A gyermekvédelmi törvény ügyében igazat adok a kormánynak

2021 júl. 22. | Divinity, Társadalom | 61 hozzászólás

Nem szoktam a Divinity-n pártpolitikai kérdésekben állást foglalni, mert a politikát az evangéliumhoz képest sokadlagosnak tartom. Ha megszólalok, mindig egy ügy vagy egy jelenség mellett teszem, soha nem egy párt vagy egy politikai erő mellett. Ez igaz akkor is, amikor bírálom a kormányt, és akkor is, amikor támogatom a törekvését. Most sem egy párt mellett török lándzsát, viszont szeretném elmondani, hogy a gyermekvédelmi törvény kérdésében igazat adok a kormánynak.

Ez a törvény nem felesleges, és nem is indokolatlan. Aránytalannak vagy homofóbnak sem tartom (akármit is jelent ez a szószörny), noha az persze mindenkinek nyilvánvaló, hogy ez a törvény nem azt a nyugaton elterjedt álláspontot támogatja, amelyik végletesen relativizálja a szexualitás szerepét az emberi együttélésben. Éppen ez a lényeg, és ezért van ekkora felbolydulás is körülötte. Azokkal sem értek egyet (pl. Stumpf András), akik pusztán kampányfogást látnak benne, mert itt most valódi világnézeti meggyőződések, erkölcsi víziók is összecsapnak. A nyugatról importált probléma szerintem még annál is súlyosabb, és a kezelése még annál is égetőbb, mint ami a vitatott törvényből látszik.

De ha a kormányon lévőknek csupán kampánycélja volna is a téma napirenden tartásával, a törvény létével akkor is egyetértenék. Pont úgy, mint ahogy egyetértenék egy veszélyes csomópontban lámpa elhelyezésével akkor is, ha arról történetesen épp a választás évében döntenek, választási célzattal. Mert a választásnál fontosabbak a konkrét ügyek (például a baleseteket megelőző lámpa), amelyekért politikusok színből vagy szívből harcolnak. A gyermekek védelme és a genderideológia pusztító menetelésének megállítása ilyen ügy. Ha Pál apostol még az evangélium színből való hirdetésének is örült (vö. Fil 1,17-18), miért ne támogathatnánk jó ügyet akár úgy is, ha a szándékok tisztaságáról nem vagyunk meggyőződve? Pláne miért elleneznénk azt?

Számomra egyébként éppen a Nyugat-Európából érkező heves, indulatos, mértéket és méltányosságot nélkülöző reakciók mutatják, hogy a genderideológia kérdése valódi etikai vízválasztó, és ebben az esetben a magyar kormány áll a jó oldalon. Mégpedig egy alapvető, társadalom-etikai szempontból fundamentális kérdésben. Ez akkor is így van, ha a politikusok között vannak erkölcstelen emberek. Itt most nem az ő személyes erkölcsük számít, hanem az, hogy mi a társadalom erkölcsi talapzata. Nem vagyok a társadalmi erkölcs kérdésében maximalista (Jézus követőjeként, aki az eljövendő világot várja, hogy is lehetnék!), de erkölcsi alapok nélkül egyetlen társadalom sem állhat fent sokáig. A politika és a kormányzás sem (vö. Róm 13,3-4; 1Pt 2,14). Mivel Európában két egymással összeegyeztethetetlen etikai vízióról van szó, amelyek közül csak az egyik lehet domináns, ebben a kérdésben elengedhetetlen a döntés. Ezért ha megvalósul, a kormány által tervezett népszavazáson részt fogok venni, és keresztény világnézetemből következően öt határozott nemmel fogok szavazni.

Közben azért is imádkozom, hogy a vágyaikban és identitásukban megzavart embertársaim megtalálják Jézus Krisztusban a gyógyulás útját, és remélem, a keresztény gyülekezetek eszközei lesznek ennek. Éppen ezekért az embertársainkért is fontos a genderideológiával szembeni kiállás, mert jelenleg ők az elsőszámú áldozatai annak a kulturális és politikai trendnek, amely a nyugati társadalmakat maga alá gyűrte (l. Áldozatok az identitáspolitika oltárán). A harc egészen máshogy folyik értük, mint ahogyan az LMBTQ- propaganda láttatja. Hazug narratívák korát éljük. Nekünk, keresztényeknek igazságban kell szeretnünk, és szeretettel kell képviselnünk az igazságot. Jézus nem azért jött, hogy elítéljen, de nem is azért, hogy a céltévesztettséget rögzítse. Azért jött, hogy megkeresse, ami elveszett.

Akik viszont úgy vélik, hogy hívő keresztényeknek csak és kizárólag a „végeken” van dolguk, egyetlen feladatuk a betegek és bűnösök kegyelemmel való segítése, két szempontot hagynak figyelmen kívül. Az egyik az, hogy a keresztény egyének feladata nem szorítkozik az egyház feladatára, amely az evangélium ügye. A keresztények a világban is jelen vannak és nem csak az evangélium hirdetésével hatnak, hanem a világi elhívásuk területein is. Vannak keresztény művészek, tudósok, orvosok, tanárok, törvényhozók, város- és országvezetők, akik ugyanúgy nem akasztják szögre a világnézetüket, ahogy természetesen más világnézetű emberek – a muszlimok, a szekularisták vagy a progresszívek – sem. Jézus sónak nevezte a követőit, amely a romlást gátolja. Hatásunk akár a törvényhozásban is megmutatkozhat, éppen úgy, mint más világnézetű embereké, akik más irányba akarnak hatni. A keresztény hatás a romlást akadályozza a világban, és ez része a küldetésünknek.

A másik figyelmen kívül hagyott szempont az, hogy a társadalom morális züllése az egyházban is mindig lecsapódik. A szeretet ezért a megelőzésről is szól. Ha korlátot teszünk a kilátóra, kevesebb gerincműtétre lesz szükség, mert kevesebben fognak lezuhanni. Ha védjük a család intézményét, kevesebben fognak megsérülni az apák és a stabil kapcsolatok hiánya miatt. Ha nehezen elérhető a pornó, kevesebbeket kell a pornófüggőségből kimenteni. Ha nincs kultúrája a nemi erőszaknak (mint mondjuk Dél-Afrikában, ahol van), mert a törvény is szigorúan kezeli és a társadalom is mélyen elítéli, a gyülekezetekben kevesebben fognak annak következményeivel küzdeni. Ha nem engedélyezzük gyermekek nemváltását, sem az erre vonatkozó propagandát, kevesebb emberi roncsot kell a keresztény gyülekezeteknek könnyekkel, verejtékkel, mankókkal támogatni, amikor ezek az emberek rájönnek: visszafordíthatatlan butaságot csináltak. Így is mindig lesz elég probléma, de legalább nem hatványozzuk azok számát és mértékét.

Mondhatjuk persze, hogy a kegyelem éppen ott sokasodik meg, ahol a bűn is. Ez igaz. De soha nem jelentheti, hogy akkor támogassuk a bűn növekedését. „Szó sincs róla!” – kiáltja az apostol. Ha azt gondoljuk, hogy az evangélium ügyének annál jobb, minél rosszabb a társadalomnak, az evangéliumban való hitünk erőtlen, és kevés bennünk a szeretet. Keresztényként nem csak az lehet a felelősségünk, hogy ne üssünk el embereket az úton, vagy hogy meggyógyítsuk, akit elgázoltak. Az is felelősségünk lehet, hogy támogassuk a lámpa elhelyezését a csomópontba, hogy kevesebb legyen a baleset. Itt most szerintem erről van szó. Függetlenül attól, hogy valaki szereti-e ezt a kormányt vagy sem.

 

61 hozzászólás

  1. Steve

    Kiváló cikk, teljesen egyetértek!

    “a kormány által tervezett népszavazáson részt fogok venni, és keresztény világnézetemből következően öt határozott nemmel fogok szavazni”

    Én is így teszek és nagyon örülök annak, hogy színt lehet vallani a kérdésben tevőlegesen is!

