R. C. Sproul megharcolta a nemes harcot, megtartotta a hitet, elvégezte a futását: most a korona vár rá a mennyei dicsőségben. Meglepődtem, milyen mély érzéseket hozott elő belőlem ma reggel a halálhíre. Sproul (aki mindig leszögezte, hogy a neve nem „szprál” vagy „szprául”, hanem „szpról”) a huszadik századi kálvinista teológiai ébredés egyik úttörője és vezéralakja volt az angolszász világban, és azon is túl. Sproul nélkül egészen máshogy festene a mai evangéliumi kereszténység. Talán nem lenne The Gospel Coalition (TGC), Together for the Gospel (T4G), sem Desiring God és 9Marks. Nem lenne számos olyan kezdeményezés, amelynek alapja az evangéliumi kálvinizmus. Talán nem született volna meg az a masszív teológiai teljesítmény sem, amely az elmúlt évtizedekben erre az alapra épült. Én is más ember lennék Sproul nélkül.
Emlékszem, veszprémi egyetemista voltam, a Balaton partján lévő kollégiumban laktam, a buszpályaudvartól a kollégiumig vezető úton egy walkmannel hallgattam Sproul predesztinációról szóló kazettáit. (Chosen by God sorozat, lilás borítóval.) A tanítások az egész gondolkodásomat felkavarták és megváltoztatták. Akkor már ismertem a Zsidókhoz írt levélről szóló sorozatát, Sproul igehirdető stílusa teljesen magával ragadott, szinte mindent meg akartam hallgatni, amit tőle találtam. Az még az internet előtti világ volt, nem lehetett csak úgy hozzájutni anyagokhoz. Egy évvel előtte írtam egy levelet a Ligonier Ministriesnek, hogy ha vannak sérült példányaik Sproul könyveiből, nagyon szívesen fogadnék belőlük. Küldtek egy nagy dobozzal. A dobozban volt a New Geneva Study Bible egy példánya, és ha jól emlékszem, abban volt a Chosen by God tanítássorozat is.
Sproul azzal a meglepő megállapítással kezdte a tanítássorozatot, hogy valójában mindenki hisz a predesztinációban. Majd megmutatta, hogy még az arminiánus hitvallások is hiszik Isten előre elrendelését, csak annak okát nem Isten szuverén akaratába helyezik, hanem az ember szabad akaratába. Majd hat előadáson keresztül bebizonyította, hogy ez a Szentírás alapján éppen fordítva van. Hadakoztam ellene, vergődtem az érvek hálójában, de az igazság ereje végül legyőzött. Soha nem néztem vissza. Annak, amiről beszélt, korábban megágyazott már The Holiness of God c. könyve, amely magát Istent mutatta be nekem egészen új fényben. Sproul Istene nagy volt és szent. Mérhetetlenül szent. Ahogy olvastam a Nádábról és Abihúról, Uzzáról és a frigyládáról, Lutherről és Ézsaiásról szóló történeteket, soha előtte nem ismert csodálat töltött el Isten után, és mérhetetlen szomjúság a szentség után. Megértettem, miért kegyelem a kegyelem. Szinte senki nem volt képes ezt úgy megragadni számomra, mint R. C. Sproul.
Sok dolog kavarog bennem, de nem akarom hosszúra nyújtani ezt a nekrológot, ezért csak még egy dolgot említek. Sproul az a fajta kálvinista volt, aki mélyen hitt az arisztotelészi logikában, hangsúlyos reformátori meggyőződései ellenére tisztelte a skolasztikus Aquinói Szent Tamást is, így utat tudott nyitni a Van Til-i örökséggel birkózó kálvinisták előtt a klasszikus, istenérveken alapuló apologetika irányába. Ez nagyban hozzájárult ahhoz a filozófiai reneszánszhoz, amely az evangéliumi világban végbement. Sproult sokan racionalizmussal illetve burkolt tomizmussal vádolták, de aki hallgatta őt, ahogy Istenről beszélt, tudta, hogy ez vele kapcsolatban céltévesztett kritika. Hogy apologetikai szempontból helyes volt-e a klasszikus megközelítés alkalmazása, arról lehet vitatkozni, de hogy Sproul nem vette el a keresztény hitből a misztikumot, az egészen bizonyos. Soha, senki nem tudta Isten felfoghatatlanságát és nagyságát úgy láttatni velem (talán Lloyd-Jonest leszámítva), mint R. C. Sproul. Sproul vérbeli kálvinista volt és fantasztikus igehirdető.
Nem volt hibátlan. A teológiája sem volt az. Az apologetikája sem. Az élete sem. De óriás volt. Nagyon fog hiányozni.
