Július 27-én délután három óra tizenöt perckor az evangéliumi hit óriása távozott el közülünk. Egy ember, akinek a szavát a világ minden táján hívők milliói és evangéliumi vezetők generációi figyelték. Egy ember, aki képes volt egy személyben megtestesíteni az evangéliumiság lényegét, és azt zászlóként fél évszázadon keresztül a magasba emelni. Egy anglikán, aki elsősorban evangéliumi volt. Egy vezető, aki szolgált. Egy megkérdőjelezhetetlen tekintély, aki a Szentírás tekintélyének vetette alá magát, és másokat is erre bíztatott. Egy tanító, aki haláláig tanult. John Stott kilencven éves volt, amikor bement Atyja örömébe. Most már időtlen.

A polcomon több mint tíz éve kint van egy kép, melyen Martyn Lloyd-Jones és John Stott szerepelnek. A fénykép 1966-ban készült egy konferencián, amely annakidején az angol evangéliumi kereszténység sorsában meghatározó szerepet játszott. Lloyd-Jones volt az előadó, Stott a moderátor. A konferencia végén Lloyd-Jones odament Stott székéhez, és valószínűleg az evangéliumi mozgalom jövőjéről beszélgettek. A fekete-fehér fénykép ezt a pillanatot örökíti meg. Néha leesett a polcról a kép, vagy új lakásba költöztünk, és egy időre valamelyik láda mélyére került, de a végén valahogy mindig visszatért a polcomra. Lloyd-Jones és John Stott iránytű volt a számomra, és együtt voltak azok. Azt hiszem, evangéliumi vezetők generációi éreztek hasonlóképpen.

Stott szerepe felbecsülhetetlen az életemben. Fiatal hívőként olvastam A gondolkodó hívő ember és a Bibliaismereti alapok c. könyvét. Egyetemistaként az egész teológiai gondolkodásomat megváltoztatta a Krisztus keresztjéről szóló monográfiája. Később elolvastam az összes bibliai kommentárt, amit magyar nyelven kiadtak tőle, és néhányat angolul is. Az igehirdetésről szóló könyve a szívemhez nőtt, és számos más írása is, melyekben a világ, a kultúra és a keresztény hit kapcsolatáról beszél. Stott írásaiban a keresztény hit mindig a valóságba gyökerezik, azzal összefüggésben ölt testet, és ettől hitelesnek és megélhetőnek mutatkozik. Stott kétfelé figyelt: a világra (world) és az igére (Word). Evangélistaként segített a világnak megérteni az igét, tanítóként és prédikátorként segített a hívőknek megérteni a világot. Páratlan tisztánlátása és lényeglátása tette Stott írásait népszerűvé, és tette őt magát követhető és követésre méltó evangéliumi vezetővé.

Timothy Dudley-Smith már évekkel ezelőtt megjelentette Stott kétkötetes életrajzát, abban a reményben, hogy képes lesz az utolsó fejezetet is megírni, ha eljön majd az ideje. Hát most eljött, a krónikás elmondhatja, hogyan ért célba egy gyümölcsöktől roskadozó szolgálat és egy hiteles élet.

„Uncle John” nincs többé köztünk, de a hatása egy jó ideig még biztosan érezhető lesz az evangéliumi világban. Az Úr szolgája a futását elvégezte, ama nemes harcot megharcolta, a hitet megtartotta, és az evangélium drága kincsét keresztény vezetők generációira hagyományozta. Egy kicsit rajtunk is múlik majd, hogy mindaz, amiért küzdött, sokáig megmarad-e. Én a magam részéről ápolni szeretném ezt az örökséget.