    Egyébként pedig akik amiatt panaszkodnak, hogy ez csak egy kampány téma, fel kellene ismerniük, hogy a megoldás roppant egyszerű: az ellenzék is támogassa teljes mellszélességgel a népszavazást és a gyermekvédelmi törvényt! Legyen összpárti konszenzus ebben az ügyben! Így máris kifogták a szelet a kormánypropaganda vitorlájából. Azonban az, hogy ez nem történik meg (valamint, hogy ekkora indulat van a téma körül + nemzetközi nyomás, ahogy Ádám is említi), világosan rámutat arra, hogy igenis releváns, alapvető kérdésről (és a pártok által képviselt álláspontok között is lényegi és fontos különbségről) van szó. Az, hogy melyik álláspont győzedelmeskedik, a lehető legmélyebben érinti a teljes társadalmat és az ország jövőjét – helyes, hogy ezügyben népszavazás lesz és hogy fő kampánytémává lépett elő.

  2. Cypriánus

    Tökéletesen igaz!!!!

  3. Bagdán Viktor

    Szerintem is kiváló cikk, tökéletesen egyet értek. Bátor írás! Nagy szükség van ezekre, hiszen nagyon sok helyen megy a mismásolás, leöntjük cukormázzal a tehénlepényt, aztán máris fel lehet szolgálni franciakrémesként. A szeretet jegyében megfeledkezünk az igazságról. Mintha ez egyáltalán szeretet lenne! A gyermekvédelmi törvény ügyében én is igazat adok a kormánynak. És én is öt határozott nemmel fogok szavazni a népszavazáson. Elegem van abból, hogy még magukat keresztényeknek vallók körében is elnézést kell kérnem azért, mert sok ügyben igazat adok a kormánynak. Nem vagyok Fidesz-keresztény, de értetlenül állok azon “keresztény testvérek” előtt, akik a progresszív-liberális-neomarxista irányvonallal értenek egyet, és csak az ő médiájukból tájékozódnak, és nem jutnak tovább a mészárosozáson, kisvasutazáson. Sokszor fogalmuk sincs ezekről a kardinális kérdésekről, ugyanis a bolsevik média erről mélyen hallgat. Természetesen attól is leold nálam a biztosíték, amikor a HírTV-n épp az LMBTQ problémát bírálják (egébként joggal) és közben a műsorvezető arról beszél, hogy az teljesen rendben van, ha egy felnőtt férfi “normális” pornót néz, de ugye az LMBTQ propaganda felháborító. Ugyanezen műsorban felszólal még a katolikus pap is, teljesen melléállva az ügynek, a pornó felett szemet hunyva. Azt hiszem, a sátán jól szórakozik. Még szerencse, hogy mi nem ebben a világban reménykedünk, mert akkor minden embernél nyomorultabbak lennénk. Ettől még nem egyszerű, mert jelenleg itt élünk, és a fiaink, leányaink is…. Ha még lehet őket fiaknak, leányoknak nevezni egyáltalán, anélkül, hogy ezért beperelnének progresszív felebarátaink, vagy a Perintfalvi Rita-féle antikrisztusi “keresztények”…. Jelenleg még nem veszi el a gyermekeinket a gyermekvédelem, mint Norvégiában, de bizony efelé tart a nyugati irányvonal, jobb, ha észrevesszük. Vagy beszivárványosodsz, vagy fasiszta vagy. Ha hitvalló. újonnan született keresztény vagy, bementél a szoros kapun, és a keskeny úton jársz, akkor automatikusan a második kategóriába tartozol, mert Jézus Krisztus nem EGY megváltó számodra, hanem A megváltó. Ez már rögtön kirekesztés, fasizmus, szeretetlenség, ugyebár. Fontos a különbség a határozatlan és a határozott névelő között! (Paul Washer) “Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”

  4. pytta

    Paradox módon ezzel a poszttal egyaránt sikerült beállni a kormánypropaganda mögé (ezt nevezem igazi bátor kiállásnak… 🙂 ), megerősíteni az LMBTQIXY-jogokért küzdők motivációit (mert aki eddig kiállt értük, az ezután még inkább ki fog), eltaszítani a kereszténységtől még több embert, és úgy en bloc validálni a társadalmi polarizációt (nyilván a saját – meglehetősen szűk – szekértáborodat megerősítve).
    Csak egy csoport kerül ki vesztesen, a hívő keresztények. És amíg ez az árnyékbokszolás folytatódik, addig ez így is marad…

  5. Kovacsdpisti

    Köszi Ádám a posztot, nekem ez most imameghallgatàs volt!

  6. dzsaszper

    Kedves Pytta,

    te inkább a kereszténység önmagától való eltaszításának örülnél? Na abból kerülnénk ki hívő keresztények igazán vesztesen…

  7. Maris

    Ezzel a törvénnyel kapcsolatban én is igazat adok a kormánynak, végigolvastam és abszolút semmi olyan nincs benne, amivel vádolják sokan (kirekesztés, homofóbia, összemosás a pedofilizmussal, stb). Sokat kritizálom a kormány intézkedéseit, de emellett most kiállok!
    Mondjuk a népszavazással már nem tudok egyet érteni, nem igazán értem hogy egy már megszavazott törvénnyel kapcsolatban miért kell kiírni sok milliárd forintért, illetve a kérdések is a szokásos manipulatív megfogalmazások, aztán meg ki tudja mennyire lesz kicsavarva az eredmény, hogyan tálalják, milyen politikai haszonszerzésre használják fel. Nem tervezem hogy részt veszek, viszont a közösségi médiában, beszélgetésekben ki fogok állni a gyermekvédelmi törvény mellett!

  8. Csiha Marci

    Teljesen egyet értek Ádám. Ha még nem láttad, ebben a kb. két hete közzé tett videóban ők maguk fogalmazzák meg a napnál is világosabban a céljaikat. San Francisco Gay Men’s Choir.
    https://youtu.be/ArOQF4kadHA

  9. pytta

    @dzsaszper: árnyékbokszolás, gumicsont, légvár, szélmalom… Nem tudom, még hogyan lehetne érthetőbben leírni. Valószínűleg (és most lehet, hogy meglepődsz) kevés olyan dolgot tudsz mondani, amiben ne értenénk egyet AMÚGY ebben a témában. Még megkockáztatom, Ádám sem nagyon tudna. De ez nem erről szól.

  10. Fernando

    Pytta, azért kerülne ki vesztesen a hívő kereszténység mert a bűnt bűnnek nevezik? Vagy ezt a kifejezést már nem is szabad használni mert megsértődnek LMBTQI embertársaink?
    De hát az igazság az sok esetben sértő!
    “Ami nálad van azt tartsd meg amíg eljövök”
    és ne egy felvizezett evangéliumot.
    Nem szabad egy hívőnek passzívan sodródni az árral. 1930-as évek történései megtanították ezt nekünk.
    Egy ilyen fontos kérdésben állást kell foglalnunk. Vagy hátráljunk csendben lehorgasztott fejjel? Meddig?

  11. pytta

    “Nem szabad egy hívőnek passzívan sodródni az árral.” – de hiszen ennek a posztnak köszönhetően pontosan ez történt 🙂 Csak éppen Ádám a másik bandwagonra szállt fel, de felszállt. Ennek az “elnyomott hívő keresztény”-identitásnak a felvétele egy kényelmes pozíció, de én nem láttam az utóbbi évtized(ek)ben semminemű jelét annak, hogy a keresztények kiállnának ez ellen a “támadás” ellen, pedig lett volna miért (nem csak az egyházon belüli molesztálásos/testi-lelki abúzussal kapcsolatos esetekre gondolok, hanem általánosságban az egyházi intézmények működésére, visszásságaira).

  12. dzsaszper

    Kedves Pytta,

    máris mondtál egy olyan dolgot, amiben nem értünk egyet. Az pedig az ‘ “elnyomott hívő keresztény” identitásnak a felvétele’ felvetés Ádám cikke kapcsán. Nyomát nem látom. Szerény véleményem szerint egész másról van szó.

  13. pytta

    @dzsaszper: azt írtam, “ebben a témában” – ezt most a gyermekvédelemre értettem, és annak elvi kérdéseire, egyébként nyilvánvalóan sok mindenben nem értünk egyet. De köszönöm, hogy igyekszel megtalálni a köztünk lévő szakadékot, nem lesz nehéz, csak nincs sok értelme. Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy van egy híd közöttünk, (és azt gondolom, értem, és el is fogadom, hogy pl. Ádám milyen elvek mentén gondolkodik), de égesd fel nyugodtan.

  14. jobbagyp

    Kedves Ádám!

    Köszönöm a cikket, teljes mértékben egyetértek vele. Jómagam is részt fogok venni a népszavazáson, és 5 nemmel fogok szavazni. Sőt, tovább megyek, a választáson is ennek a törvénynek a támogatása az a mérce, ami mentén le fogom adni a voksomat. Valóban vízválasztó kérdésről, a gyermekeink jövőjéről van szó. Meggyőződésem, hogy ha most hallgatnak a keresztyének, a kövek fognak majd beszélni.

    Péter

  15. Fernando

    @Pytta
    Egyházi intézmények működésének visszásságai ellen kellett volna harcolni a hívőknek miközben a szivárványos ár elsodor? Egy belső konfliktusokkal elfoglalt Egyházat aztán valóban könnyen elsodorna!
    Te ezt szeretnéd?

  16. Istvan

    Teljesen egyetértek.
    5 Nem

  17. pytta

    @Fernando: igazad van, ha nem működik a szervezet, kit érdekel, csak a SZIVÁRVÁNYOS ÁR NE SODORJON EL!!!!
    További jó rettegést, és örömteli összekacsintásokat majd az urnáknál, ja és gratulálok: ezzel a lépéssel gátat szabtok a szivárványos árnak, úgyhogy már minden rendben lesz! 🙂

    (*Disclaimer: bocsánat, már nem tudok nem cinikus lenni… még egyszer – bár nincs rá túl nagyon befogadókészség: ez nem a szivárványos árról szól, és ezzel nem lesz megoldva semmi.)

  18. Szentes László

    Kedves Ádám,
    ezúttal nemet kell, hogy mondjak, mégpedig 5-ször:
    NEM, NEM, NEM, NEM, NEM 🙂

  19. Tóth Gábor

    Sok fontos tételmondat van az írásban, amit sokszor kellene bátran kimondani, képviselni a mai keresztyénségnek. Ezért nagyon örülök neki és köszönöm. Mégis egy kritikai észrevétel:

    Örülni a színből tett jónak is… rendben, én ezt elméletben értem, még ha átérezni nem is vagyok képes, de rendben, ez valószínűleg az én hitbéli kiskorúságom.

    De mégis van egy fontos körülmény, amit valahogy nem látnak, vagy nem akarnak látni a kormány mellett ez ügyben kiállók. A normaszöveg jelen formájában joghatás kifejtésére alkalmatlan, mert nem definiálja a fogalmait, szó szerinti értelmében betarthatatlan, és nem irányoz elő szankciókat sem. Ez így trollkodás, és csak a polgári engedetlenség provokálására jó. Nem az a baj, hogy kampánytéma IS, hanem hogy effektíve nem is mutat azon túl. Pont a kormánynál kellene a leghangosabban vernünk az asztalt, hogy ugyan vegyék már komolyan a bombát, amit bedobtak.

  20. Fernando

    Kedves Pytta,
    Tulajdonképpen milyen konkrétumra gondol amikor azt írja hogy nem működik a szervezet?
    Ádám jelenlegi helyzetértékelése nem rettegés. Korrekt elemzése a helyzetnek megfelelő súlyozással. Miért lenne eltúlozva a veszély? Többen rámutattak, hogy az elmúlt kb 10-15 évben nagyban megnőtt a 18 év alattiakon elvégzett nemváltó műtétek és hormonkezelések száma. Ezt én ugyanolyan csonkításnak tartom mint bizonyos törzsi kultúrákban a lánygyermekek nemi szervének megcsonkítását.
    Tisztelettel

  21. Gelbmann

    Kedves hozzászólók! Hívő keresztényként nagyon szívesen olvasom divinity blogját. Most viszont korlátozottan értek egyet vele. Számomra ez 6 nem-es népszavazás lesz. Mind az 5 kérdésre NEM a válaszom. A hatodik NEM pedig az, hogy elmegyek-e, ha meghirdetik a szavazást. Úgy érzem, hogy keresztényként eszközökké váltunk. Lehet, hogy sokak majd elűznek innen a hozzászólásom miatt, de vállalom. És nagyon nem tetszik az, ami ma a politikai megosztottság miatt az országunkban van. Hátam közepére se kívánom az LMBT… propagandát, de az ellenpropagandát sem. Tényleg most ez a legfontosabb kérdés?

  22. wkm

    Kedves Gelbmann, szerintem a cikkben ez a kérdés is meg van válaszolva.

  23. Steve

    Kedves Gelbmann,

    én attól tartok, ma tényleg ez a legfontosabb kérdés – magyar szempontból is fontos ez a kérdés (ha a gyerekek fontosak), de a teljes nyugati kultúrkör szempontjából is a mostani években ez a nagy kérdés (valamint az összes olyan szintén erkölcsi töltetű ügy, ami a szivárványos zászló alatt megbújik).

    Kevés országban adatik meg egyáltalán a lehetőség és szabadság, hogy ilyen kérdésben állást foglaljanak a keresztények (ill. általában a polgárok). Ezzel nem élni szerintem komoly stratégiai hiba, sőt, egyenesen mulasztás! Mivel a legtöbb nyugati ország már elbukott ebben a harcban, vegyük észre, hogy nem csak magunkért állunk ki, hanem értük is. Emiatt is jelentős aránytévesztésnek érzem, ha valaki ilyen-olyan csip-csup lokális ügyekre koncentrál, vagy kezét tördelve “kihasználva érzi magát”, szem elől tévesztve azt, hogy a teljes civilizációnk behódolni készül az ellenségnek és mi a végvárban harcolunk. Most minden támogatásra szükség van. Örüljünk annak, hogy van lehetőségünk tenni valamit azon túl is, hogy a billentyűzeten klímpírozgatunk egy világnézeti jellegű fórumon.

    A közelgő választások tekintetében is vegyük észre, hogy jelenleg a magyar kormány képviselői (pl. Orbán Viktor, Szíjjártó Péter) szinte az utolsó, nemzetközi szinten jegyzett és ismert, karakteres nyugati politikusok, amelyek a teljes euroatlanti rendszert néhány év alatt keresztben lenyelő, egyértelműen istentelen (ez persze kemény szó, de a múltban és ma is van, amikor használnunk kell/kellene ezt a címkét) áradattal szemben értékelhető ellenállást mutatnak. Akármilyen problémánk is van a mostani Orbán rendszerrel, ez egy komoly érték és szerintem fontos (vagy akár a legfontosabb) szempont kell, hogy legyen a szavazásunk során. Egyszerűen globális veszteség lenne, ha ezek helyett odakerülne valaki jellegtelen az alternatív felhozatalból (bár persze annak is lehet valamennyi nyugalma, hogy szépen “bezzeggyerekként” besimulunk a szodomai… akarom mondani európai értékekbe és végre újra stréberkedünk egy kicsit itt a kelet-európai térségben, mint ahogy a Románok szokták időnként csinálni). Ahogy mérges vagyok a túlnyomórészt jobboldali izraeli szavazókra, amiért Netanyahu globális perspektívából egészen mellékesnek tűnő személyes ügyei miatt bedöntötték a rendszerüket, vagy a kezüket tördelő amerikai keresztényekre, akik Trump jellembeli problémái miatt a szélsőségesen meleg és abortuszpárti Bidenre és Harrisra szavaztak (azzal nyugtatva magukat, hogy Biden azért legalább katolikus), ugyanúgy őrült hibának tartanám, ha a jelenlegi helyzetben az összezavarodott magyar keresztények ill. morális konzervatívok képesek lennének olyanokra szavazni, akik egyértelműen és a programjukban bevallottan gyakorlatilag ellehetetlenítenék számunkra a lelkiismereti szabadságunk gyakorlását.

    Legyünk józanok, ne zavarodjunk össze, ismerjük fel a saját érdekeinket és élve a jogainkkal, ennek megfelelően szavazzunk. Ne legyünk finnyásak, nem kell sem szégyenkeznünk, sem pedig bűntudatot éreznünk (és folyton szabadkoznunk) azért, mert a kormány családpolitikájával egyetértünk, vagy mert úgy érezzük, van egy olyan vonal, aminek az átlépése ellen hangosan tiltakoznunk kell. A kormány azért folytatja ezt a családpolitikát, mert úgy érzi, ennek van egy bázisa Magyarországon – ez a bázis pedig mi vagyunk – nem ők használnak minket tehát, hanem mi őket. Ha azonban megszűnünk bázisnak lenni, ez a politika össze is fog omlani – akkor pedig tényleg lehet majd sírni (és igen sovány vigasz lesz, hogy legalább “nem vagyunk kihasználva” – mert a kutya sem fog velünk törődni). Nagy a tét, legyünk normálisak!

    Egyébként pedig minden más párt számára is ott a lehetőség, hogy változtassanak a politikájukon és akkor elnyerhetik a keresztények támogatását. De nem ezt teszik, mert nem akarják ezt tenni (lásd pl. a Momentum ma bejelentett LMBTQ+ programját). Ha pedig nem akarják, akkor mi miért akarnánk mégis rájuk szavazni?

    Ajh, mi lesz itt a választásokig… Rázós ősz és tavasz elé nézünk. Emlékszem, szűk 4 éve is kaptam itt sok hideget és meleget a hasonló gondolataimért, a helyzet pedig azóta csak romlott. ;)).

  24. Csabacz

    #Steve

    Miért ne kapnál esetleg sok hideget és meleget ha egyszer leírod, aki nem úgy gondolkodik mint te, az nem normális?

  25. pytta

    “A szülők nem dönthetik el, mikor kezdik el a felvilágosítást, mert eljön a pillanat, amikor az olvasás örömét épp, csak hogy ízlelgető, óvodás vagy kisiskolás gyerek a figyelemfelkeltő óriási emojikon felbuzdulva boldogan kibetűzi az utak mentén, boltok falán, iskolák, óvodák szomszédságában leselkedő, ijesztő holdvilágarcát mutogató, megkerülhetetlen plakátot (a “fél” szóval kezdődik, mi mással?), és megkérdezi: mi az, hogy szexuális propaganda? A felnőttnek válaszolnia kell valamit, és a szó helyes értelmezése magában is szexuális (és politikai) propagandának számít.
    A szülő tehát, ha nevetni már nem bír ezen az egészen, kínjában hazudik vagy hallgat (a gyerek pedig érzi, és következésképpen szorong), vagy pedig olyan beszélgetésnek teszi ki a gyerekét, amit magától esze ágában sem lett volna ebben az életkorban kezdeményezni, és főleg azt nem akarta, hogy a testiséget bárki is a félelem vagy a politika kontextusába helyezze a gyermekek előtt. Azt pedig végképpen nem vágyja, hogy a gyerek rettegni kezdjen.
    Amikor a tévé, a hírek és az újságok, de még a házfalak és a gyerekműsorok is folyton kéretlenül tolják az arcunkba a válogatott, alaposan kicifrázott és felnagyított mumusokat, a felnőtt akkor is hibázik, ha elmondja az igazat, és akkor is, ha nem. A család nyugalma felborul, a hatalom bekebelezi a lelkünk után a testünket is, utána pedig rögtön hangosan minket vádol azzal, hogy bántjuk a gyerekeket. A hatalmi helyzet, vagyis a bántalmazó kapcsolat természete ilyen, beszivárog minden pillanatunkba, állandó bűntudatot kelt, nem hagy sem lélegzethez jutni, sem elfordulni, nem hagy hallgatni és nem enged beszélni sem, bölcsőtől a sírig uralni akarja a gondolatainkat.
    Pedig az emberek közt igenis létezik tapintat, gyöngédség, őszinteség, odaforduló figyelem és támogató türelem. Létezik barátság, szolidaritás, jókedvű beszélgetés, laza együttlét, játék és könnyedség, és létezik felszabadult vidámság is. Van sírás és nevetés, hátbaveregetés és ölelés, nemcsak harag és paranoia létezik. A politika csak egy a világ sokféle ügye közül, és nem egyenlő sem a hittel, sem a hazával, sem a szerelemmel, sem az egyéni vagy családi boldogsággal. Csak hát az ilyesmit nem célszerű elmagyarázni a gyerekeknek, hadd szorongjanak szépen tovább, legyen csak belőlük is gyanakvó és űzött, frusztrált és haragos, könnyen a másiknak ugrasztható felnőtt.” – Szabó T. Anna

    Pontosan ezt élem meg most a hétévesemmel. Köszönöm kereszténydemokrata, istenfélő kormány, köszönöm rettegő keresztények.

  26. Szabados Ádám

    „nemcsak harag és paranoia létezik… legyen csak belőlük is gyanakvó és űzött, frusztrált és haragos, könnyen a másiknak ugrasztható felnőtt” (Szabó T. Anna)

    „Pontosan ezt élem meg most a hétévesemmel. Köszönöm kereszténydemokrata, istenfélő kormány, köszönöm rettegő keresztények.” (pytta)

  27. pytta

    @Szabados Ádám: ?

  28. Szabados Ádám

    Nekem Te tűnsz gyanakvónak, űzöttnek és haragosnak. Szeretném is kérni, hogy más stílusban kommentelj, mert ez nem vezet valódi párbeszédhez.

  29. pytta

    Ádám, te most kiragadtál két idézetet mindenféle kontextus nélkül. Lehet, hogy én vagyok csökkent értelmű, de ebből (ha hiszed, ha nem) nem esett le a mondanivalód.
    Örülök, hogy megfogalmaztad a velem kapcsolatos érzéseidet, én meg akkor leírhatom, hogy számomra Te (legyünk modorosak, nagybetűvel) tűnsz gyanakvónak, űzöttnek és haragosnak. De ez tényleg nem párbeszéd.

    Érdekesnek tartom, hogy amikor a szivárványos-balliberális-ultra-poszt-neomarxista ideológiák beszivárgásáról van szó, akkor Te egyből a dolgok mélyére látsz, és részletesen kifejted, ne gondoljuk, hogy ezek a lépések nem a lelkünket akarják végérvényesen felfalni, lássunk a dolgok mögé, ám amikor a kereszténydemokratának álcázott propagandagépezet kezd úthengerként tarolásba, nagy kegyesen megállapítod, hogy “fontosabbak a konkrét ügyek, amelyekért politikusok színből vagy szívből harcolnak”. Tudom, hogy imádod, ha valaki a kettős mércével támad be, de én ezt egyszerűen nem tudom másként értelmezni.

  30. jobbagyp

    Kedves Steve!

    Teljes mértékben egyetértek 🙂 Egy ideje nem nagyon kommentelek, de úgy érzem, ebben a témában fel kell szólalnia a hívőknek. Nem lehetünk olyanok, mint Lót Sodomában, aki némán “gyötörte az ő igaz lelkét”. A népszavazáson és a választásokon is tulajdonképpen erre redukálható a dilemma: Sodomát akarunk, vagy sem? Aki hallgat, aki nem megy el, aki kevésbé fontos szempontok mentén az ellenzékre szavaz, az Sodomára szavaz.

  31. Fernando

    @Steve, teljesen egyetértek. Ádám és a Te érveid után már nincs mit hozzátennem. Akit az eddigiek nem győztek meg azokat nem tudom mi győzné meg! Persze nem kötelező egyetérteni és mindenki a saját lelkiismerete szerint foglal állást (vagy nem). Ez a szép az egészben 🙂
    Csak az érvelő párbeszéd fogadható el mint egyedüli eszköz a meggyőzéshez.

  32. Szabados Ádám

    pytta,

    nem a véleményeddel vitatkoztam, hanem moderátorként a stílusodat tettem szóvá. Kérlek, más stílusban kommentelj.

  33. Bagdán Viktor

    Kedves testvérek és felebarátok, név nélkül kommentelők! Szerintem teljesen mindegy, hogy kinek ki és mi szimpatikus. Ha valakinek tekintély Isten Igéje, akkor abból kell kiindulni, és az Igét is csak a Szentlélek segítségével lehet megérteni. Ha ez nincs meg, akkor felesleges vitatkozni, vagy át kell menni egy olyan fórumra, ami nem keresztény (bőven akad olyan is, ami annak mondja ugyan magát, de Isten Igéje nem számít mégsem, sőt ilyen gyülekezetek is bőven akadnak). Ha a fenti feltételekből indulunk ki, akkor Ádámnak és Steve-nek van igaza, és nem a liberális teológia híveinek. Gondolhatjuk úgy, hogy a gravitáció felfelé húz, de amikor kiugrunk az ablakon, ez nem fog számítani. Ne csapjuk be magunkat! A Teremtő törvényei megállnak, a mi gondolataink nem (ha nem az Igén alapulnak). “Semmivé teszi az ÚR a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait. De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.” /Zsoltárok 33, 10-11, RÚF/ ; “Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tervei valósulnak meg.” /Péld 19, 21, RÚF/; “Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR.” /Ézsaiás 55,8, RÚF/

  34. dzsaszper

    Kedves Pytta,

    Nem értem, miért gondolod, hogy hidakat szeretnék égetni, miközben csak igyekszem tisztázni, miben értünk egyet és miben nem, ami szerény véleményem szerint az építő vitához kell. Nem szeretek félreértések alapján ködszurkálásba belemenni.
    Őszintén remélem, hogy a válaszoddal nem kiprovokálni igyekeztél a hidak égetését.

  35. pytta

    Kedves dzsaszper,
    először is, olyasmire reagáltál, amit nem is neked írtam (ha magadra vetted, elnézést), maximum Ádám, illetve Fernando érezhetné provokálva magát. Másodszor pedig, az egyetlen dolog, amit nekem címeztél (abban a bizonyos hozzászólásban), az volt, hogy “máris van valami, amiben nem értünk egyet”, ha neked ez jelenti azt, hogy “igyekszem tisztázni, miben értünk egyet és miben nem”, akkor azt hiszem, ennek csak az egyik feléig jutottál… 🙂

    Amire viszont továbbra sem reagált érdemben szinte senki (és ami a kiinduló felvetésem volt), az az, hogy miért ugrunk bele ebbe a csapdába (ti. a keresztények), miért gondoljuk azt, hogy ez a nyilvánvalóan látszatnépszavazás (ami egyébként az egész témának – értsd: gyermekek jogainak védelme – az arculcsapása) bármilyen elvi vagy gyakorlati megoldást is próbálna kínálni, ahelyett, hogy a törzsi gondolkodás megerősítését, a “mi” és az “ők” különbségének a végtelen polarizálását, és a társadalomba való ékverést szolgálná?

    Mi az oka annak, hogy oly sok esetben sikerül “a dolgok mögé látni”, máskor viszont nem? Ha valamiről, akkor erről lehetne párbeszédet folytatni (a többi ugyanis – csak ismételni tudom magamat – árnyékboksz).

  36. Bagdán Viktor

    Kedves testvérek, felebarátok! Azt hiszem, elnézést kell kérnem azoktól, akiket sértett valamelyik hozzászólásom. Sajnos test szerint, és nem lélek szerint cselekedtem, írtam. Mai csendességemben több feddő ígét is kaptam Uramtól. (Sőt tegnap is, de nem vettem figyelembe.) Engem ítélték meg ezek az igék: “A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.”
    Példabeszédek 11:13 RÚF; “hogy világítson azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa.”
    Lukács 1:79 RÚF; “Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.”
    Lukács 6:35 RÚF; Szeretettel, Viktor

  37. dzsaszper

    Kedves Pytta,

    Kezdjük itt: miért gondolod, hogy a népszavazás nyilvánvalóan látszatnépszavazás?
    Szerintem nem az, és pl. Ádám a cikkben írt érveivel is egyetértek, hogy miért nem az.
    A magam részéről azt , hogy miért gondolod, hogy Ádám vagy Fernando “elnyomott hívő keresztény” pozíciót vett fel. Elképzelhető, hogy abból következtetsz tovább, hogy ez látszatnépszavazás, de ebben, amennyire látom, velük sem értesz egyet, tehát a továbbkövetkeztetés abból a premisszából, amin nincs egyetértés, nem korrekt a vitában. Én legalábbis így látom.

  38. Fernando

    Kedves Pytta,
    az ellenség taktikai hadmozdulatainak mozgatórugóit balgaság lenne nem felderíteni. Sztem ennek fényében èrtelmezd azt hogy Ádám pl. a marxizmussal kapcsolatos eszmetörtèneti dolgokat tárta fel. Hogy ki miért támogatja a kereszténységet? Annak felderítésére nekem nincs energiám/időm/kedvem. Ahogy mások már írták, lehet színből vagy szívből is hirdetni a Krisztust.
    Olyasminek tartom a kérdésed mintha Dobó Istvánék a törökök betörési kísérletei alatt azon vitatkoznának hogy miért barna zokniban mennek fel a várvédők a falra miközben kék zokniban kellene.
    A férfi-nő dualitásnak megvédelmezése minden józan gondolkodású embernek az érdeke. Akár keresztény akár politikus.

  39. törzsmókus

    @Steve
    „a megoldás roppant egyszerű: az ellenzék is támogassa teljes mellszélességgel a népszavazást és a gyermekvédelmi törvényt! Legyen összpárti konszenzus ebben az ügyben! Így máris kifogták a szelet a kormánypropaganda vitorlájából.”

    Az megvan ugye, hogy először pontosan ez történt? Beadta a kormány a gyermekek védelméről szóló törvényjavaslatot, és az ellenzék teljes mellszélességgel mellé állt. Muszáj volt valami olyat beleírni az utolsó pillanatban, amit már nem fogad el az egész ellenzék.
    Itt egyértelműen az emberek egymásnak ugrasztása volt a cél; mind az LMBTQ+ emberek, mind a keresztények csak eszközök, akiket a kormány gátlástalanul kihasznál hatalmi céljaira.
    Hadd ne tapsoljak ehhez. Én sokkal szívesebben élnék egy deklaráltan nem keresztény kormány alatt a saját keresztény elveim szerint, mint egy magát a kereszténység egyedüli képviselőjének beállító, és a kereszténység nevében gyűlöletet szító hatalom alatt.

  40. dzsaszper

    Bocsánat, úgy tűnik, előző Pyttának szóló kommentemből két szó véletlenül kikerült (olykor a touchpadem kicsit túl érzékeny.
    Szóval a magam részérői nem értem, miért az áldozati póz feltételezése.

  41. Fernando

    @ Gabe, ha ez az ember kereszténynek tartja magát akkor sürgősen meg kell térnie!
    “Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!”
    A hivatkozott cikkben pedig Orbánt mindenféle fasiszta aljas gazember diktátornak titulálja. Ezen állításoknak egyszerűen nincs ténybeli alapja…

  42. Csabacz

    #Fernando

    Elolvastam a cikket… én sem fasisztáznék!
    De az öt ponthoz amit fűzött az szerinted megáll vagy nem áll meg?

  43. dzsaszper

    Kedves Gabe,

    Egyrészt, az alapvetően kormányzati hatáskörben ügydöntő népszavazásnak van értelme: az Országgyűlés magához vonhatja a hatáskört, az ügydöntő népszavazás pedig köti az Országgyűlést és a kormányt a népszavazást követően 3 évig.
    Ráadásul a senki kezdetű mondatok jó része kapcsán is kétségeim vannak (figyelve az amerikai, brit, német skandináv híreket), szerintem a szerző naív vagy álnaív.
    Amúgy az amerikai népszava az utóbbi pár évben igencsak elfogultnak tűnt a számomra, cseppet sem mértékadó mára, sajnos.

  44. Szabados Ádám

    Ezen az új honlapon pszichológusok szólalnak meg – egyelőre inkognitóban (ami Bagdy Emőke meghurcolása után némiképp érthető). Ez a cikk például a gyermekvédelmi törvényről szól, tömören és közérthetően:

    https://pszichoertek.hu/szuloijogok/

  45. wkm

    Dzsaszper,

    “Ráadásul a senki kezdetű mondatok jó része kapcsán is kétségeim vannak (figyelve az amerikai, brit, német skandináv híreket), szerintem a szerző naív vagy álnaív.”

    Szerintem ez utóbbi.
    A törvény fontosságát jól jelzi, hogy pár éve a Németországban élő rokonok döbbenten újságolták, hogy az iskolában a ötödikes gyereküknek órán, 2 külsős emberke szexuális “felvilágosítást” tartott (a tanár kiment az óráról), amikor is elmagyarázták és illusztrálták, hogy hogy csinálja a fiú a lánnyal, a fiú a fiúval, lány a lánnyal, majd saját maguknak, továbbá azt is, hogy hogy lehet ezt egyes állatokkal is csinálni. Bátorították a gyerekeket, hogy kezdjék el a szexuális életet, és felhívták a figyelmet arra, hogy a szüleiknek ne beszéljenek erről, “Legyen ez a mi titkunk”.
    Ez szülői engedély nélkül történt, és szerintem felér egy megrontással. A két évvel fiatalabb gyereküknek már negyedikes korában akarták megtartani ezt az órát.

    Szóval nagyon valóságos jelenséget szabályoz a törvény, végre nem a kisebbség érdekei szerint. A népszavazás pedig nagy valószínűséggel megerősíti a demokratikus legitimációját a törvénynek.

  46. Steve

    @törzsmókus,

    ismerem ezt az érvelést, de szerintem zseniális taktika volt a kormány részéről ez a lépés, mivel szivárvány kérdésben egyértelmű színvallásra kényszerítette az összes pártot. Persze ha egy külön törvényt hoztak volna ezügyben, akkor is nyilván ugyanúgy leszavazták volna a balos ellenzéki pártok (jobbik talán nem) és valószínűleg a felháborodás is hasonló lett volna – de így, hogy képesek voltak a baloldali pártok egy pedofil törvényt leszavazni, a kontraszt is nagyobb. Az a veszély nem áll fenn, hogy emiatt a lépés miatt pedofil ügyben megszünne a társadalmi konszenzus (vagyis hirtelen a baloldali pártok pedofilbarátakká válnának), valamint az a veszély sem fenyegetett/fenyeget, hogy a pedofiltörvény nem menne át vagy maradna meg a jövőben (a baloldali pártok is csak a gyerekek meleg/gender érzékenyítését ellenző és szülők jogait megerősítő részeket akarják kiszedni a törvényből hatalomra jutásuk esetén).

    A kormány tehát (a pedofil ügyre vonatkozóan) különösebb kockázat nélkül kihasznált egy magaslabdát, szerintem jó irányba tematizálta a közbeszédet, reflektorfénybe helyezett egy nagyon fontos kérdést (nem csak magyar, hanem európai szinten, ami egészen elképesztő eredmény ebben a témában!) és mozgosította a konzervatív tábort egy tényleg fontos és jól megragadható ügy mentén. Ez politika, de szerintem jó politika.

    További haszna ennek a megoldásnak, hogy nagyon helyes módon a vita arra a síkra terelődött, hogy az LMBTQ+ lobbi által megvalósítani kívánt óvodai/iskolai gender és melegpropaganda ill. az abból kinövő, szülői egyetértés nélküli nemváltások irányába való ösztönzés a gyermekekkel szembeni abúzus és szexuális megrontás egy formája-e – azzal egy lapon említhető-e, vagy sem. Szerintem igen (és bizonyos értelemben még veszélyezettebb is, mert rendszerszintű problémát eredményez, senkinek a gyereke nem lesz biztonságban). Éppen ezért még most, az elején, csírájában kell elfolytani ezt a folyamatot. Ez szükséges és időszerű – ne felejtsük el, hogy az egész ügyet nem a kormány robbantotta ki, hanem az aktivisták kezdték a meleg/gender mesekönyveikkel, amit óvodákba akartak bevinni és a nyugati minta alapján tudjuk, hogy ez mindössze néhány év alatt hova tud kifutni.

    A kormány kiváló lépései miatt azonban a máshol látott gyors romlás helyett most ott tartunk, hogy sikeresen és drámai módon a társadalmi vita fókuszába került ez az ügy, valamint a kérdés foci vb-t érintő tovagyűrűzése miatt az is minden magyar ember számára egyértelmű lett, hogy mekkora európai ill. nemzetközi erő áll a gender/meleglobbi mögött és hogy valós veszélyről van szó (szerintem nagyon sokan, akik nem követték, mi zajlik nyugaton, most döbbentek rá erre először igazán). Szerencsés további fejlemény, hogy a téma karakán kezelése így a nemzeti önérzet részévé is kezd válni.

    Lehet, hogy a fenti eszmefuttatáson valaki elszörnyed (“micsoda propagandagép lett ez a Steve”), de egyértelműen jobb elébe menni az egésznek és támadni, mint azt a nyugati mintát követni, ahol a kezdeményezés a melegszervezeteknél van és mire a társadalom passzív tunyaságban kókadó konzervatív fele ébredezni kezd, már tulajdonképpen vége is a harcnak – kész tények elé van mindenki állítva. Ha pedig – ne így legyen – ezzel az üggyel a kormány elbukik (nem brüsszel nyomására, hanem mert a magyar emberek úgy szavaznak egy népszavazáson vagy majd a választásokon – ami szerintem csak akkor lehetséges, ha a keresztény/konzervatív oldal ahelyett, hogy felismerné a történelmi helyzetet, elkezd bénázni és “önmarcangolósdit” ill. “árnyaltangondolkodósat” játszani egy ilyen kritikus szituációban), akkor is legalább elmondható, hogy megvolt a lehetőség arra, hogy fordítsunk a helyzeten. De remélem, a magyarok többsége józan döntést hoz és azt is remélem, hogy a keresztények többsége “normálisan” fog gondolkodni és lépni (igen, @csabacz alapvetően jól értette, hogy mit akartam mondani… :)). Értem persze az összes szempontot, amivel lehet árnyalni a dolgokat ill. amiért lehet húzni a szánkat, hiszen itt élek én is – de nem látom értelmét úgy agyonárnyalni mindent, amíg a végén a keresztények szavazatainak eredője egy nagy nulla lesz. Nehogy már a lelkiismereti válságaink miatt végül az országunk ráálljon egy visszafordíthatatlan lejtőre – ezt engedni történelmi bűn lenne, nem lehetünk cinkosok semmi ilyesmiben! A másik oldal céltudatos és pontosan tudja mit akar és hogyan akarja azt elérni – éppen emiatt úgy tűnik, nyugaton eddig jóval sikeresebbek annak ellenére, hogy számszerint a (passzív) keresztény tömegek töredékéről van szó (vagy volt szó eredetileg).

  47. Steve

    vb -> eb 🙂 A vb nem hiszem, hogy ennyire szivárványos lesz, Katarban nem merik…

  48. Cypriánus

    Sok keresztény sajnos a ” lassan megfövő béka” a progresszív fazékban.

    Egyszerűen nem fogják föl , mennyire alattomos, fanatikus, és diktatúrát építő jelenség a woke mozgalom. Ezek a régi bolsevik és náci hatalomátvételt idéző szellemi rohamosztagosok semmiféle megértést sem érdekelnek.

    Pl neheztelek az érdemtelenül ” túlhájpolt” Philip Yancey-re is. Volt szerencsém Yancey-t élőben látni és hallani, ahogy még az első narancsos forradalmat dicsérte Ukrajnában, megalapítottam ez egy nagyon naiv ember: a kiábrándult ukránok addigra már leszavazták a nyugati titkosszolgálatok helyi bábjait, akik pocsékul kormányozták az országot,- magyar szemmel meg nem tudtam elsiklani affelett, hogy az első narancsos forradalom is fenyegetni kezdte a békés , joviális és kicsi kárpátaljai magyarságot. Cserében egykori ukrán nácik kaptak szobrot, mint a zsidók és lengyelek ellen népírtást végző Bandera.

    Nincs szükség magyar Philip Yancey-kre, az eredeti is túl sok. Magyar történelmi tapasztalat mellett pláne, de amerikai szemmel is naiv.

  49. Fernando

    Kedves Csabacz,
    Borzasztó stílusban íródott a hivatkozott post. Ahogy Dzsaszper is írta, pár éve az a site már nem mérvadó.
    Nem értek egyet pl azzal az érvvel hogy “nincsenek köznevelési intézményekben szexuális irányultságokat bemutató foglalkozások”. Lehet hogy ma még nincsenek, de a híradások szerint a “ledarált mesekönyv” mellé már elkészültek az óvodai foglalkoztató füzetek amiket nyilván használni is akartak/akarnak/fognak. Nem ma hanem mondjuk holnap.
    Teljesen indokoltnak látom hogy ez ellen tenni kell.
    A népszavazás a demokrácia legalapvetőbb intézménye. Azon részt nem venni dőreség. Az európai unióban látom azt, hogy a népszavazások eredményeit megkerülni igyekeznek.
    Továbbá vélelmezem hogy a valószínűsíthető vereség elkerülése miatt mondja azt a hazai ellenzék hogy ne vegyünk részt rajta.

  50. Zoli

    Az lmbtq ideológiák elleni gyerekvédelmem szükséges. Ellenben van egy másik fajsúlyos téma, amely másfél éve befolyásolja mindnyájunk és gyerekeink jelenét és jövőjét. Erről is illene keresztényként beszélni, mert a veszélye ezen lmbtq fertőző ideológiákhoz mérhető.

  51. Tom

    Nem hiszem hogy sokáig elkerülhető lesz az Unió területén elő sok millió muszlim, vallását komolyan vevő keresztény és ortodox zsidó és máshova sorolható embertársunk egy ideológia miatt történő kollektív diszkriminációja…..mely előbb vagy utóbb nemcsak a multinacionális vállalatok részéről fog megvalósulni ami már egyébbként jelenleg is van- hanem a jogalkotás területen is megjelenik majd központi utasításra tagállami szinten kerül bevezetésre mint un. jogharmonizáció. Mindezzel párhuzamosan pedig állami propaganda fogja azt hirdetni hogy a világnézetük és véleményük alapján gyűlöletkeltőnek és kirekesztőnek tartott emberek diszkriminációjának szükségességet sőt igazságosságát. Mindez pedig összeegyeztethető lesz- pusztán jog értelmezés kérdéseként ami szinten egységes lehet csak- az Unió által vallott alapertekekkel mint a szólás, lelkiismereti , vallás szabadság stb… Vajon ha idáig eljutunk miértünk ki fog kiállni ki fog felvonulni ? Bartus Laci majd akkor is így fog őrjöngeni hogy jaj bántják a hitestvéreimet milyen csúnya dolog….

    Az őseim az egész huszadik században- talán 1990 után nem olyan értelemben mint előtte – de másodosztályú állampolgárok voltak a saját hazájukba. Most akkor rám is ez vár? Ki gondolta volna hogy a rendszerváltás után újra megjelenik a politika és az ideológia ott és úgy mint 1990 előtt?

  52. Gáspár Attila

    Sajnos az emberiség szembe fordult a teremtő Istenünkel, megtagadjuk törvényeit, ezért sok figyelmeztető jelt kapunk, hogy térjünk meg. Aktualizálni kell Jónás prófétát: Még negyven nap és Ninive elpusztul (Jónás 3,4). A ninivei király tudta, hogy bűnbánatot kell hirdessen, a nép is észbe kapott, engedelmeskedett és megmenekültek. Tegyünk mi is hasonlóan, tartsunk bűnbánatot, hogy megmeneküljünk Isten haragjától.

  53. Fernando

    @Cypriánus ez a lassan megfővő béka nagyon találó sajnos.
    De ez a “nem teszek semmit mert engem személyesen nem érint” szerep nemcsak belülről fakad hanem kivülről is erősítik “szépelgő” emberek akik rettegőnek hívják azokat akik ki akarnának ugrani a fazékból.
    És ha már a költészet is szóba került akkor:
    ” Nem elég a jóra vágyni
    A jót akarni kell
    És nem elég akarni
    De tenni, tenni kell”

  54. István70

    [I]Amire viszont továbbra sem reagált érdemben szinte senki (és ami a kiinduló felvetésem volt), az az, hogy miért ugrunk bele ebbe a csapdába (ti. a keresztények), miért gondoljuk azt, hogy ez a nyilvánvalóan látszatnépszavazás (ami egyébként az egész témának – értsd: gyermekek jogainak védelme – az arculcsapása) bármilyen elvi vagy gyakorlati megoldást is próbálna kínálni, ahelyett, hogy a törzsi gondolkodás megerősítését, a “mi” és az “ők” különbségének a végtelen polarizálását, és a társadalomba való ékverést szolgálná?[/I]

    Nem ugrunk bele semmilyen csapdába. Az LMBTQ agresszív propagandájának gátat kell vetni, mivel ők maguktól nem teszik meg, egyértelmű céljuk a térfoglalás a társadalom minden struktúrájában, és nincs vagy elnyomják (ezt nem tudom, nem ismerem őket ennyire) a köreikben lévő józan hangokat. Egyébként úgy sejtem, itt is van egy csendes többség, akikkel lehetne értelmes párbeszédet folytatni, és talán lenne út számukra az egyházba is, ahogy az elváltaknak, szingliknek, gyermeket nem vállalóknak is van, ha a politizáló LMBTQ aktivistáik nem nyomnák el a hangjukat. A tegnapi Pride egyérelműen megmutatta, hogy politikai küzdelemről van szó mindkét oldalról. És ahogy a lengyeleknél, úgy a magyaroknál is emberükre fognak akadni.

    Ahogy korábban már leírtam, amíg a szinglik, illetve a gyereket nem vállaló emberek, párok nem kívánják az életformájukat óvodásoknak és iskolásoknak – nem érdekel, milyen “fedőnév” alatt – reklámozni, addig a nyilvánvaló kisebbségben lévőknek sem kell erre lehetőséget biztosítani, ha már maguktól nem képesek az önmérsékletre. Én nagyon bízom benne, hogy a melegeknél is artikulálódik egy józan hang, akiknek nem az a szabadság fokmérője, hogy a bukik-e végre Orbán.

  55. sifnomis

    Lassan lecseng az eszmecsere, azért pár gondolatot én is megosztanék.
    A vita hátterében szerintem az a kérdés rejlik, hogy a népszavazáson való részvétel, állásfoglalás tekinthető-e keresztyén, bibliai értékek melletti kiállásnak. Mert ha igen, akkor “kötelező” részt venni.

    A keresztyén állásfoglalás mindig személyes és nyilvános, a népszavazás viszont anonim és titkos. Ez a szememben önmagában kizárja, hogy a részvétel keresztyén állásfoglalás lehessen.
    A népszavazás a társadalom politikai rendszerének az egyik eleme, valamint a politika sohasem fehér-fekete. Keresztyénként ezért kötelező politikai szempontból is vizsgálni egy-egy politika aktust.
    Minden népszavazásra igaz, hogy a feltett kérdések mögött van a háttérben másodlagos cél. Szinte mindig ez a másodlagos valójában az elsődleges. Sokszor ez előre tudható, de utólag mindig kiderül a valódi cél. Sok korábbi népszavazásnál konkrétan látható, hogy a “nép” szavazott, a népszavazást indítványozó politika erő pedig amikor hatalomba került, pont a nép döntésével ellentétesen kormányzott. Ez országfüggetlenül minden népszavazásra igaz, az Orbán-félére is, a Karácsony-félére is. Mindkettő másról szól mint a kérdések. A politika már csak ilyen. Ha nem akarok “sodortatni”, a politika játékszerévé válni, akkor mindezt illik figyelembe venni. (Az azért a rendszerváltás jelzésértékű kor- és kórtünete, hogy népszavazásilag eljutottunk a négyigenestől az ötnemesig.)
    Az is vizsgálandó (mert akár befolyásolhatja a részvételt is), hogy a népszavazásnak milyen társadalmi hatása van/lesz. A feltett kérdésekben nem, a hivatalos kampányban sem, de máshol már megjelent olyan érvelés, amely a kérdésbe a blaszfémia határát átlépve belekeveri az Istent (lásd Sytka júliusi idevágó posztja). Ilyenből egyre több lesz, főleg a közösségi médiákban. Hiába szavaz valaki bibliai megfontolásból, a végeredmény akkor is az, hogy a véleménye összemosódik a többiek egészen más megfontolásaival, nézeteivel, és egyben felerősíti, legitimálja azokat.
    Nekem sem tetszik az LMBTQ+ mozgalomnak már léte sem. Főleg az aggresszivítása, radikalizmusa, a vélemény- és szólásszabadságot korlátozó törekvése, és hogy még a nyelvet is megerőszakolja. A bűn viszont magában hordja a büntetését is. Minden szélsőség kiprovokálja más, vele szemben álló szélsőség megjelenését. Én nem hiszek a “Nyugat már behódolt” értékelésben. Ez csak látszat és időleges. A többség még hallgat. Viszont – több más társadalmi konfliktus miatt is – ha besokall, akkor radikális lesz a váltás is. A tömegdemokrácia nem a humanizmus, az emberi jogok garanciája. Olyan válaszok jönnek majd, amelyek keresztyénként nem vállalhatók, de meglesznek. Én a legkevésbé sem szeretném ezt elősegíteni, siettetni.

    Nekem Divinity legfontosabb gondolata ez volt: “A másik figyelmen kívül hagyott szempont az, hogy a társadalom morális züllése az egyházban is mindig lecsapódik.” Ő a keresztyén állásfoglalás melletti érvként írja ezt. Én pont fordítva látom: épp ehhez kapcsolódik a legfontosabb ellenérvsor.
    Miért gondolja keresztyénként bárki, hogy a (bibliai értelmű) bűnt, a bűn megjelenését a világi jog, hatalom le tudja győzni vagy korlátozni? Büntetni, nagyon korlátozottan igen, de legyőzni? Hogy megvéd minket és a gyerekeinket? Ugyan! Több nagyságrenddel nagyobb veszélyt jelentenek a közösségi médiák a gyermekeink (és a mi) személyiségfejlődésére, beleértve a nemi identitásuk kialakulását is. Küzdünk ellene? Nem, az egyház is beköltözik. A jog és a hatalom nem tudja megakadályozni a “társadalom morális züllését”. Már azért sem, mert a jog a társadalom moráljának a tükre és nem az iránytűje.
    A mondat mégis fontos, mert sokak nem tudatosult félelmét fejezi ki.
    Jézus megkísértése mutatja, hogy a kisértés ellen az egyetlen fegyver az Ige. A helyesen értelmezett, alkalmazott és megélt Ige. Másban reménykedni hiábavalóság.
    A mondat azért is fontos, mert – sajnos – tapasztalaton alapul.
    Az LMBTQ+ mozgalmat történelmi összefüggésben kell nézni. A XIX. században indultak a különböző emancipációs mozgalmak. Ennek eredményeképpen megváltozott többek között a nők helyzete, jogai, emiatt a férfiaké is, mára a gyerekeké is. Már rég nem beszélhetünk “hagyományos” férfi-női szerepekről sem a társadalomban, sem a családban. Volt szexuális forradalom is. Változott a házasság megítélése is: bizonyos fogalmak, értékek (pl. hűség, elköteleződés) sokat vesztettek jelentőségükből. Az LMBTQ+ mozgalom e folyamat része. Sok korábbi tabu megdőlt, a változás elfogadottá vált, ők most sürgetik, követelik a maguk tabujának a ledöntését.
    A Biblia beszél a teremtés rendjéről, férfi-női szerepekről, családon belül is, heteroszexuális kívánságról, bűnről is, a házasság felbonthatatlanságáról is (ritka kivételtől eltekintve), stb. Persze, lehet ezekre azt mondani, hogy idejétmúltak, hogy csak egy letűnt, patriarchális társadalom lenyomatai. Így lenne? Sokszor van olyan érzésem, hogy bibliaértelmezésünk során nagyon konzervatívok vagyunk (helyesen), ha olyan bűnökről van szó, amelyben nem vagyunk és nem is lehetünk érintettek. Bezzeg más esetekben nagyon is megengedő az értelmezésünk …
    Ez az LMBTQ+ őrület nekem nem arról szól, hogy szörnyülködjek, “harcba” kezdjek ellene a világ eszközeivel. Inkább arról, hogy önvizsgálatot tartsak: nem lehet, hogy én is azon az úton járok, csak kissé lemaradva? Hogy a félelmem, a haragom tudat alatt a holnapi énemnek szól? (Nem a meleggé válásra kell itt gondolni!) Közösségileg nézve: 50-100 éve gondolta bárki is, hogy a nyugati egyházakban az lesz, ami lett? Gyorsul az idő, félő, nálunk kevesebb is elég lesz. (Az evangélikusoknál fog először rezegni a léc.)
    A radikális őrületre radikális “őrülettel” kellene válaszolnunk. Megélni teljesen, minden részletében a helyesen értelmezett bibliai tanítást, értékrendet. És ha gyarló emberként elbukunk, akkor felismerni, megbánni a bűnt, a mi “devianciánkat”. A gyerekeinket is csak ez óvhatja meg. A világ folyása ugyan ettől sem változik meg, de egyes érintetteknek is ez adna lehetőséget, hogy rátaláljanak a jó útra.

  56. dzsaszper

    Kedves sifnomis,

    érdekes kérdéseket feszegetsz.
    elöljáróban, az érintett témákhoz több különböző szerepből hozzá lehet szólni: egyáltalán emberként, hitvalló keresztyénként, vagy akár tudatos állampolgárként… ezeket fontos tudni megkülönböztetni nem árt.
    Ugyanakkor hitvalló keresztényként is fontosnak tartom, hogy a tudatos állampolgár szerepben is megnyilvánuljunk (itt eszembe jut Jeremiás könyvének 29. része például). Még akkor is, ha a tudatos állampolgár megnyilvánulások mentén nem feltétlen ért egyet minden keresztyén.

    Nem ártana ha a keresztyének hangja, akár amennyire lehet, lefedve a politikai palettát, többet hallatszódna, és közben a politikai véleménykülönbség mellett is, mint testvér a testvérrel tudnánk eszmét cserélni és imádkozni.

    Ez egyből válasz a személyes hitvallás és népszavazáson való részvétel feszültségét firtató felvetésedre. Keresztyénként fontosnak tartom a népszavazásban való részvételt kinek-kinek a saját bölcsesége és lelkiismerete szerint, de ez a részvétel nyilván nem hitvallás.

    Nem egészen értem, milyen jellegű másodlagos célra utalsz, milyen másodlagos célt vélsz felfedezni.

    A magam részéről azt látom, hogy a közerkölcs, a közjog, a társadalom értékrendje és általában kultúrája az, amin vita van, és nem gondolom, hogy a nyugati társadalmak útját kellene követnünk, sőt! De ezt elsősorban tudatos állampolgárként fogalmazom meg, nem hitvalló keresztyénként.

    Továbbgondolva, az alábbi gondolatodra:
    “Miért gondolja keresztyénként bárki, hogy a (bibliai értelmű) bűnt, a bűn megjelenését a világi jog, hatalom le tudja győzni vagy korlátozni? Büntetni, nagyon korlátozottan igen, de legyőzni? Hogy megvéd minket és a gyerekeinket? Ugyan! Több nagyságrenddel nagyobb veszélyt jelentenek a közösségi médiák a gyermekeink (és a mi) személyiségfejlődésére, beleértve a nemi identitásuk kialakulását is. Küzdünk ellene?”
    Nos, legyőzni nyilván nem tudja a világi jog és hatalom. De korlátozni tudja, és ez fontos feladata, a Római levél 13. részének eleje alapján is.
    Ami pedig a közösségi média gyerekekre tett hatását illeti, épp a népszavazás néhány kérdése szól erről, persze elsődleges módon… de nem lényegtelen módon évekig köti a népszavazás a hatalom gyakorlóit, legalábbis elvileg…
    Az önvizsgálat szerintem is az első feladat, keresztyénként is. De nem zárja ki azt, hogy, mint tudatos állampolgár, fellépjek a közerkölcs, közjog, társadalom értékrendje és a kultúra átformálására tett kísérletekkel szemben.

  57. jgabor

    Lima Rui,
    Én is nagyra értékelem a Válasz Online objektivitásra való törekvését. Bár ez nem a keresztény álláspont (nem is lehet az), de ebből a hangvételből kiindulva sokkal józanabb beszélgetéseket lehetne folytatni.

  58. Tavaszieper

    Kedves Lima Rui,

    Mi egyszerű szülők, egyszerű gondolkodással azt támogatjuk, hogy az állami oktatási intézményekben ne tájékoztassák a gyermekeinket olyan aktivisták, akik az évezredek óta megszokottól eltérően gondolkodnak a nemi identitásról, a szexualitásról.
    Nem gond hogyha más a nézetük, hiszen ez a fajta szemlélet valóban nem új, lásd Sodomát, vagy a görög kultúrát.
    Javaslatom, szervezzenek maguknak oktatásokat, és ha egy szülő fontosnak tartja majd, hogy ilyen irányú felvilágosításra van szüksége a gyermekének, irassa be ezekre a kurzusokra.
    De az a gyanúm és kérlek cáfolj meg, hogy itt nem csupán jó indulatú felvilágosítási célról van szó, hiszen akkor valóban a magán oktatási kurzusok, egy ésszerű mindenki által elfogadott megoldás lehetne.
    Mi a cél? Miért nem megfelelő, hogy az aktivisták a maguk szervezett fórumokon tartsák oktatásaikat, saját intézményeikben azok számára akik ezekre vevők?

    Érdekelne a válaszod. Köszönöm.

  59. dzsaszper

    Kedves Lima Rui,

    A magam részéről fenntartásaim vannak. Konkrétan a pubertásblokkolók lehetséges hatásai és mellékhatásai bemutatása nem tűnik kiegyensúlyozottnak. Nagyon nincs mellékhatások nélkül az az úgymond időnyerés, ami már önmagában invazív beavatkozásnak tekinthető.

    Ezzel nem mondom azt, hogy a pubertásblokkolókat úgy ahogy van, teljesen tiltani kellene. De a protokoll az esetükben írtózatosan nem mindegy.

    Itt érdekes lehet még egy tavalyi angol bírósági itélet (a híradás angolul van) https://www.economist.com/leaders/2020/12/12/other-countries-should-learn-from-a-transgender-verdict-in-england

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK