Kecskebak „Azázélnak”?

2019 jan. 30. | Divinity, Exegézis | 47 hozzászólás

A nagy engesztelési ünnepen, amelyről a 3Móz 16 rendelkezik, két kecskebakot állítottak a főpap elé. Az egyiket levágták, annak a vérét vitte be a főpap a szentek szentjébe engesztelő áldozatul a nép vétkeiért. A másik baknak a fejére tette a főpap a kezét, áthárítva rá a nép bűneit, majd ezt a másik bakot a pusztába kergették, „Azázélnak” (לַעֲזָאזֵֽל). A rendelkezés így szólt: „Azt a bakot pedig, amely a sorsvetésben Azázélnak jutott, állítsák élve az ÚR elé, hogy engesztelést végezzen vele, és elküldje Azázélnak a pusztába.” (3Móz 16,10) Vajon mit jelent az, hogy a kecskebakot Azázélnak kellett adni? Kire vagy mire vonatkozik ez a szó? Így leírva könnyű tulajdonnévként érteni, de vajon jó-e ez a fordítás, és ha igen, miért nem Azazélnek fordították az ókori változatok? Mire utal a szövegben a לַעֲזָאזֵֽל (lá’ázázél) kifejezés?

A héber szóösszetétel jelentése főleg azért bizonytalan, mert a Szentírásban egyedül itt találkozunk vele, három versben összesen négyszer (3Móz 16,8.10.26). Gordon Wenham a Mózes harmadik könyvéhez írt kommentárjában (The Book of Leviticus. Eerdmans, 1979) három fő értelmezési lehetőséget nevez meg: vagy egy démonról van szó, vagy a teljes pusztulásra utaló kifejezésről, vagy köves helyről. Akik az Azázél szót egy démon tulajdonneveként értik, azzal érvelnek, hogy a szövegben a szó Jahvéval áll kontrasztban: az egyik bakot Jahvének (לַיהוָ֑ה) adják, a másikat Azázélnak (לַעֲזָאזֵֽל); Jahvéval szerintük nem állhat párhuzamban valami személytelen dolog. Tudjuk ráadásul más igehelyekből, hogy a puszta a démonok lakhelye (3Móz 17,7; Ézs 13,21; 34,14; Mt 12,43; Jel 18,2), a „késő judaista” Énok könyve Azázélt egy démonként is értelmezi (1Én 8,1; 9,6), igazolva, hogy ez az értelmezési lehetőség jelen volt a zsidóságban. C. F. Keil is ezt az értelmezést követi, de Azázélt nem démonként, hanem a démonok fejedelmeként, vagyis a Sátánként azonosítja (Keil-Delitzsch II, 398).

Akik elutasítják a démonként való azonosítást, két megfontolandó érvet hoznak fel ezzel az értelmezéssel szemben. Az egyik ellenérv az, hogy éppen a 3Móz következő fejezete tiltja meg az izráelieknek, hogy a démonoknak bármilyen felajánlást adjanak: „Ne áldozzák ezután véres áldozataikat a gonosz szellemeknek, akikkel paráználkodnak. Örök rendelkezés legyen ez náluk nemzedékről nemzedékre.” (17,7) Elvileg lehetett persze az Azázélnak elküldött bak egyszerűen csak annak a jele, hogy Izráel bűneit a „szerzőjükhöz” küldik vissza, de a gyakorlatban ezt mégis könnyű lett volna a démonnak adott ajándékként értelmezni, ami egyértelműen szembemegy a 17,7 tiltásával. A másik ellenérv etimológiai jellegű: az Azázél szó nem tulajdonnév, hanem konkrét jelentéssel bíró szóösszetétel. Hogy pontosan mit jelent, azzal kapcsolatban azonban vita van.

Etimológiai alapon a szó egyik lehetséges jelentése: teljes pusztulás. Wenham szerint ezt az értelmet látja a szóban Hoffmann és Hertz etimológiai tanulmánya. Ennél elterjedtebb jelentés az, hogy az azázál köves hely. Ez volt a középkori zsidó Rási magyarázata, és ezzel az értelmezéssel G. R. Driver is egyetért, aki az arab azázu szóból eredezteti a héber szó jelentését, ami azt jelenti: köves, durva talaj. Ha a 22. verset a 10. vers fényében olvassuk, akkor a kivágás helye (גְּזֵרָה) azonos lehet a köves hellyel, ahova a bakot a táboron kívülre száműzik. A „kivágják Izráel táborából” kifejezés máskor is ítéletet jelentett (pl. 3Móz 7,20-27; 17,4.9-14; 18,29; 20,3.5-6.17-18; 22,3; 23,29), ez tehát összecseng azzal, hogy a bakot Izráel táborából a köves, kivágott helyre száműzik, ami az ítéletre utal, amely az izráeliek helyett a bűnbakot érte.

Volt professzorom, Jay Sklar azonban egy további lehetőségre is felhívja a figyelmet Leviticus c. kommentárjában (TOTC, IVP, 2014): az azázél összetett szóként egyszerűen azt is jelentheti, hogy távozó kecske. Szalai András erről a jelentésről ezt írja Jézus a bűnbak – A girardizmus c. tanulmányában: „A bűnbak-szertartás rejtélyes, vitatott, és a héber szövegben csak itt (16:8,10,26) előforduló alakja ’Azazél’. A 16:8 szerint a két kecske közül egyet ’az ÚR-nak’ (l-JHVH), egyet pedig ’Azazélnak’ (l-‘zazl) sorsolnak. A szófejtés szerint azonban éz = kecske, ázal = elmenni, távozni, tehát nem ’egyet Azazélnak’, hanem ’egyet távozó kecskéül’; a görög nyelvű zsidó fordításban (LXX) is hena tó apopompaió = ’egyet az elvivőnek’. Bár egyes ószövetségi apokrifek és középkori rabbinikus kommentárok az ‘zazl kifejezésben egy pusztai démon nevét vagy lakhelyét látták, a zsidók életet csak Istennek áldoztak, démonnak soha. Ezért az izraelita kommentárok többsége elutasítja az Azazél = démon hipotézist.”

Ezt a megoldást alátámaszthatja, hogy az Ószövetség korai fordításai (LXX, Szümmakhosz, Teodotius, a Vulgata, sőt, később Luther is) így értették a héber szót. Innen származik az angol „scapegoat” kifejezés is: a kecske, amelyik eltávozik. A szöveget ebben az esetben tehát félrevezető úgy fordítani, hogy „az Azázélnak küldött bak”, hiszen egyszerűen csak arról van szó, hogy ez a bak az, amelyik jelképesen elviszi a pusztába Izráel bűneit. A szöveg azt mondja, hogy amikor ez a bak kiűzetik a táboron kívülre a pusztába, magán hordozza a nép minden bűnét (וְנָשָׂ֙א הַשָּׂעִ֥יר עָלָ֛יו אֶת־כָּל־עֲוֹנֹתָ֖ם). A bűn (ávón) és a hordozás (nászá) közti héber szókapcsolat több más előfordulása egyértelműen a büntetés hordozását jelenti (pl. 1Móz 4,13; 3Móz 5,17; 4Móz 5,31; 14,34), és szerepel felcserélhető párosításban a חֵטְא (chét) és סָבַל (szávál) szavakkal is, amelyek együtt szintén a bűn büntetésének súlyos terhét jelentik, amit valaki hordoz (pl. JerSir 5,7).

