„Új evangéliumot azonosítottak! Íme, az új evangélium szövege! Jézusnak felesége volt!” Ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel tálalta a nemzetközi és a magyar média a hírt, hogy néhány napja a Harvard Divinity School egyik professzora új kopt (szahidi) nyelvű dokumentumot tárt a szakmai közönség elé, melynek egyik mondata Jézus állítólagos feleségére tesz utalást. A kopt papirusztöredéket bemutató Karen L. King valamivel visszafogottabban nyilatkozott: „Ez a tekercsdarab biztosan csak annyit bizonyít, hogy korábban létezett egy keresztény közösség, amelyik tényként kezelte Jézus házasságát”. A professzor szerint ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a papiruszdarab egy görög nyelvű szöveg fordítása, és Jézus házassága egy jóval korábbi hagyomány része.
A bejelentés óta eltelt néhány nap, és kiderült, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását. Az International Congress of Coptic Studies római konferenciájának résztvevői erős kételyekkel fogadták a dokumentum hitelességét. Bár az elismert papirológus Roger Bagnell – sokak meglepetésére – hitelesnek találta a 3,8 x 7,6 centiméteres töredéket, a konferencia résztvevőinek többsége inkább szkeptikus, vagy egyenesen hamisítványnak tartja a szöveget. Az egyik résztvevő, Christian Askeland, felsorol néhány okot, ami miatt a szakma megkérdőjelezi a King által bemutatott szöveg hitelességét. Az okok között olyan észrevételek szerepelnek, mint például a tekercsdarab széleinek szabályossága, a tinta szokatlan felvitele, valamint a betűk (különösen az epszilon) megformálása – csupa szakmai érvek, melyek a hozzám hasonló halandóknak nem sokat mondanak, a hozzáértőknek viszont akár perdöntőek is lehetnek.
Kérdőjelek sokasodnak a szöveg tartalma körül is. Az ókeresztény dokumentumokkal foglalkozó Simon Gathercole Christian Askeland összefoglalóját így kommentálta: „Nem vagyok egyik oldalról sem meggyőződve, de nagyrészt megértem Christian kételyeit. Egyetértek azzal, hogy ha valaki hamisítványt készítene, valami ilyesmit csinálna. (1) Az oldal kellős közepén lenne az, hogy Jézus mondja: ’a feleségem’. Aztán (2) maga a szöveg is legalábbis gyanús. (3) A nagy része Tamás evangéliumára hajaz, olyan képeket használ, melyek akár a weben is könnyen fellelhetők!”
Francis Watson durhami professzor lesújtó kritikája szintén kiemeli a Tamás evangéliumával való feltűnő hasonlóságot, és bemutatja, hamisítók hogyan ollózhatták össze a szöveget. A nyilvánosság előtt mások is fenntartásaikat fogalmazták meg a töredék eredetiségével kapcsolatban, például Stephen Emmel koptológus, Alin Suciu papirológus, Dirk Jongkind cambridge-i szövegkritikus, Dan Wallace, a Center for the Study of New Testament Manuscripts igazgatója, Scott Carroll, az oxfordi Manuscript Research Group vezető kutatója, Wolf-Peter Funk kopt nyelvész, a Nag Hammadi iratokat szerkesztő frankofon projekt társigazgatója, és Hani Szadak, a kairói Kopt Múzeum főigazgatója. A lista napról-napra nő. Szakmai konszenzus egyelőre csak azzal kapcsolatban körvonalazódik, hogy gyanúsan sok tisztázatlan kérdés van a lelet körül.
De tegyük fel, hogy a szöveg mégis hiteles. Induljunk ki abból, hogy előbb-utóbb bebizonyosodik: valóban negyedik századi kopt iratról van szó, mely utalást tesz Jézus feleségére. Fogadjuk el a hipotézist, hogy valóban létezett egy korábbi görög szöveg, melynek ez másolata, és kezeljük egy pillanatra tényként, hogy az első négy évszázadban voltak olyan csoportok, melyek Jézusra a hagyományos keresztény tanítástól eltérően emlékeztek. Tételezzük fel, hogy némi vita után a szakmai közvélemény többsége is ezt mind igaznak fogadja el. Mi van akkor?
Semmi. Csak annyi, hogy újabb lelet bizonyítja azt, amit már régóta tudunk: létezett gnosztikus kereszténység. Na és? A mostaninál sokkal jelentősebb szövegek kerültek elő a Nag Hammadi tekercsek megtalálásakor. Felbukkant Tamás evangéliuma és Júdás evangéliuma is, tele szaftos csemegékkel az ezoterikus Jézus-sztorikra éhes közönség számára. Történeti szempontból minden ilyen lelet megtalálása természetesen izgalmas, de eszmetörténeti szempontból olyan új információ nincs a mostani dokumentumban, aminek ne lenne előzménye a korábban megtalált gnosztikus emlékekben. Vagy akár Iréneusz második századi egyházatyánál.
