Idei életrajzi előadásom témája Robert Charles (vagyis R. C.) Sproul volt. Angol szakos egyetemistaként (és azóta is) meghatározó dolgokat tanultam tőle a gondolkodás természetéről, a Szentírás természetéről, és ami a legfontosabb: Isten természetéről. A december közepén 78 éves korában elhunyt amerikai teológus kulcsszerepet játszott intellektuális fejlődésemben, hálával és örömmel emlékeztem meg róla. Sproul Istene nagy Isten volt, akinek a Szava megbízható és kegyelme ellenállhatatlan. A Washington Post nekrológja szerint Sproul kívül állt az amerikai, sőt, a keresztény élet népszerű áramlatain. Ez igaz. Valószínűleg emiatt tudott hatni mindkettőre. Akit érdekel, hogy hogyan, hallgassa meg az előadást (a legalsó a listán)!
Nagyra értékelem Isten életem felőli végzését, hogy már e földi létben
megismerhetek olyanokat, akikről addig semmit nem tudtam. Az egyik ilyen
R.C.Sproul, aki segítségemre van abban, hogy Istent végtelenül hatalmasnak,
és emberi elme számára felfoghatatlanul szentnek lássam. Sproult hallgatva
olyan, mintha elmém és szívem egyre csak tágulna, hogy valamit képes legyen
felfogni, befogadni Isten végtelen hatalmából, szentségéből. Szolgálata kap –
csán mélységek tárulnak föl, és az alábbi igék lüktetnek szívemben:
„……. a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és
embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.
Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek minde –
neket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.” (1 Korinthus 2:9-10)
Köszönöm az előadást.