Mit jelent tehát az, hogy „Azázélnak” (לַעֲזָאזֵֽל) sorsolták az egyik bakot? Bár teljesen biztosat nem mondhatunk, a legvalószínűbb értelmezésnek én is azt tartom, amit Szalai András és volt tanárom, Sklar professzor: arról a bakról van szó, amelyet „távozó kecskéül” választottak, hogy jelképesen hordozza Izráel bűneit és büntetését, amikor kiűzetik a táborból. Így vágatna ki minden vétkes zsidó Izráel közösségéből, ha nem lenne helyettes áldozat (a két kecskebak), amelyet az Úr adott nekik engesztelésül és a bűnök eltávolításának előképeként.

47 hozzászólás

  1. Steve

    Nem vagyok biztos a dolgokban, de amikor ezen a részen agyaltam, én arra jutottam, hogy ha az עזאזל szót úgy daraboljuk fel, hogy az עז (‘ez) a kecskét jelentse, akkor az inkább nőstény kecskét jelentene (bár tény, hogy a Leviticus néhány helyen használja az עז-t általában a kecskére kb. úgy mint “kecskeféle”, amibe a hím kecske is beleérthető). Ez a szöveg szakasz viszont a kecskére mindenhol kizárólag a שעיר (sza’ir, sze’ir) szót használja, ami hímnemű kecskét jelent, az עז egyszer sem fordul elő – mintha direkt célja lenne a szerzőnek, hogy a kettő semmiképp se legyen összekeverhető. A magánhangzók sem passzolnak teljesen (bár ez már az MT hagyománya, de attól még komolyan vehetjük): az עַז (‘az) “erőset” jelent, nem pedig (elsősorban nőnemű) kecskét, amely az עֵז (‘ez) – de persze az állandósult kifejezések ill. nevek esetén a magánhangzók össze-vissza változnak a kellemes hangzás érdekében. Mindenesetre ha az erőre kell asszociálni, akkor az inkább a démon/bukott angyal verzió irányába mutathat? Az אזל szó egyébként igen ritka, összesen négy helyen fordul elő a bibliai szövegben, bár random helyeken, nehéz megállapítani, hogy ez a szó mikör jött be a nyelvbe, mert ez függ attól, hogy a Deut-ot és Jób-ot mikorra datálják. Igazából ha “a kecske, amely elvisz“ lenne a szó jelentése, akkor igazából szerintem Ezozel-nek kellene lennie a szónak, vagy méginkább ez-haozel-nek, nem Azazelnek. De persze valószínűleg tévedek, nálam sokkal okosabb emberek gondolkodtak sokat ezen. Nem is azt mondom, hogy az Ádám által említett magyarázat nem jó, a legtöbb kommentár ezt hozza mint valószínű opció, én csak hozzátettem, hogy nekem mik a meglátásaim a rész kapcsán, örömmel veszem, ha valaki, aki jobban ért a témához rámutat arra, hogy rossz felé tapogatózom.

  2. Steve

    (elnézést pontosítom magamat, az אזל nem “elvisz”-t, hanem inkább “elmegy/eltűnik”-et jelent a többi elfordulás alapján, ahogy Ádám is írja – az “elvisz”-t – Preszli nélkül 😉 – csak a magyarázat miatt gondoltam bele, miszerint a ráhelyezett bűnt elviszi a pusztába).

  3. Szabados Ádám

    Steve,

    érdekes szempontokat vetsz fel. Az עֵז egyes számban valóban természetesebben jelent nőstény kecskét, többes számban (עִזִּים) viszont hímkecskét (vagyis kecskebakot) jelent, ahogy például a Dán 8,5.8-ban látjuk. Persze utóbbit látni kicsit erőltetett lenne itt. De ha a szóösszetétel első fele itt általánosabban kecskét jelent, akkor nem lehet, hogy a magánhangzóváltást a לַ indokolja (vagy ha nem is indokolja, okozza), mint ahogy pl. a névelő miatt változik a magánhangzó a הָאָֽרֶץ esetében?

    Nekem erős érvnek tűnik az eltávozó kecske értelmezés mellett, hogy a LXX τῷ ἀποπομπαίῳ-ként (annak, aki elviszi) fordítja a héber szóösszetételt, vagyis nem tulajdonnévként értelmezi, hanem melléknévi igenévként, elliptikusan jelölve az alanyt. Ez vagy azt mutatja, hogy a fordítóknak fogalmuk sem volt arról, hogy mit jelenthet a héber szó, ezért általánosan a szerepére utaltak, vagy azt, hogy a fordítók nyelvérzéke is az אזל szót fedezte fel benne, kecskével vagy anélkül (de inkább kecskével, csak a görög mondat ezt elliptikusan adja vissza).

  4. Steve

    Szia Ádám,

    de lehet. Az ‘izim-et én is néztem, a Leviticus is használja így a kifejezést, külön leírva, hogy ha az áldozat ‘izim, akkor hím legyen. De egyébként van olyan hely, ahol konkrétan az ‘ez is lehet hím. De mégis, ez a szövegrész konzisztensen sza’ir-ról beszél, egyedül ebben a névben nem, mintha kerülni szeretné a két dolog összemosódását (de ez egy gyenge érv).

    A magánhangzó változás lehetséges, ahogy írtam is, a magánhangzók össze-vissza változnak. Ennek egy csomó bonyolult szabálya van, amiben több a kivétel mint a szabály, és én a tizedét sem ismerem, mert a megértéshez többnyire nem szükséges. Bár ha az ‘ez ill. ‘iz-t kellene alapul venni, akkor nekem úgy tűnik, sokkal jobban hangzana a le’ez’ozel vagy le’iz’ozel, mint a la’az’azel. A la hangzás csak akkor jönne létre valamilyen a szó többi részének hangzására is rátelepedő módon, ha ez határozott névelő miatt van ott “az Azazelnek”, bár akkor szerintem kamacnak kellene lennie, nem patakh-nak a ל alatt (vagyis le- + ha-ból lenne la-). Visszaható módon, tehát amikor a le- (ל + seva) la lesz (ל + patah) akkor alakul ki, ha a szó maga kényszeríti a prepoziciót, nem fordítva. Az ע alatt rövid patah van (patah + seva). De utána kellene nézni, valaki ezt biztos nagyon alaposan kielemezte már, én ennyire nem értek hozzá, lehet, hogy az egész, amit írok teljes tévedés. Majd megpróbálok utánanézni.

    De az eltávozó kecske értelmezés mindenképpen egy valószínű opció, nincs is vele bajom. A cikked kiváló! Az is lehet, hogy direkt ilyen talányos ez a dolog.

  5. Szabados Ádám

    Steve,

    én pont ezen gondolkodtam, szóval kicsit félve írtam le a magánhangzó-váltás ötletet, mert én is úgy tanultam, hogy a prepozíció hasonul a szóhoz. Inkább csak feltűnt a párhuzam a לַיהוָ֔ה és a לַעֲזָאזֵֽל között, és az jutott eszembe, hogy nem válhatott-e esetleg a párhuzam miatt a prepozíció az erősebbé (egyébként az יהוה előtt is patah van a lámed alatt). De lehet, hogy ezt a felvetést nálam jobb héberesek azonnal hülyeségnek mondanák.

  6. Steve

    Igen, de a ליהוה szerintem a la-adonaj (ami tulajdonképpen egy kere perpetum) miatt “la-“, tehát a “la-” itt is a szóhoz idomul, nem a szó a “la-“-hoz. A szó szerintem tipikusan csak a le+ha összeolvadásából származó “la-“-hoz (illetve nyilván ugyanez a “ba-” estén illetve a “ha-” esetén) kapcsolódva idomul esetenként a prepozicióhoz, de ott a jelentés is módosul a határozott névelő miatt. De ez az eset felismerhető a kamec jelenlétéből vagy a mögötte levő mássalhangzó duplázódásból (dages). De az ע-ban nem lehet dages. Persze lehet, hogy van más ilyen eset. „e a -hoz/-höz-/-nak/-nek ל-je alapesetben inkább “le” (לֹ + seva), nem pedig “la” (ל + patah). A ל alatt akkor lesz patah, ha a mögötte levő szó első magánhangzójához idomul, de csak akkor, ha az eleve rövid (pl. patah + seva), mert akkor azt kell kompenzálnia. Ezekben nem vagyok biztos. Az esetek nagy részében nem kell tudni ezeket a szabályokat, maximum csak ha a jelentést ezek alapján kellene kigobózni, lehet, hogy ez pont ilyen eset. Őszintén szólva egészen mostanáig soha nem volt ilyen jellegű problémám, hogy ezen függene bármi, úgyhogy kissé tanácstalan vagyok. Talán abba is kéne hagynunk, mert még megjelenik egy zsidó vallástudós vagy héber nyelvész, és kinevet, hogy ezek nem is így vannak. 🙂 Keresni kellene egy hozzáértő által írt tanulmányt, ami ezt a kérdést kielemzi.

  7. Szabados Ádám

    Steve, igazad van a hasonulás kérdésében. Ha ez egyszerű hasonulás lenne, valószínűleg masszívabb egyetértés lenne abban is, hogy ez történt. Így viszont csak találgatni és valószínűsíteni tudunk.

    Belefutottam közben még egy érdekes értelmezésbe. Eszerint a helyes olvasat az, amellyel a Samaritánus Pentateuchoszban és a qumráni változatokban találkozunk, ahol két betű fel van cserélve: a második záyin és az álef fordítva van. Eszerint a helyes olvasat עזזאל, két szóból összerakva (עזז és אל), amit a prepozícióval lehet úgy érteni, hogy Isten erős vagy lángoló haragjának. Ez Jacqueline C. R. de Roo javaslata, itt tudod megnézni a cikket (“Was the Goat Azazel Destined for the Wrath of God?”). Érdekes felvetés.

  8. ÉMI

    Köszönöm az elemzést, nagyon érdekes. Nekem az a benyomásom, hogy mindezek együttvéve. Ha a héber nyelv ilyen “többdimenziós”, simán el tudom képzelni, hogy a kaptunk itt egy csipetnyi a “többdimenziós” Isten valóságából. A Csillagok között című film döbbentett rá, egy kis bepillantást adott erre a kérdéskörre.

  9. Steve

    Hmm. Ez tényleg érdekes. Gondolkodtam is ezen, hogy az “azazel” teljesen úgy hangzik, mint egy sztenderd bibliai név, de nem úgy írják. Ha esetleg tényleg az עזזאל lenne helyes, az sok mindent megmagyaráz. Ez akkor viszont szinte kikerülhetetlenül egy személynév lesz, ami annyit jelent, hogy “Isten győz”. Ez a név egyébként több helyen szerepel a bibliában, csak az אל verzió helyett a יהוה Istennévvel: עזזיהו, Azazjahu, illetve nem teoforikus formában is egyszer előfordul (עזז, egy Rúbenita nemzetségtáblában). A bibliában nagyon sok אל “el” végződésű név van (emberek), de a zsidó tradicióban az angyali nevek szinte mind ilyenek (uriel, gabriel, rafael, stb.). .

    Az istennevet tartalmazó – teoforikus – névadás nagyon gyakori, és gyakran ugyananaz a név több verzióban is létezik, “el”-es és “jeho-/je-/jo-/-jahu”-s stb. formában, tehát az Azazel lehet Azazjahu, Jehoazaz, Joazaz, stb. Ezeket Károli persze tipikusan teljesen máshogy adja vissza, az Azazjahu például Azáziás (Károlinál a különféle “-iás” nevek tipikusan az eredetiben teofirikus nevek “-jahu” végződéssel, így lesz Jesajahu “Isten megsegít” pl. Ézsaiás). Ilyen két verziójú istennév pl. “Jehosama” – Isten meghallgat, aminek van “Samael” verziója is. Ilyen Izmáel is (ישמעאל – Jismael – Isten mindig meghallgat), aminek szintén van egy -jahu-s verziója is (ישמעיהו – Jismajahu, Jahve mindig meghallgat – Károli szerint Ismája :)). A “jeho-“, “jo-” ill. “je-” kezdet pedig gyakorlatilag szinonímák (így Józsué, héberül Jehosua időnként Josua, vagy Jesua, ami a görög Jézus név héber verziója, de ezek ugyanazok a nevek – de Jehosua eredeti neve Hosea volt, ami a név nem teoforikus verziója). Tehát summa summárum, mivel az עזזאל egy teljesen normális, bevett bibliai névnek tűnik, ráadásul konform az angyalok tipikus elnevezésével, elég nehéz személytelenítő értelmezéseket adni. Ha ez a helyes olvasat. De az MT szerint nem, úgyhogy a vita nyitva marad. 🙂

  10. Szabados Ádám

    Steve,

    a felcserélt álef-záyin változat lehet birtokos szerkezet is, Roo amellett érvel, hogy ez az Isten haragjára utal. (Meg tudtad nyitni a cikket? Én az EBSCO-n bejelentkezve olvastam.) Ebben az esetben nem személynév.

    Ami ez ellen az olvasat ellen szól (áyin-záyin-záyin-álef-lámed), az nem csak az, hogy a MT előrébb veszi az álefet, hanem az is, hogy kevésbé valószínű, hogy a könnyebb olvasatot javítanák a nehezebbre, mint fordítva.

  11. Steve

    Szia,

    sajnos nem tudtam, mert jelszóval védett, és nincs hozzáférésem. 🙁

    A לעזזאל (ha így áll a holttengeri tekercsekben) szerintem is birtokos szerkezet. Más nem is nagyon lehet, különösen a Lev 16,8-ban, ahol az egyik sorsvetés (gorel ekhad) az Úrnak (ליהיה), a másik sorsvetés Azazelnek (לעזזאל – HT olvasatban, לעזאזל MT olvasatban) történik. A fő probléma, hogy az MT olvasatban nem tűnik névnek az עזאזל, és ezért úgy is lehet olvasni, hogy “elmenő kecskévé” – ami megtöri a szimmetriát (ahogy a cikkben is jelzed) a ליהיה-al. Tehát eszerint az értelmezés szerint esetben a ל nem a birtokviszont jelöli, hanem az, hogy valamivé lesz valami. A ל prepozició valóban mindkettőt jelenti, ill. ezen felül még irányhatározó szerepe is van – pl. a Lev 16,10 második עזאזל előfordulása esetén – “Azazelhez a pusztába” – a legtermészetesebb olvasat szerint (bár ezt megint úgy kellene érteni, hogy “elküldvén őt elmenő kecskévé (?) a puszta felé”, ami elég erőltetett, talán “elküldvén őt elmenő elmenő kecskeként a puszta felé”-nek lehetne fordítani, de ennek kifejezésére a hébernek jobb eszközei vannak, erre a כ vagy כי-t lehetne használni). További szempont, hogy mivel egészen konkrétan a sorsvetésről – gorel גורל – van szó a 16,8-ban, az nyilván – fogalom lévén – nem tud semmiféle kecskévé válni, ezért is némileg erőltetettnek tűnik a “kecskésítős” megoldás.

    Ha ott עזזאל van, akkor teljesen világos a helyzet, és nincs semmi ambiguitás, egyszerűen nem lehet máshogy érteni a szöveget, mint ahogy le van írva, (valakihez küldik a kecskét – sze’ir -, illetve valakinek jut a sorsvetés). Persze értem, hogy ez teológiai problémát eredményezhet, de az egy másodlagos kérdés, ha a szöveg valamit egyébként világosan mond (megjegyzem, az עזזאל-nek küldött kecske nem áldozat, senki nem áldozza fel, csak elküldik – tehát én nem látok túl nagy teológiai dilemmát).

    Mindezek mellett, mivel az MT, a holttengeri tekercsek/szamaritánus tóra ill. az LXX ezek szerint háromféle dolgot mondanak, tényleg nehéz dolgunk van. Én maradnék az MT-nél, abból mindegyik kihozható úgy, hogy közben teljes biztonsággal egyik sem. 😉 Ez a többértelműség ahogy ÉMI mondta, lehet, hogy nem is teljesen véletlen. És mivel ez a helyzet, nekem az összes általad eddig felvetett/preferált megoldás tulajdonképpen elfogadható.

  12. Szabados Ádám

    Elküldtem a tanulmányt emailben. Szólj, ha megkaptad.

    Nyelvileg szerintem nincs probléma a ל + kecskés változat jelentésével: elmenő kecskéül. A ל kifejezhet eredményt, szándékot, célt is (Williams, §277-279). Ebben az esetben az egyik kecske JHVH-nak van kisorsolva, a másik kecske elmenő kecskéül. A párhuzam megtörik, de ha egyébként sincs párhuzam, akkor nem törik meg semmi. Az egyik kecske valóban az Úrnak bemutatott áldozat, a másikat meg elkergetik a pusztába.

  13. Steve

    Szia Ádám,

    Igazad van, valóban jelentheti ezt is. 🙂 Az emailt sajnos nem kaptam meg. Kerestem a spam listában is. A cikk értesítőket meg szoktam kapni, tehát elvileg a regisztrált email címem jó (ugyanaz amivel szoktam postolni). De mindenképpen köszönöm, hogy elküldted! 🙂

  14. Szabados Ádám

    Elküldtem másképp. Szólj, ha megkaptad.

  15. Steve

    Most megjött! 🙂 Hálásan köszönöm, elolvasom!

  16. Steve

    Elolvastam. Hasznos írás, köszönöm!

    Az עזזאל olvasat azért egy picit gyengébb lábakon áll, mint amire számítottam: van olyan fennmaradt szamaritánus tóra is, amiben a néhány előfordulásból így van betűzve, illetve van egy olyan holttengeri tóra parafrázis, ahol עזזאל olvasható… – mindez lehet egy korabeli értelmezési tradició, amit egyszerűen belevetítettek a szövegbe, amely mindig is עזאזל volt (ezt a cikk is elismeri).

    A cikkben talán érződik egy enyhe tendenciózusság (ami nem baj, nyilván egy opció mellett érvel). Az עזז-t mindenképpen valamiféle erőszakos, lángoló haragnak akarja érteni. Az עזזאל (Azazel) szót a cikkíró először nem névként kezeli, hanem “Isten lángoló haragja” jelentésű teológiai szakkifejezéssé alakítja. Aztán, később belátja, hogy mégis lehet név (mivel az עזזאל más tradiciókban már névként is szerepel), de akkor egy démon neve, és a lényeg, hogy ez a név azt jelenti, hogy az érintett démoni lény Isten lángoló haragjának van kitéve, ezért is ez a neve, tehát a lényeg ugyanaz. A szerző így szeretné a jom kippuri szertartásban kimutatni Isten haragját.

    Az עזזאל szót (ha idáig eljutunk) én mindenképpen névként kezelném, legalábbis nagyon annak tűnik. A cikk is nagyon helyesen azt a következtetést vonja le, hogy a szóban/névben az אל az általános zsidó, monoteista istennév ez esetben – ezzel nem vitatkozom, ahogy írtam ez egy theophoric név. Viszont az עזז-t ha megnézzük, az inkább az erővel, győzelemmel, harciassággal áll összefüggésben, tehát egy pozitív csengésű szóról van szó. Ezt a szerző is érzi, ezért inkább az עזז-t a עזוז (ezuz) egy alakjának tekinti, aminek valóban van egy erőszakos aljelentése is a szótár szerint, de a szó 3x fordul összesen elő a Bibliában, és ez az aljelentés ezek alapján a részek alapján nem triviális. Azzal nem foglalkozik a cikk, hogy az עזז önmagában és theophoric név részeként eleve szerepel a Bibliában több helyen, tehát ez egy jól használható, kedvelt név volt. Nem valószínű, hogy az עזז (Azaz) és עזזיהו (Azazjahu, Azáziás) névvel elneveztek embereket azért nevezték volna el ezzel a névvel, mert aki ezt a nevet viselte Jahve haragjának pusztulásra ítélt tárgya lett volna – az עזז-t annak dicsőséges jelentéseként használták. A cikkíró szerint a névben az אל is az igaz Istenre vonatkozik ez esetben, tehát lényegi jelentésbeli különbség nincs az עזזאל és עזזיהו között, azzal a kivétellel, hogy az עזזאל angyalnév (mind “-el” végződésű) kompatibilis. Az עזזאל hasonlóan a többi angyali nevekhez önmagában tehát nem negatív kicsengésű (ez nem egy démon neve a tradicióban tudtommal, hanem egy olyan lényé, aki jó angyal volt, de fellázadt).

