Az előző bejegyzések folytatásaként – és a szombati Budapest Pride okán – logikus volna, hogy írjak egy cikket a homoszexualitás üzenetéről is. Balavány Gyuri hvg-s posztját olvasva komoly kísértést éreztem, hogy ráforduljak erre a témára, de némi mérlegelés után ezt a kanyart ezúttal mégis kihagyom. Olcsó poén, hogy túl meleg van egy ilyen vitához, de ez áll legközelebb az igazsághoz; ebben a dögletes hőségben normális embernek nincs kedve vitatkozni, akinek van, annak meg nem tanácsos. Hideg fejjel józanabbul tudok írni, mint úgy, hogy egy légkondicionálás nélküli szobában az agyvizem éppen a forrásponthoz közelít. Ráadásul ez olyan téma, melyben rengeteg szempontot kell mérlegelni, és ezek közül csak az egyik az, hogy ki kire jelent veszélyt. Negyven fokban már nem józan gondolatokat párologtatunk.
Viszont ha valakit mégis érdekel a téma, 2011. januárjában írtam egy cikket Mi a legnagyobb baj a homoszexualitással? címmel, azt új bejegyzés helyett belinkelem ide. Ez a legfontosabb gondolatom a homoszexualitásról, és valamelyest kapcsolódik a szexualitás üzenetéről és a bálványimádásról szóló bejegyzéseimhez is. A cikkben a Róma 1-ből kiindulva foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy mi köze a homoszexualitásnak a bálványimádáshoz, és hogy mi a homoerotikus vonzalom legmélyebb üzenete. Mert a homoszexualitásnak is van igen-igen mély üzenete. A Gay Pride nem is jár nagyon távol tőle. A bálványimádás és a homoszexualitás közötti kapocs meglepő, mert a gond sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Pál szerint a homoszexualitás üzenete nem csak a saját nemükhöz vonzódó emberek húsbavágó problémájáról szól, hanem mindannyiunkéról. Hogy miért, az kiderül a cikkből.
A meleg pedig most azt üzeni, hogy van, amikor nincs értelme a vitának.
„Balavány Gyuri hvg-s posztját olvasva komoly kísértést éreztem, hogy ráforduljak erre a témára, de némi mérlegelés után ezt a kanyart ezúttal mégis kihagyom.”
Nem akarlak megkísérteni és „belerántani” egy vitába (főleg, ha az agyvized épp a forrásponthoz közelít), de Balvány cikke most milyen irányból inspirált? Pozitív vagy negatív?
Maradjunk annyiban, hogy talán Gyurinak is melege volt, amikor a cikket írta.
Nem tűnik túl jó dolognak úgy belecsipkedni egy ilyen témába, amely embermillióknak (örök)életre szóló alapvető kérdéseit érinti, hogy deklarálkjuk: nem bocsátkozunk vitába. Akkor miért a poszt? Kis utalás, kis sejtetés, értse jól mindenki!
Visszaolvasva a 2011-es posztot és az ahhoz írt kommentemet, valamint a majd fél évvel később kapott választ (amivel ebből adódóan eddig nem találkoztam), nekem azért mégiscsak úgy tűnik, hogy Balaványinak okoz kevesebb problémát a meleg…
A bálványimádás és a homoszexualitás kérdését Pál egészen egyértelmű kontextusba helyezte a Rómaiakhoz írt levélben, amikor elítéli a rómaiak pogány szertartásokkal egybekötött orgiáit, és ugyanakkor szót sem ejt (!) az egymás isránti felelősségen, kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen és szereteten alapuló homoszexuális kapcsolatokról, mert nem ez a témája a levelének. Ki lehet persze a szavait csavarni annak érdekében, hogy megideológizáljuk zsigeri idegenkedésünket a homoszexualitással szemben, vagy pont ellenkezőleg, erőt merítsünk emberfeletti erőfeszítéseinkhez, amelyekkel a társadalmi és hivatalos egyházi elvárásoknak próbálunk megfelelni saját, Istentől kapott természetünk legyűrésében, de ez sosem vezet jóra. A történelem sokszor megmutatta már.