***
R.C.Sproul is azok közé tartozik, akiről eddig nem hallottam. Viszont növeli
azon „mozaikok” számát, akikből az a paletta formálódik, akiket Isten munka –
társul elhívott az Ő munkájába. Ez a paletta pedig egyre bővül és sokszínűbb.
Szia Adam,
Koszonjuk a megemlekezest.
R.C. Sproul egyik ajandeka volt, hogy egyszeruen beszelt a nagyszeru dolgokrol.
Most olvastam, hogy elso gyulekezete a Lyndora Presbyterian magyar reformatus bevandorlokbol allt.
Angolul erto olvasoknak itt a Ligonier megemlekezese: https://www.ligonier.org/blog/remembering-rc-sproul/
udv. Zsolt
Egyszerűen beszélt nagyszerű dolgokról. Tökéletes fogalmazás.
R. C. Sproul beszél az evangéliumról (6:47 perc)
R. C. Sproul arról, hogy Jézus átokká lett értünk (58:38 perc)
A Holiness of God sorozat (6 rész) Aki teheti, nézze meg!
Hála Istennek R. C. Sproul életéért és munkásságáért!
Mivel Ádám predesztinációs megjegyzéséhez kapcsolódik, a megemlítem kedvenc idézetem Sproultól, a négy-pontos kálvizmussal kapcsolatban:
„However, I think that if a person really understands the other four points and is thinking at all clearly, he must believe in limited atonement because of what Martin Luther called a resistless logic. Still, there are people who live in a happy inconsistency. I believe it’s possible for a person to believe four points without believing the fifth, although I don’t think it’s possible to do it consistently or logically. However, it is certainly a possibility given our proclivity for inconsistency.” (forrás: https://www.thegospelcoalition.org/blogs/justin-taylor/sproul-on-four-point-calvinism/ )
Ez az idézet egy gyönyörű válasz arra, amit Amyraldus írt (angolra fordítva): „No, my brethren, when on the one hand the word of God will teach me that he has reprobated some and consigned them to ethernal punishment, and on the other hand this same word invites me to repent, that he extends his arms to them … altough my reason found there some things which seemed to be in conflict, altough whatever effort I exert I am not able to harmonize and reconcile them, still I will not fail to hold these two doctrines as true” (az angol idézet forrása: Jonathan H. Rainbow: The Will of God and the Cross: A Historical and Theological Study of John Calvin’s Doctrine of Limited Redemption, Wipf and Stock Publishers, 1990, ISBN 1556350058, 9781556350054, 70. oldal — a Google Books ingyenes részletéből –; amely erre hivatkozik: Moyse Amyraut: Sermons sur divers textes de la sainte ecriture, 2nd ed. (Saumur: Desbordes, 1653), Armstrong’s translation p. 184)
Számítástudósként nagyon óvatos lennék azzal kapcsolatban hogy milyen logikát mire szeretnénk alkalmazni. Annak idején a naív halmazelmélet bukását az okozta, hogy véges logikát alkalmaztak végtelen halmazokra. Ami pedig a Luther Márton féle „resistless logic”-ot illeti mármint, hogy Isten akarata az amit előre ismer, és amit előre ismer, azt akarja is, (ld. Martin Luther: De Servo Arbitrio, 1525, angol fordításban itt http://www.reformedreader.org/bow.htm), Isten előre ismeretének fogalmát és innen az egész középkori predesztináció körüli vitét újra kellene értékelni az elágazó idejű temporáris logikák fényében. (Az elágazó idejű temporáris logikákat nem-determinisztikus párhuzamos/elosztott rendszerek, kommunikációs hálózatok viselkedésének leírására használják, és jól megtervezett nem-determinisztikus rendszerekben a rendszer egészére egyes tulajdonságok, pl. bizonyos esemény — előbbi vagy utóbbi — bekövetkezése garantált).
Engem személy szerint nem zavar, ha egy olyan logika mentén, amelnyen alkalmazhatóságával kapcsolatban erőteljes kétségeim vannak, boldog következetlenséggel vádolnak 🙂
Sproul egyebek mellett a fenti idézett mondataival is igen sokat tett azért is, hogy megpróbálja összebékíteni a négy és öt pontos kálvinistákat 🙂
Ádám, köszönjük a cikket.