    Szóval összeoglalva, az עזזאל szó/név nem teljesen alkalmas arra a szerepre, amire a cikkíró a teológiai mondanivalóját felfűzi (ami nem azt jelenti, hogy a mondanivaló rossz persze).

    Én majdnem oda lyukadnék ki, ahova a cikk író, csak a teljesen felesleges “Isten lángoló haragja” teológiai fogalmat és az angyal nevének átértelmezését hagynám ki, és az egész kérdést egy kicsit tágabb kontextusba helyezném. A tradició szerint עזזאל-re Isten büntetése súlytott le és pusztulásra van ítélve a tömlőcben megkötözve, a pusztában (ezt a hagyományt a cikkíró idézi). A bűnt hordozó kecske, aki a bűnöket cipeli, oda viszi a bűnt, ahol עזזאל van. A kecske így valóban Krisztus előképe lehet, aki egyszer és mindenkorra mindannyiunk bűnét magára vette, és az összeset végleg elvitte עזזאל-hez a tömlőcbe, ahova való (“vissza a feladóhoz”). A bűn és a lázadás eredetileg angyali eredetű. De az emberiség megrontására történő angyali tevékenység végső soron kudarcot vall Krisztus megváltása által, és a lázadó angyalok, és minden bűn és romlás, ami keletkezett a lázadásuk nyomán, abba a “szemétledobóba” fog kerülni, amelyben a lázadó עזזאל is végül kerül (azaz a gyehennába), az emberiség pedig megmenekül. Mindezt Krisztus végzi el, aki az angyali sereg fejedelme (ő a Seregek Ura), és aki (Pál szerint) az egyház képviselői által – ezek az angyalok által eredetileg megrontani kívánt emberek! – végül ítéletet gyakorol az angyalok felett. Az egész keret tehát, amibe a történet beleillik, nem más, mint a sztenderd zsidó és keresztény felfogás a világ végső helyreállításáról és a lázadás végkifejletéről.

    De persze bármilyen jól is hangzik ez, az MT-ben nem עזזאל, hanem עזאזל áll továbbra is, szóval nem tudjuk pontosan. 🙂

  17. Szabados Ádám

    Akkor én meg maradok egyelőre a távozó kecskénél.:)

  18. Szabados Ádám

    Egyébként mit gondolsz arról a rabbinikus értelmezésről (pl. Yoma 67b; Sifra, Aḥare, ii. 2; Targ. Yer. Lev. xiv. 10), hogy ez köves, sziklás helyre utal, esetleg sziklaoromra, ahonnan a kecskét letaszítottak? A szó etimológiája eszerint az עז (erős) és az אל (hatalmas, magaslat, vagyis hegy) szóból áll össze.

  19. Steve

    Szia Ádám,

    “Akkor én meg maradok egyelőre a távozó kecskénél.”

    Jól teszed! 🙂

    Egyébként mit gondolsz arról a rabbinikus értelmezésről

    Nem sok mindent. Azon túl, hogy a kommentárban olvastam arról, hogy ilyen opció is van, illetve hogy állítólag később kialakult egy olyan tadició, hogy a kecskét le is taszították egy sziklaoromról (nehogy visszahozza a bűnt a közösségbe), nem tudok erről semmi többet. A bibliai leírás szerint nem kellett letaszítani, nekem egy olyan érzésem van, hogy ezzel Izrael fiai egy picit “be akartak segíteni” a folyamatba, ami nekem inkább problémásnak tűnik – és talán hogy igazolják ezt a gyakorlatot, a későbbiek (akik azért nagy zsonglőrök voltak ám!) visszavetítették az eredeti kifejezésbe a sziklaormos megoldást – de ráadásul ehhez is mintha át kellene keverni a betűket, mert az עזאזל-ből magából ez sem jön ki. 🙂 De ez tényleg csak puszta spekuláció a részemről, nem értek a rabbinikus irodalomhoz sajnos.

  20. Szabados Ádám

    Egyetértek. Számomra így továbbra is a LXX marad a legerősebb érv, egy csomó bizonytalanság mellett.

  21. Steve

    Igen, talán a legkorrektebb megközelítés, a bizonytalanságok fenntartása mellett.

    Egyébként az előzőhöz, én simán el tudom képzelni, hogy amikor a jom kippur már kissé kiüresedett és a nép szíve rég elszakadt Istentől, az előírt őszinte bűnbánat helyett amolyan fügefalevélként használták ezt az ünnepet. Erre válaszul Isten direkt jól visszairányította szegény kecskét Jeruzsálem felé, ezzel is világossá téve a helyzetet. Ezért aztán a vallási ünnepély akadálytalan lebonyolítása érdekében a papság inkább nem is bízta többet Istenre a kérdést, hanem egyszerűen kivonszolták azt a szegény állatot és letaszították a szikláról, nehogy meg kelljen magyarázni a bizonyítványt, igazi önvizsgálatot kelljen tartani és ténylegesen változtatni bármin is. “Márpedig Isten megbocsátott és kész, téma lezárva, mehet mindenki a dolgára”. 🙂 Ez simán beleillik abba a kötélhúzásba, ami Isten és Izrael viszonyát jellemzi az egész Bibliában. Persze lehet, hogy ez így történelmietlen, de egyébként lélektanilag életszerű – sajnos mi (vagy én) is vagyunk ezzel így néha.

  22. Szabados Ádám

    Ez elképzelhető…

  23. Son of Noon

    vajon mi lett a sorsa a vérrel bekent állatnak a pusztában,vleg megették a farkasok..

  24. Farkas Levente

    Kedves Steve!

    Szeretném megkérdezni amivel kapcsolatban fentebb írtad, hogy:

    “Azon túl, hogy a kommentárban olvastam arról, hogy ilyen opció is van, illetve hogy állítólag később kialakult egy olyan tradíció, hogy a kecskét le is taszították egy sziklaoromról (nehogy visszahozza a bűnt a közösségbe)…”

    ezt hol, melyik kommentárba lehet megtalálni? Mi a pontos könyvcím?

    Nagyon szépen köszönöm!

