II. Helvét Hitvallásnak még utánanézek)
Sefatias, Sytka, köszi a reakcióitokat.:)
Hát azt hiszem elég unalmas lenne a teológia, ha mindig, mindenki ,mindenben egyetértene. Számomra pont az teszi izgalmassá a témát, hogy számtalan gondolat között válogathat az ember, és sok dologban összerakhatja a sajátját is. És egy bizonyos pont után nincs kényszer, hogy az ember mindenféleképp egy bizonyos teológiai vonalat fogadjon el
A végső igazságokat egyikünk sem birtokolja, a közös gondolkodás viszont segít a feléjük vezető úton.
Én mindössze Szabados Ádám egy-két gondolatával értek egyet (néha), de még nőhet a gondolati halmazaink közös metszete, ahogy telik az idő. Ezért is fontos, hogy minél több őszintén igyekvő keresztény fogalmazza meg a gondolatait a neten, és minél többet olvassuk egymás töprengéseit. Ádám, csak így tovább!
Kedves Előttem szólók!
Az ember a féligazságok-félhazugságok elképesztő halmazában keresi a mércét, ami vezeti akkor is, ha vmihez kevésbe ért.
Én Krisztusé vagyok, már sokat tanított engem, de óriási segítség Ádám, és még néhányan, akiknek a szava számomra akkor is mérvadó és iránymutató, ha nem ismerem az adott témát, vagy még nem eléggé mélyen.
A teológia világa is tele van sok bátor emberrel, aki vallja, hogy igaza van.
De jó, ha van megbízható iránytű és mécses az eligazodáshoz!
Köszönöm Ádám, akit Isten már olyan sok mindenre megtanitott..
És köszönöm Szent lélek, amikor súgsz, hogy mi van Tőled és mi nem…
Kedves Ádám!
Ez azért van, mert véleményvezér lettél. Nincs keresztény indíttatású sajtó, a világi sajtó többnyire keresztényellenes, a hit és az egyház a politikában vagy vörös posztó vagy pom-pom a papucs orrán, a nagy egyházak pedig többnyire méltóságteljes hallgatással próbálják megóvni tekintélyük maradékát. (Ettől függetlenül nagyon jó gyülekezetek jönnek-jöhetnek létre és működhetnek helyben, ez a hívektől és a pásztortól függ, ez az egyházak jövője.) Az érdeklődő hívő, kereső, vagy ateista tehát a blogok között találhat olyan inspiráló írásokat, amelyek gondolkodásra késztetik. Ezek között te vagy az egyik. (Számomra a Megmondóka, az Újagondoló és a Teológiablog tartozik még ide, de ez persze szubjektív). Ettől kezdve lényegtelen, hogy egyetért veled vagy sem, a lényeg az, hogy inspiráltad 🙂
Kedves Ádám!
Köszönjük az (ön)iróniát, ami átcsap komolyságba. Hozzám így tud egészen eljutni. Talán mert az (ön)irónia helyére teszi a beszélő ént, aki ezután hitelesként értekezhet, immár az olvasónak is nyilvánvalóan két lábbal a földről, hús-vér emberként, álszerénységtől mentesen 🙂 Én emiatt a becsületesség miatt olvasom rendszeresen a blogodat.
A témáról meg ennyi: Igaza csak annak lehet, akinek van Megváltója. Az igaz pedig a Megváltó benne.
Viktor
Viktor, az utolsó két mondatod óriási, de inkább bölcs! Irigyellek, hogy nem nekem jutott eszembe! 🙂
Kedves Jonas!
Ezek éjfél utáni mondatok voltak. Mindenképp reagálni akartam, de ebben az időszakban az ember inkább már „csak” bölcs tud lenni, nem logikus. Értem ez alatt, hogy fáradtan kevésbé tudunk útban lenni 🙂 Hát valahogy így jöttek létre ezek a mondatok.
Örültem, hogy visszajeleztél, köszi!
Viktor
Szia Ádám!
Köszönet az ìràsodért, jó, hogy van a blogod!
Ezt én is átélem, hogy a közelében nulla db ember van akivel teljesen azonos teológiai-etikai-egyhàztani állásponton lennénk. Pedig vannak mély barátságaink (és veszek komoly keresztyén emberek, hiszen elviselnek engem..). De jó,hogy ez így van, így tudjuk egymást igazán szeretni! 🙂