Nem akarom nagyon elvinni a témát, hiszen mégis csak egy (R. C. Sproulhoz méltó) nekrológról van szó, de egy gondolatodra visszakérdeznék:
„Sproul az a fajta kálvinista volt, aki mélyen hitt az arisztotelészi logikában, hangsúlyos reformátori meggyőződései ellenére tisztelte a skolasztikus Aquinói Szent Tamást is, így utat tudott nyitni a Van Til-i örökséggel birkózó kálvinisták előtt a klasszikus, istenérveken alapuló apologetika irányába. Ez nagyban hozzájárult ahhoz a filozófiai reneszánszhoz, amely az evangéliumi világban végbement.”
Úgy gondolod, hogy az evangéliumi filozófiai reneszánsz kálvinisták által művelt része inkább tomista (volt), mint kuyperiánus (Van Tillel összhangban) vagy reidiánus?
Nem, inkább azt gondolom, hogy a kálvinista Sproul által (is) újrafelfedezett klasszikus apologetika hatott a tágabb evangéliumi világra és annak (részben tomista) filozófiai reneszánszára. A kuyperi-dooyeweerdi illetve Van Til-i és schaefferi vonal ezzel párhuzamosan haladt. Nem akarom persze túlértékelni sem Sproul hatását, főleg mondjuk Plantinga rovására. Sproul elsősorban népszerűsítő volt.
Köszönöm, ezzel egyet tudok érteni. 🙂
Én is köszönöm a megemlékezést! Tetszett a cikk kiegyensúlyozottsága, annak ellenére, hogy Isten kegyelméből valóban nagy ember volt Sproul. Egyébként nemrég jelent meg magyarul is az Isten szentségéről szóló könyve: http://www.reformatus.net/r-c-sproul-isten-szentsege
István, megköszönök egy megerősítést, ha a honlapotokon látható
email címen (sikomihaly@gmail.com) is lehet könyveket rendelni.
Az említett Chosen by God sorozat itt megnézhető/meghallgatható:
https://www.ligonier.org/learn/series/chosen_by_god/everyone-believes-this-doctrine/?
én még nem néztem meg, de a cikk hatására megnézem majd terveim szerint. Érdekel a predesztináció kérdésköre pro és kontra (elkezdtem olvasni Kálvin Insitiutio-ját is most emiatt – az 59-es verziót Battles fordításában -, bár elég lassan haladok vele, mert sajnos ez a 28. olvasási dolgom, amivel haladnom kéne vagy félbe van hagyva – nem is az elejétől kezdtem, hanem a második kötettől, elsőre úgy nézem, az a relevánsabb rész ebből a szempontból – annyi minden izgalmas dolgot lehetne olvasni, miközben a befogadó és felfogó képességem, valamint az időm is roppant limitált :)).
Időközben visszajelzést kaptam Sikó Mihálytól,
hogy megkapta a rendelésem. Így türelmesen várok.
István, nagyszerű hír, hogy megjelent a The Holiness of God magyarul!
Steve, köszi a linket a Chosen by God sorozathoz! Érdemes végigmenni rajta.
A 4. résznél tartok. Tényleg érdemes végigmenni rajta. 🙂
Ádám, nem írnál egy könyvajánlót a Holliness of God, vagyis Isten szentsége című nem rég magyarul megjelent könyvhöz? Aztán ha nem bánod a neveddel és cikk url-el utána átvevésre bátorítanék több webhelyt üzemeltető ismerősömet… meg jól fogna a cikket átküldenem olyanoknak, akiknek karácsonyra ajándékoztam, és az ajánlót elolvasva talán vennék a fáradtságot legalább az első 30 oldalt elolvasni.
Jó ötlet.
Szerbusz. Most tettem magyar feliratot a Chosen by God sorozat első részére a youtube csatornámom. Egy barátnőm kért meg arra, hogy találjak valamit a predesztinációról, Sproul-tól akartam, akit mostanában kezdek felfedezni, így találtam rá az első részre, de a sorozat címét nem tudtam, most, ahogy kerestem, találtam erre a blogbejegyzésedre, így remélem, hogy megtalálom a sorozat többi részét is.
Nagyszerű, majd kérlek, oszd meg itt a linkeket!
Laci, itt az ajánló.
@Szabados Ádám
Köszi, írtam is neked egy emailt, a hibajelzést már meg is kaptam rá :).
@Gergely Erzsébet
igen, azon az email címen lehet rendelni.
„…….. Most tettem magyar feliratot a Chosen by God sorozat első részére a
youtube csatornámom. …………………………………………………”
Talán segít valakinek a keresésben, ha belinkelem R.C.Sproul szolgálatainak egyikét, amit Mihalik Angelika fordított és tett fel a youtube csatornájára.
Ez könnyebbé teheti a többi, magyarra fordított szolgálat megtalálását is.
https://www.youtube.com/watch?v=ITgO8Qj_19w&t=3s