  25. Steve

    Szia Levente,

    a legegyszerűbb, ha a Misna vonatkozó részeit olvasod el (Joma, 6. fejezet). Itt találhatod az angol fordítását:

    https://www.sefaria.org/Mishnah_Yoma.6?lang=bi

    Üdv,
    Steve

  26. Fakas Levente

    Köszi!
    Az אזל szót nem találtam meg a bibliai szótárban… illetőleg most, de csak a nagyszótárban, ami egyedül az “elfogy” jelentést hozza. Így ezt a jelentést hol találtad?
    Illetőleg az MT rövidítést sem ismerem.
    A שעיר szó pedig, ha jól látom, kaput jelent, nem kecskét. Melyik szövegszakaszra gondoltál, hogy a שעיר szót használja a kecskére?
    (Izgalmas téma) nagyon köszönöm a segítséget!

  27. Farkas Levente

    Ja, bocsánat, még ehhez… az Énok könyve beszél egy bizonyos Azázel nevű bukott angyalról, akinek a részére ítéletképpen egy nyílás lett vágva a pusztában, ahova le lett vetve. Ráhelyezve durva és éles köveket, betakarva a sötétséggel, ahol elzártan várakozik az ítélet napjára.

    Az itt leírt Azázel és a Jom Kippur Azázelje akkor nem ugyanaz?
    Mi a helyzet ezzel a tézissel?
    Nagyon köszi!

  28. Farkas Levente

    Köszi!
    Az אזל szót nem találtam meg a bibliai szótárban… illetőleg most, de csak a nagyszótárban, ami egyedül az “elfogy” jelentést hozza. Így ezt a jelentést hol találtad?
    Illetőleg az MT rövidítést sem ismerem.
    A שעיר szó pedig, ha jól látom, kaput jelent, nem kecskét. Melyik szövegszakaszra gondoltál, hogy a שעיר szót használja a kecskére?
    (Izgalmas téma) nagyon köszönöm a segítséget!

    Ja, bocsánat, még ehhez… az Énok könyve beszél egy bizonyos Azázel nevű bukott angyalról, akinek a részére ítéletképpen egy nyílás lett vágva a pusztában, ahova le lett vetve. Ráhelyezve durva és éles köveket, betakarva a sötétséggel, ahol elzártan várakozik az ítélet napjára.

    Az itt leírt Azázel és a Jom Kippur Azázelje akkor nem ugyanaz?
    Mi a helyzet ezzel a tézissel?
    Nagyon köszi!

  29. Steve

    Szia Levente,

    “Az itt leírt Azázel és a Jom Kippur Azázelje akkor nem ugyanaz?”

    vita tárgya, hogy ugyanaz-e, vagy sem. Az Énok könyve jóval későbbi, mint a Tóra. Lehet, hogy az Énok könyve szerzőinek szándéka szerint ugyanaz, de ez nem mond sokat arról, hogy a Tóra szerzője mire gondolt. Részben erről is szól a fentebbi beszélgetés (egy gonosz angyalról van szó, vagy nem?) Énok könyve egy tradiciót/értelmezést megörökít, de az nem szentírás.

    “Az אזל szót nem találtam meg a bibliai szótárban…”

    az אזל jelentése kb. elmegy, eltűnik. A DBL szótár szerint:

    אָזַל (ʾā·zǎl): v.; ≡ Str 235; TWOT 56—1. LN 15.34–15.74 (qal) go about, go away, i.e., to leave an area (Pr 20:14+); 2. LN 13.69–13.103 (qal) be gone, disappear, i.e., to have a physical mass completely depleted and so no longer exists (1Sa 9:7; Job 14:11+); 3. LN 41.1–41.24 (qal) go about, i.e., have certain life conduct (Jer 2:36+), note: some parse this as 2361 “treat lightly”; note: for cj (pual) in Eze 27:19+, see 6466; 4. LN 23.78–23.87 (qal) אָזַל יָד (ʾā·zǎl yāḏ) be weak, formally, hand is gone, i.e., have strength leave a person and so be in a tired condition (Dt 32:36+)

    Azt javaslom, hogy nézd meg a citált igéket (4 helyen fordul elő az égész OSZ-ben a szó), és ez alapján próbáld belőni a jelentését.

    “A שעיר szó pedig, ha jól látom, kaput jelent, nem kecskét.”

    a kapu שער sa’ar, ‘sin’ betűvel (pontozással: שׁ – job boldalon van a pötty). A kecske sze’ir שָׂעִיר, ‘szin’ betűvel (a ש tetején a pont bal oldalon van). A szó a szőrösséggel is kapcsolatban áll (ezért is a szójáték Ézsau történeténél), pontozás nélkül mind a kapú, mind a szőr שער, de az egyik sa’ar, a másik sze’ar.

  30. Farkas Levente

    Bocsánat, valaki meg tudná mondani, hogy az אזל szógyök jelentése hol található a szótárban? Egyszerűen nem találom!!
    Nagyon fontos lenne…
    Köszönöm!

  31. Farkas Levente

    Valahol “elválás”-t olvastam… és ez így eléggé bizonytalan és zavaró számomra!
    Szóval én egy egzakt jelentés(bokro)t szeretnék látni valahol a szóval kapcsolatban. Mindenképpen benne kéne lennie a szótárban, mint ahogy más szavak is egytől-egyig benne vannak.
    Ha nincs meg a szó, akkor mi alapján fejtegetik a jelentést?

    Minden héber igének van egy E/3 perfektum alakja. Bár még mindig nem teljesen világos, hogy egyáltalán igével, vagy netán névszóval van dolgunk?

    Valami megnyugtató választ várnék, mert nem tudok aludni az izgalomtól… 🙂
    Nagyon köszönöm!

  32. Farkas Levente

    Bocsánat, Steve, a DBL és az MT, az minek a rövidítése?
    Nagyon köszönöm!

  33. Steve

    Kedves Levente,

    az MT az a Masoretic Text rövidítése (ez a héber Biblia tradicionális szövege). További információt itt találsz:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Masoretic_Text

    A DBL egy szótár neve (Dictionary of Biblical Languages) – ez egy modern, jól használható, elektronikus Biblia szótár héber, görög és arám kötetekkel, amelyet a Logos bibliaprogram kiadója terjeszt (angol nyelven elérhető). Ez a szótár tapasztalataim szerint lényegesen jobb, mint a régi, de ingyenes BDB, és napi olvasáshoz jobban használható mint pl. a drága és terjedelmes HALOT.