„Akkor miért a poszt?”
Hogy némi körítéssel belinkeljem a tavalyi cikkemet. Abban nincs sejtetés, nyíltan és egyértelműen leírom a véleményemet.
A Róma 1 értelmezésedet hibásnak tartom, de majd máskor fejtem ki, hogy miért.
Ádám, ha jól értettem Balavány cikkét, ő nem azzal vitatkozott – illetve, nem arról írt – hogy a homoszexualitás bűn-e vagy sem. Hanem arról, ettől függetlenül hogyan kellene keresztényként egy homokos emberhez viszonyulni.
Bevallom őszintén nem igazán találtam súlyos eretnekséget vagy felháborító tévedést Balavány cikkében. Nem mondom, hogy nem tudnék belekötni, de bicskanyitogató dolgot nem olvastam.
Én is így értettem Gyuri cikkét. Más kérdés, hogy hasznos poszt-e. Szerintem nem az.
hahó, szerintem sytka jól értette Balavány posztját. Köszönöm.
Kész vagyok Ádámmal vitatkozni, szerintem van bennünk annyi szeretet, hogy toleráljuk egymás forrófejűségét.
Én meg szívesen olvasnám kettőtök pengeváltását… 🙂
Nem teljesen értem Ádám, miért tartod (illetve milyen értelemben tartod) haszontalannak Gyuri cikkét. SZVSZ az egyház 99,9%-ban negatív propagandát és reakciót mutat a homokosok felé (tapasztalatom szerint). Túl liberálisnak érzed a cikket?
Gyuri, üdv.
Elmondom, hogy értettem a cikkedet. Szerintem eleged van a farizeus konzervatívokból, akik egyszerűen nem képesek Jézus bűnösök iránti elfogadó szeretetét képviselni, sőt, Jézus nevében elítélik a világot, és nem látják, hogy nekik van leginkább szükségük bűnbocsánatra. A bűnösök barátja akarsz lenni, ahogy Jézus. Nyíltan melléjük állsz – valljuk be, korábbi konzervatív állásfoglalásaidat is látványosan megkérdőjelezve –, és ugyanilyen nyíltan hátat fordítasz a képmutatóknak. Ezenkívül megértő vagy a vágyak erejét illetően. Ha nem is fenntartások nélkül, eddig nagyjából én is tudlak követni.
A cikked után mégis a szokásos rossz szájíz maradt bennem. Miközben ismét váratlanul és szükségtelenül elidegeníted magadtól a keresztény testvéreidet (akik azért nem mind farizeusok, talán csak „megmosattak, megszentelődtek”, és megutálták régi önmagukat – vö. 1Kor 6,9-11), olyan, mintha odaállnál az LMBT ügye mellé, de legalábbis bagatellizálnád a veszélyt, amit az LMBT politikai aktivitása jelent. Nem rád, hanem mondjuk a fiaidra. Vagy ha rájuk nem, hát mások fiaira. Azokra, akiknek valamiért kialakulatlan a nemi identitása, és egyáltalán nem mindegy, milyen mintákat látnak elfogadhatónak, és milyen „keresztet” kell majd nekik maguknak is hordozniuk emiatt. Bibliaolvasó emberként te is tudod, hogy Isten ítélete az, amikor egy társadalomban a homoszexuális életvitel elfogadottá válik (Róm 1,32). Ezt gyászolni kell, talán akadályozni is, nem mentegetni.
„Persze, elő lehet néhány mondatot rángatni a Bibliából (pl. 3Móz 18, Róm 1, 26-27), melyek a homoszexuális életvitelt – főleg nyílt szcéna formájában – elmarasztalják. Csakhogy összehasonlíthatatlanul több helyen és hangsúlyosabban tiltja a Biblia a vádaskodást, a megszégyenítést.”
Ez így biztos, hogy igaz, Gyuri? Szerintem ilyenkor lősz túl a célon. A homoszexuális életvitelt elmarasztaló bibliai idézeteket „elő lehet rángatni”… miért „előrángatni”? Nem úgy van, ahogy az idézetekben találjuk? Biztos vagy abban, hogy a vádaskodás, megszégyenítés tiltása „összehasonlíthatatlanul”, „több helyen” és „hangsúlyosabban” szerepel a Bibliában? Kell ezt így szembeállítani?
A cikked lényegével egyetértek. Az arányok zavarnak. Meg az, ami hiányzik belőle. Jézus beszélt a tékozló fiú apjáról, de a disznók vályúját is disznók vályújaként írta le, nem szépített rajta. Jézus gyűlöli az ítélkezést, a házasságtörést, a drog-, fegyver- és emberkereskedelmet, és gyűlöli a homoszexuális életmódot és annak propagálását is. Ez utóbbi nálad lemarad. Pedig ha odateszed, és úgy képviseled a szeretetet, akkor vagy igazán radikális, mint Jézus.
Kedves Ádám, örülök hogy józanul, érezhető gyengédséggel, de ugyanakkor megfelelő határozottsággal kezeled ezt a témát (is).
A homoszexuálisok nagyrésze (pl. akik nyilvánosan, olykor gyomorforgató módon demonstrálják másságukat) tudatos sátánista. Ez bizony Isten ítélete az engedetlenség fiain, és nem lesz jó vége a liberális érzületből fakadó toleranciának országos szinten sem. Sajnos a teológiai szabadelvűség is erősödni fog a végidőkben (2Tim. 3,5-9).
Szívemből kívánom, hogy az Úr tartson meg a Hozzá és Igéjéhez való hűségedben!
Üdvözlettel: Zoltán
A Biblia azért foglalkozik kevesebbet a homoszexuálisokkal, mint a vádaskodókkal és hasonlókkal, mert a hszexuálisokból jóval kevesebb van mint a vádaskodókból és hasonlókból. A Biblia kiegyensúlyozott, reálisan kezeli ezt.
Ádám, engem mindig meglep, mikor egy hívő kinyilatkoztatja, hogy a másiknak hogyan kéne olyannak lennie, mint Jézus:)
Gyuri, nekem úgy jött le, hogy ezt éppen te nyilatkoztattad ki a hvg-s cikkedben. Azt írod, hogy a keresztények megbélyegeznek, pedig „ha Jézus ezerrel gyűlöl valamit, akkor az az ítélkezés”. Azt is mondod, hogy őt „sokkal jobban zavarják a homoszexualitással kapcsolatos konzervatív-keresztény megnyilvánulások, mint a homoszexualitás maga”. Ebből azt vettem le, hogy útmutatást adsz, milyen Jézus lelkülete, amit követnünk kell(ett volna).
„Pedig ha odateszed, és úgy képviseled a szeretetet, akkor vagy igazán radikális, mint Jézus.”
Ádám, szeretnék vitakozni értelmesen, de ha neked ennyire megvan, hogy mit kéne/kellett volna mondanom vagy gondolnom, akkor az egy kissé megzavar, ahogy a fenti „visszavágásnak” sincs túl jó hangulata a számomra.
Ami a posztodat és a kommentedet illeti: nem értek egyet látásoddal, szerintem az állításaid sem mind tényszerűek, és úgy gondolom, hogy egyes pontokon teológiailag is tévedsz. Mindezt szívesen kifejteném bővebben, ha nem sérti az önérzetedet – végül is te vagy itthon:)
„Maradjunk annyiban, hogy talán Gyurinak is melege volt, amikor a cikket írta.”
ezt nem érzed pl. lekezelőnek:? Én igen.
Bocs, közben belepiszkáltam a válaszomba. Miért sértené az önérzetemet, ha vitázol velem? Kíváncsi vagyok a véleményedre.
De, lehet, hogy lekezelő volt, bár humornak szántam. Bocsáss meg. El akartam kerülni a vitát, ehelyett belesodródtam.
🙂
vagy én vagyok most túl érzékeny.
Ami, mint tudjuk, az alázat jele :))))
Köszönöm. Írom a választ.
Kezdettől azt szajkózom, hogy meleg van!!! Normális ember ilyenkor nem blogol. 🙂 Csak mi. Várom a válaszod. Holnaptól már nem biztos, hogy tudok reagálni, egy ideig nem nagyon leszek gép közelében.
Illetve azon agyalok, hogyan tehetnénk nyilvánosabbá ezt a vitát. nem(csak) a narcizmusom miatt, hanem mert sztem érdekes az írásod a homo ikon-ügyben, és ha megtisztelsz azzal, hogy vitapartnernek tekintesz, esetleg egy ilyen polémia (rajtunk kívül) talán többeknek is építő lehet, mint ahányan tanúi lehetnek itt.
Úgyhogy mindenképp, de lehet, hogy nem most és nem itt.
Rendben. És nem veszem megfutamodásnak, mert a vita elől én futok már egy napja. 🙂
már kezdtem örülni, hogy lekövethetjük két felkent keresztény tanító látás-különbségét, erre kiderül, hogy tényleg nagyon meleg van 🙂
nehogy összekapjatok itt nekünk, hiszen tudjátok, hogy a betű öl a Lélek pedig megelevenít (számtalanszor jártam már úgy magam is, hogy az írásos közlésem sértődést váltott ki, mivel hiányzott/-zik a metakommunikáció, pedig humor nélkül, ami kéz-a-kézben-jár az iróniával számomra elképzelhetetlen része a kommunikációnak https://divinity.szabadosadam.hu/?p=5204 😉
a magam részéről úgy vélem, túlságosan komplex vetülete van a témának ahhoz, hogy bátorságom lenne alternatív álláspontra helyezkedni (tehát elfogadónak vagy anti-toleránsnak lenni a homoszexualitással szemben)
egyik oldalról, ha bűn a homoszexualitás, akkor nem kérdés, hogy el kell fordulni tőle, de:
már itt felmerül egy csomó részletkérdés: ugyebár nem a homoszexuális embertől kell elfordulni, hanem segíteni neki Isten elé letenni a súlyos terhet, mert a bűn jelentése is ugye a céltévesztés egyrészről, ti. Istentől való eltávolodás, a Sátán hazugsága okozta megtévesztettség állapota, amikor már elfogadóvá válunk az adott dolog iránt, ami nem csak a homoszexualitás, hiszen elképesztően széles a gonosz eszközeinek tárháza;
másrészről éppen hogy talán embertársunk nem igényli ezt a fajta „segítséget”, ami végül egyfajta sértődött ítélkezésbe csaphat át…
s akkor el is jutunk az ítélkezéshez, amikor igehelyeket megvallva (előbbit mellesleg nagyon helyesen) elzárkózik a keresztény a homoszexualitás bűnében leledző embertársától, miközben mondjuk a maga ki gerendáit nem veszi észre
azt nem tudom, hogy mennyiben lehet méricskélni bűnként a homoszexualitást kisebbnek vagy nagyobbnak és hasonlítani pl. a házasságszédelgéshez, vagy egyáltalán kell-e, de ha abból indulunk ki, hogy paráznaság mindkettő, akár még találónak is mondhatnánk
én egyvalamit érzek egészen biztosnak, hogy ez egy szellemi dolog, egy megtévesztett mentális állapot (tudományosan még genetikai okokat is kutatnak, szerintem feleslegesen), amelytől való szabadulás kizárólag kegyelemből van
persze eszünkbe juthat a „tövis adatott a testembe”, amikor is „elég nekünk az Ő kegyelme”
szóval fogalmam sincs, hogy mivel is kéne akárcsak zárnom ezt a gondolatsort, különösen mert nem vagyok magam érintett a kérdésben, de ismerek valakit, aki igen, s talán éppen ezért kellő alázattal fordulok hozzá és nem pedig el
Csaba,
„a betű öl a Lélek pedig megelevenít”
Ez egy hatalmas tévtanítás, ilyen nincs a Bibliában. Mármint úgy, ahogy most te értetted. Az van a Bibliában ugyanis, hogy a TÖRVÉNY (amit Isten Mózesen keresztül adott) öl. És az is ott van hogy ez bizony JÓ és HASZNOS nekünk, mert azáltal hogy megöl… áh… majd elolvasod.
Más. Nem értem a keresztények minek foglalkoznak ennyit a homoszexuálisokkal. Nem olyan fontos téma ez, csak a média akarja ezt elhitetni, mert a média a szaftosat szereti, azaz azt, amit a VILÁG.
Szerintem nem kell ezzel többet foglalkozni mint amennyit a Biblia foglalkozik vele.
tiooiiioo:
értsd jól, ahogy megmagyaráztam, mire is gondolok: nincs verbális kommunikáció, s ezért a leírt szó félreérthető, s az olvasó nem ugyanarra asszociál, mint az író (hányszor hallottuk ezt iskolában: „na gyerekek, mire gondolhatott itt a költő?” 🙂
mindazonáltal én tévtanító azért sem lehetek, mert tanító sem vagyok, csak kifejeztem a véleményem (ami azért elég sovánka’)
a betűvel pedig mindezek mellett igazad is lehet, hiszen akár csak kétezer évvel ezelőtt sem volt még olyan szinten az írásbeliség jelen a társadalomban, mint ma, amire kivetítettem ezt az igehelyet, s hogy tévesen-e vagy sem, az szerintem azért nem releváns, mert a második fordulat félreérthetetlen:
„Lélek pedig megelevenít”
azt viszont még nem árultad el, hogy szerinted miként kell értelmezni homoszexualitás tekintetében a Bibliát, csak hogy olvassuk el, meg hogy nem kell annyit foglalkozni vele…
Arrol is szivesen olvasnek, hogy ki mivel magyarazza azt a tenyt, hogy nyugaton a liberalis teologia es annak kepviseloi alapallasbol megertoen vagy elfogadoan viszonyulnak a homoszexualitashoz. Ezzel szemben Mo-n es innen keletre a liberalis teologiat kepviselok es a tortenelmi egyhazak kimondott gyulolettel kezelik a temat?
Zsolt, neked van erről valami elméleted?
Tisztelt Balavány György!
A cikket olvasva nagyon megdöbbentett az a mondata, hogy:
„Ha ugyanis Jézus ezerrel gyűlöl valamit, akkor az az ítélkezés, a mások megbélyegzése. Persze, elő lehet néhány mondatot rángatni a Bibliából (pl. 3Móz 18, Róm 1, 26-27), melyek a homoszexuális életvitelt – főleg nyílt szcéna formájában – elmarasztalják.”
Ön szerint ”csak” 2 azaz kettő igeverset, lehet előrángatni amelyek elutasítják a homoszexuális életvitelt?
Szerintem van több is, persze az igeversek nem arra valók, hogy „kő” gyanánt „odaüssünk” vele.
De azért érdemes egy nagyon elgondolkodni rajta.
Tehát az igék:
1Mózes 19,1-29 (A romlott Sodoma és Gomora) Ebben az igében (is) együtt van a Szent Isten igazsága és kegyelme!
1Korintus 6,9-11 (A keresztyén szabadság nem szabadosság)
Jelenések Könyve 22,14-16 – „”Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba. Kívül maradnak az ebek, a varázslók és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot. Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag”.
Ebben az igében paráznának van fordítva az eredeti „pornos” szó,
A The Word Bibliaprogramban a „Textus Receptus” a pornos szóhoz az alábbi magyarázatot adja:
1. a (male) prostitute (for hire)
2. (by analogy) a sex addict, a debauchee, a pornographer
3. (by extension) one who is sexually or morally unrestrained
Továbbá ajánlom a szíves figyelmébe a Fontos Kérdéseink 42. előadását: A homoszexualitás bűn vagy betegség? A protestáns lelkész, a pszichológus,és a genetikus tárgyalja e témát a Biblia szemszögéből.
(beszerezhető mp3-ban és könyv formában is megjelent)
Tisztelettel: Gábor