Csalódást kell okoznom azoknak is, akik a lelet kapcsán a kereszténység alapjainak megrendülését vizionálják. A helyzet ugyanis az, hogy akármi is bizonyosodik be a most előkerült kopt töredékről, az ugyanúgy el fog törpülni a négy evangélium masszív történeti súlya mellett, ahogy az egész Nag Hammadi könyvtár. A négy evangélium esetében a teljes szakmai közvélemény egyetért abban, hogy első századi dokumentumokról van szó. (Elképzelhető, hogy Márk evangéliuma legkorábbi másolata is már az első századból való, ami ókori dokumentum esetében teljesen egyedülálló lenne.) A szakma jelentős része azzal is egyetért, hogy a négy evangélium (vagy azok egy része) szemtanúk beszámolóit tartalmazza Jézusról. A gnosztikus evangéliumok ezzel szemben leghamarabb a második századból származnak, és semmi nem utal arra, hogy hiteles szemtanúkra támaszkodnának. Az újszövetségi evangéliumok és a gnosztikus iratok kapcsán négy elefántról és néhány bolháról beszélünk.
Hogy Jézusnak volt-e felesége, azt tehát mindenekelőtt Mátétól, Márktól, Lukácstól és Jánostól fogjuk megtudni. Nem azért, mert ezeket az evangéliumokat Isten szavának tartjuk, hanem azért, mert ezek történettudományi szempontból hiteles iratok. Ahhoz, hogy bármilyen más forrás az evangéliumok Jézus-képét felülírja, először azt kellene bebizonyítani, hogy az új forrás hitelessége és súlya megkérdőjelezheti az evangéliumokét, vagy egyáltalán labdába rúghat mellettük. Ettől nagyon távol vagyunk. Vannak szép Mátyás-mesék, de ha az igazi Mátyás királyt akarjuk megismerni, a meséknél hitelesebb dokumentumokra kell támaszkodnunk. A kopt töredék történettudományi szempontból a legjobb esetben is csak egy Jézus-mesének tűnik. Ezt a mesét pedig már régóta ismerjük.
Köszönjük a gyors reagálást, Ádám!
A leletről szóló Origo-cikket megosztottam Szalai Andrással, akinek ez volt a reakciója (hasonló érveket tesz a tiédhez):
„Ja, és Rufusz volt a 13. apostol, nem tudtátok? Forrás: „Dogma” c. film. Nem hiteles a forrás? Micsoda szkepticizmus!
Komolyra fordítva:
– a töredék 4. századi, így az 1. sz-i Jézust illetően NINCS történelmi
értéke
– ha Jézusnak lett volna családja, annak feltétlenül nyoma maradt volna az evangéliumokban
– az evangéliumok szerint ui. Jézus Isten Fia, és mivel Istentől csak
Isten születhet a zsidó észjárás szerint (ezért akarták megkövezni, amikor Istent „a saját apjának” mondta), vajon mi született volna az istenember és egy csak ember házasságából?
– Jézusnak az Úsz. szerint VAN menyasszonya: az egyház, ezért nem csoda, hogy az egyházon belül NEM MERÜLT FEL volt kérdés, volt-e Jézusnak
felesége
– Jézus és a nők, pl. Mária Magdolna „viszonya” a GNOSZTIKUS szövegekben jön elő, amelyek vagy eleve szkeptikusok voltak afelől, hogy a nők üdvözülhetnek-e, vagy A Jézusi „csók” metaforájával írták le a tudás átadását (pl. Fülöp ev.).”
Ígérte, hogy hamarosan összeállít egy cikket a témában. Ha érdekel, szívesen átküldöm majd.
Szép napot:
Agnus
Szabó Anna vagyok,egyszerű keresztény. Isten gyermeke.
Szerintem a népességnek fele ismerné és szivébe fogadná a most közkézen levő Bibliát,nem itt tartanánk!
Volt Jézus Krisztusnak felesége vagy nem – kit érdekel? Ha fontos lenne,az apostolok(aki vele volt),megemlitenék az Evangéliumban.
Ha volt is. Rendkivüli csodálatos volt születése. Alázatos példaértékű volt élete. MEGVÁLTOTT bennünket a bűneinktől!!!!! A KERESZTRE FELVITTE BŰNEINKET,BETEGSÉGEINKET A KIFOLYÓ DRÁGA VÉRE ÁLTAL KAPJUK A MEGVÁLTÁS KEGYELMÉT.Köszönöm Jézusom!
Érdekel még valakit volt-e felesége?
Köszi, Agnus, ide is belinkelheted majd.
Miért jött Jézus?
Tőlem is kérdezték már, hogy Jézusnak volt-e felesége.
Erre a válaszom az, hogy nem!
-Mert a Bibliában erről nem olvasunk.
-Mert Jézus Krisztus küldetése az alábbi igéből egyértelmű.
“Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” Lukács evangéliuma 4,18-19
“Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” Lukács evangéliuma 19,10
Talán nem bánja Sytka, hogy a témáról szóló cikkéből bemásolok ide egy megfontolandó gondolatot:
„A dolog szakmai részletein túl azonban Jézus megnősülésének okai is furcsák számomra. Persze mai fejjel gondolok bele a szituációba, miszerint Krisztus az esküvő előtt közli mennyasszonyával, hogy hamarosan úgy is meg fog halni, de addig is számára a házasság csak marginális kérdés lesz. Vajon reális gondolat, hogy valaki, aki egész életében a halálára készül, a megváltás művét tartja szem előtt és már 12 évesen is azt mondja szüleinek, neki az Atya dolgaival kell törődnie, az valakit feleségül vesz? Szerintem az egész kérdés elég nehezen passzol az evangélium történeti keretébe, Jézus küldetéstudatába, és a saját életéről vallott elképzeléseibe.”
Dehogy bánja, sőt köszöni a linket! 🙂
„hamarosan meghal”
ha mondjuk 16-17 évesen vesz el egy lányt akkor 30 éves koráig még fel is tudták volna nevelni azt a gyereket…
Klassz lehet gyerekként is felnőni egy olyan családban, ahol a papa isteni küldetése miatt mindig arról beszél a kamaszodó gyerekének, hogy hamarosan elmegy otthonról 3 évre, aztán ennek a végén megölik majd… merthogy ez az ő léte értelme.
Nem, szerintem az evangéliumi beszámolók fényében erőltetett és nem életszerű, hogy Jézusnak családalapításon járt volna az esze. Az a kevés utalás, ami a család gondolatához kötődhet, nem ezt támasztja alá.
rábízhatta volna a feleségét egyik tanítványára, ahogy az anyjával is tette
Tegyük hozzá az eredeti (?) hírt a New York Timestól:http://www.nytimes.com/2012/09/19/us/historian-says-piece-of-papyrus-refers-to-jesus-wife.html?_r=3
Tegyük hozzá, h a szenzációs lelet megtalálója Karen L. King a Jesus Seminar tagja (Westar Institute)http://www.westarinstitute.org/
Ez aza „tudományos társaság” akik eddig is elképesztő badarságokkal és eretnekségekkel rukkoltak elő. Persze ettől még Karen King lehet a Harvardon professzor, és érthet a kopt nyelvhez is.
És akkor ennek tükrében is értékeljük a dolgokat. Tegyük hozzá, hogy még ha eredeti is a lelet, mennyi jelentősége van ennek pl. a P52 papiruszhoz képest (http://en.wikipedia.org/wiki/Rylands_Library_Papyrus_P52)?
Ádám következtetéseivel teljesen egyetértek!
A Harvard Theological Review úgy döntött, hogy az előzetes beharangozó ellenére mégsem publikálja a King által bemutatott leletet. Ennek oka minden bizonnyal a töredék hitelességét övező egyre mélyebb kétely.
Számomra Jézus mindig az az ember, aki megmutatta, hogy feltétel nélkül komolyan lehet venni istent, de éppen ezért nem értem a misztikus homályt, ami lehetetlenné teszi, vagy szándékában áll az, hogy Jézus komolyan vállalja az emberi életet, mindenestől, és miért olyan fontos, hogy csupán egy isteni kibic legyen, aki beszélt ugyan, de másoknak, mert nem ért rá valóban emberi életet élni??? Ez a művi szeparáció nem volna tőle túlságosan becsületes, hiszen az élet/cselekedetek és a szöveg kettősségét kifogásolta a farizeusokkal szemben! ???
Kedves sgábor, az evangéliumok szerint Jézus teljes mértékben ember lett, átélte az emberlét egész súlyát. Persze egy konkrét ember lett, 33 évbe nem sűríthette bele minden ember minden élettapasztalatát, hanem csak egyét. Te pontosan mit hiányolsz a tapasztalatából?