    Itt van pár információ ezekről a szótárakról:

    https://www.logos.com/product/692/a-dictionary-of-biblical-languages-w-semantic-domains-hebrew
    https://www.logos.com/product/1796/enhanced-brown-driver-briggs-hebrew-and-english-lexicon
    https://www.logos.com/product/5226/hebrew-and-aramaic-lexicon-of-the-old-testament

    Az אזל szó bármelyik Biblia szótárban kell, hogy szerepeljen, de modern héberben is létezik a szó (a jelentése elsősorban: elfogy), így nem értem, milyen szótárban nem találod. Fentebb be is másoltam a szócikket, ott látszik a Strong száma is a szónak (235), ami alapján bármilyen elektronikus biblia szótárban meg tudod találni. Itt ingyen elérhető a teljes BDB például:

    https://biblehub.com/hebrew/235.htm

    Ha magyar bibliai héber szótárat keresel, akkor javasolom a BibleDiscovery nevű programot, ebben elérhető a magyarra fordított BDB szótár, valamint a sokak által kedvelt Gesenius lexikon magyar fordítása:

    http://www.mobilbiblia.hu/biblia-vasarlas-oheber-info.php
    http://www.mobilbiblia.hu/biblia-vasarlas-oheber2-info.php

    Megkérdezhetem, miért izgat ennyire az אזל szó jelentése? 🙂

  34. Farkas Levente

    Nagyon köszi a bőséges infót! 🙂
    A Mobilbiblia, az nekem is megvan szerencsére!
    A H235-re nem hozza egzakt módon az “eltávolítás” jelentést, de a Biblehub sem. Az érdekelne, hogy hogy “jön ki” ebből a (teljes) eltávolítás jelentés?
    A nyomatékot pedig úgy tudtam, hogy az infinutivus abszolutus formával tudjuk kifejezni.
    Ha jó értem, akkor a DBL, az a DBD-nek egy továbbfejlesztett változata?
    Illetőleg a DBL többet tud, mint a BibleDiscovery: hozzáad valami pluszt a DBL-hez képest? Azaz, ha megvan a BibleDiscovery, érdemes lehet-e a DBL-t is megvenni?

    Köszönöm a segítséget! 🙂

    A kérdésedre válaszolva, elkezdtem saját részre egy nagyon mély, alapos, igényes Szentírás kutató és tanulmányozó munkát (aminek a részleteit így írásban elég körülményes lenne elmondani, de szóban szívesen elmondom, ha érdekel), ami az életem szerelmévé és elhívásává vált, és bár aktuálisan most nem ezzel a témával foglalkozom, csak belefutottam, de azóta nem hagy nyugodni a kérdés, főleg NYELVTANI szempontból.
    Adalékul a témához nagyon hasznosnak és áldásosnak találtam ezt a cikket és az azt követő fórumot is, ami csak még jobban beindította az ötletelést és elképzelést, természetesen a fókuszt megtartva.

  35. Steve

    Szia,

    az “eltávolít” jelentést azért nem hozza, mert nem ez a szó jelentése. 🙂 Négyszer fordul elő a Bibliában, három alkalommal egyértelműen “elfogy” a jelentése, egy alkalommal esetleg “elmegy” (Péld 20:14), de az sem egyértelmű. Az “eltávolít” amúgy is kauzatív (hifil) lenne, ez a gyök csak qal formában használatos.

    A DBL és a BDB (nem DBD ;)) két különböző szótár. A BDB egy 20. század eleji szótár (bár azóta több reviziót megélt). A DBL egy friss munka (2002-ben jelent meg), így az aktuális akadémiai tudást jobban tükrözi. A DBL készítője/készítői nyilván felhasználták a BDB-t ill. sok más egyéb meglévő forrást a munka során. A DBL-t nem tudod megvenni a BibleDiscovery-vel, az tudtommal csak a Logos-ban érthető el (a Logos és a DBL egyaránt a Faithlife Corp terméke). A DBL a hétköznapi bibliaolvasáshoz kiváló (amióta megvettem, a legritkább esetben nézem meg a BDB-t), de éppen ezért elég tömör is – ha több infóra van szükséged, akkor a HALOT szótárt és Gesenius lexikonját érdemes böngészgetni, ezeket korábban belinkeltem. A HALOT elég drága.

    Nagyon hasznos tool a Pealim, ahol bármilyen gyök összes formáját és jelentését meg tudod nézni. Ez a site korábban a modern héberre koncentrált csak, de az utóbbi időben archaikus ill. bibliai héber felé is bővítették/bővítik. Az אזל például:

    https://www.pealim.com/dict/77-leezol/

    Őszintén sok sikert kívánok a vizsgálódásaidhoz, nagyon inspiráló! 🙂

  36. Farkas Levente

    Bocsánat, egyetlen kérdés:
    Abban az esetben, ha személynévről van szó, az Azázel névnek mi lehet a jelentése? – merthogy a Bibliában minden név mellé tartozik egy (beszédes) jelentés.
    De pl. az én nevemhez is: a Levente azt jelenti, hogy levő, létező.
    Köszi!

  37. Farkas Levente

    Csak most láttam meg a válaszodat, eddig nem jelent meg az oldalon. Érdekes…

    Köszi szépen! 🙂

  38. Farkas Levente

    Kedves Valaki!

    Szeretném megkérdezni, hogy ha ismeri és tudna valaki segíteni… hogy ha megvannak nekem a BDB, HALOT és a Davidson-féle szótárak, akkor ezeken túlmenően szükségem lehet-e még a DBL-re is, vagy az előbbi három együttesen már lefedi a DBL információ-anyagát?
    Tehát, az előbbi három mellé javasolt-e még pluszban a negyedik féle szótár megvétele is, vagy azokhoz képest már nem ad több információt?

    Hálásan köszönöm!

  39. Steve

    @Levente – a BDAG+HALOT mellett Swanson féle DBL héber szótárra szerintem nincs igazán szükség, extra információt elvétve fogsz tudni kinyerni belőle. De mivel nem túl drága, érdemes lehet megvenni (különösen Logos felhasználóként), ha nem egy napi olvasáshoz jól használható, célratörő elektronikus szótárra van szükséged.

  40. Steve

    De ha mondasz pár lemmát amit érdekel, be tudom másolni hogy néznek ki és azt akkor össze tudod hasonlítani a BDAG és HALOT tartalmával, így el tudod dönteni, hogy ez a szótár mire lehet jó és kell-e neked.

    A másik opció, hogy itt vannak preview-ek (kattints a “See inside” gombra a kép alatt):

    https://www.logos.com/product/692/a-dictionary-of-biblical-languages-w-semantic-domains-hebrew
    https://www.logos.com/product/693/a-dictionary-of-biblical-languages-w-semantic-domains-greek

    További trükkös lehetőség, hogy a Faithlife a “Verbum Cloud” csomagjaihoz ingyen adja a DBL-eket, a Cloud csomagok pedig egy hónapig teljesen ingyen kipróbálható. A Verbum Cloud csomag ugyan katolikus szempontból összeválogatott dolgokat tartalmaz (a Faithlife mindenféle felekezetre hangolt csomagokat ajánl némileg eltérő tartalmakkal), de ez a szótár kipróbálása szempontjából mindegy – ha esetleg Logos felhasználó vagy, akkor az extra tartalmak egyszerűen elérhetővá válnak egy hónapra a meglévők mellett:

    https://www.logos.com/product/53293/verbum-cloud-plus

  41. Farkas Levente

    Nekem csak a Biblia-felfedező és a The Word Biblia-szoftverek vannak meg.
    Csak maga a szótár önmagában megvásárolható? – elektronikusan vagy papír formátumban?
    Hol, hogyan tudom megvenni? Nagy segítség lenne…
    Köszi!

  42. Steve

    Papíron is kiadták, de jelenleg szerintem csak elektronikusan vásárolható meg:

    https://www.logos.com/search?query=dbl%20swanson

    A Logos biblia/ekönyv olvasóval lehet olvasni, ez ingyenesen letölthető mind PC-re/Mac-ra, mind a mobil a eszközökre ill. a Logos webes appjában (http://app.logos.com) is eléred amit megvásároltál, ha nem akarsz letölteni/telepíteni semmit.

    De az nem tűnik igazán ütős megoldásnak, hogy nem is Logost használod tanulmányozásra, hanem egy másik bibliaprogramot és közben kézzel keresgeted a Logos olvasóban a szavakat a DBL-ben. 🙂 Szerintem így nem biztos, hogy érdemes a DBL szótárakat megvenned, akkor inkább használd a tartalmilag bővebb HALOT-ot és BDAG-ot. A DBL előnye akkor jön ki, hogy egy célratörő (nem tartalmaz annyi bloat-ot mint a HALOT), napi bibliaolvasáshoz jól használható és akadémiai értelemben up-to-date szótárra van szükséged, amit a bibliaolvasó programodba jól integrálva és az olvasott szöveggel összekulcsolva fel tudsz használni. Ha már kézzel keresgetsz dolgokat, akkor érdemes inkább egyből a legnagyobb szótárt elővenned, nem a DBL-t.

    A Logos és a Biblia-felfedező (de ez igaz a The Word-re is) teljesen más súlycsoportban vannak. Igaz, a Biblia-felfedezőnek vannak egyedi előnyei a magyar szempontból: ha kifejezetten magyar nyelvű szótárakra van szükség (magyar BDB és Gesenius ill. a Grüll féle ómagyar-görög szótár) vagy pedig az SZPA készülő bibliafordítását szeretnéd olvasni, akkor ez javasolt, mert máshol (tudtommal) ezek nem elérhetők.

    Sajnos általában igaz, hogy a fizetős bibliaprogramok egymással kölcsönösen inkompatibilisek és a komolyabb tanulmányozáshoz mindenképpen költeni kell anyagokra – érdemes tehát kiválasztani egy darab fizetős platformot és azután annál maradni és oda vásárolni tartalmat (szerintem olyan platformot jó választani, ahol minél több anyag, szótár, lexikon, stb. rendelkezésre, nem ütközöl olyan akadályba, hogy nem tudsz valamit megvenni – ebben szerintem messze a Logos a legjobb, távoli második helyen talán az Accordance áll). Viszont a Logos tartalmak relative drágák tudnak lenni és számos olyan dolog is tipikusan fizetős ott, amit más, akár netes bibliaprogramokban van, hogy megkapsz alapból ingyen.

  43. Farkas Levente

    Igen, ahogy mondod: másik Bibliaszoftvert használnék, és emellé forgatnám a DBL szótárat is.
    Így tehát, ha jól értem, akkor az alábbi linken tudom megvásárolni a három kötetet, majd letölteni a gépemre? És már használhatom is a gépemről, függetlenül más bibliaprogramoktól?
    https://www.logos.com/search?query=dbl%20swanson&sortBy=Relevance&limit=30&page=1&ownership=all&geographicAvailability=all

    Okostelefonom nincs, CSAK PC-m. Illetőleg BDAG-m szintén nincs, csak a BDB, a HALOT és a Davidson-féle szótárak.

    Nagyon köszi!

  44. Farkas Levente

    Bocsánat, még ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy ez mit jelent pontosan?

    “…De az nem tűnik igazán ütős megoldásnak, hogy nem is Logost használod tanulmányozásra, hanem egy másik bibliaprogramot és közben kézzel keresgeted a Logos olvasóban a szavakat a DBL-ben.”

    Ehhez a megoldáshoz akkor most kell vásárolnom valamit vagy nem? Hogy juthatok el a Logos olvasóhoz és a DBL-hez együtt? – Ez nem tiszta teljesen.

    (Sajnos nem nagyon vagyok jártas az ilyenekben. 🙁 )

    Nagyon köszönöm a segítséget!

  45. Steve

    Szia Levente,

    a BDB-nél a DBL héber mindenképpen jobb, a BDB szótár elég régi és picit hiányos is. A Davidson szótárat sajnos nem ismerem. Akkor ha jól értem, neked a DBL görög kötet nem is kell, csak a DBL héber és arámi (a BDAG miatt gondoltam, hogy görög is kell, de most látom, hogy BDB-t írtál eleve, nem BDAG-ot, azt csak én értettem bele :)).

    Ha a megveszed a kívánt szótárakat a fentebbi linken, akkor a Logos alkalmazást kell hozzá ingyenesen letöltened PC-re és abban tudod olvasni ill. tudsz benne keresni – mást nem kell hozzá megvenni. A vásárláshoz mindenképpen kell Logos/Faithlife accountot csinálni előtte és az ingyenes Base Package-ot akkor megkapod (https://www.logos.com/get-started – kattints a “Get Logos 8 Basic for free” gombra) . Miután megvásároltad a szótárat, a Logos alkalmazásba a Logos accountoddal belépsz, a program pedig letölti a megvásárolt tartalmakat. A másik lehetőség, hogy a megvásárolt szótárat a Logos webes alkalmazásában is el tudod érni, ekkor egyáltalán semmit sem kell letölteni és telepíteni ( https://app.logos.com )

    Itt van egy video, hogy a Logosban hogy tudod használni a szótárat (ez pont a HALOT-ot mutatja be, de a DBL hasonló):

    https://www.youtube.com/watch?v=ZeaQy1zeSvE

    Ha nem a Logost használód bibliaolvasó programként, akkor a szöveggel integrált funkciók nem érdekesek, de a video végefelé megmutatja, hogyan tudsz szavakra keresni ill. be lehet kapcsoni külön egy szócikk bar-t is, amivel szintén lehet keresni. Ha héber billentyűzetkiosztást beállítottál, akkor a héber mássalhangzókat beríva is lehet keresni, ill. persze úgy is, hogy görgetsz a szótárban (mintha lapoznál), de az kevésbé hatékony.

    Ha valahogy eljuttatod hozzám az email címedet, akkor szívesen segítek emailben is, lehet, hogy Ádám nem örül neki, hogy teljesen offtopic tech supportot folytatunk itt. 🙂

  46. Farkas Levente

    Igen, én is gondoltam valami személyes kontaktra, csak nem tudtam, hogy itt az oldalon keresztül hogy oldjuk meg.
    Nagyon szépen köszönöm a felajánlásodat, segítségedet; kedves vagy!
    Az e-mail címem: gyogymasszazs7@gmail.com
    Téged hol érlek el?

  47. Steve

    (@Levente – írtam a fenti címre!)

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK