Pál cézáreai fogsága idején Félix római helytartó jóindulatától függött. Amit Pál a nyilvános kihallgatáson a feltámadásról mondott neki, valamelyest felkeltette a helytartó figyelmét, és enyhébb őrizetet – úgynevezett custodia liberat – rendelt el számára. Félix valamiért azt is érezte, hogy érdemes közelebb kerülnie a fogoly lelkivilágához, és megtudni, mi az, ami miatt ez az ember ennyire magára haragította a zsidókat. Ebben talán feleségének, Druzillának is szerepe lehetett, aki rendkívüli hatással volt a helytartóra. A korabeli beszámolók szerint Druzilla bájos és elbűvölő jelenség volt. És zsidó. Az akkori „Beverly Hills” legfontosabb pletykája lehetett, amikor Félix elcsábította őt korábbi férjétől, hogy „öregecskedő” feleségét másodszor is fiatalabbra cserélje.
Druzilla és Félix szerettek volna többet tudni a fogoly Messiás-hitéről, ezért a helytartó magához hívta Pált. Pálnak gondolom nem kellett sok bíztatás, hogy beszélni kezdjen. Valószínűleg újra elmesélte találkozását a feltámadt Jézussal a damaszkuszi úton, beszélt Jézus gyógyító és szabadító szolgálatáról, arról, ahogyan betöltötte a Messiásra vonatkozó próféciákat, és talán arról is, hogy miért kellett meghalnia. „De amikor az igazságról és önmegtartóztatásról meg a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: ’Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak.’” (ApCsel 24,25)
A három dolog, ami megrémisztette Félixet: az igazság (δικαιοσύνη), az önmegtartóztatás (ἐγκράτεια) és a jövendő ítélet (κρίμα) volt. Vajon mire gondolt Pál, amikor ezt a három dolgot szóba hozta? John Stott lehetségesnek tartja, hogy Pál az üdvösség három dimenzióját foglalta össze: „1) hogyan lehet megigazulni, avagy Isten hogyan nyilvánítja igaznak az embert; 2) hogyan lehet legyőzni a kísértést, és önuralmat gyakorolni; illetve 3) hogyan menekülhetünk meg Isten rettenetes végítélete elől.” (Az apostolok cselekedetei. Harmat-KIA, 2012, 406). De az is lehetséges, hogy az „igazság” (vagy „igazságosság”) Félix kegyetlenségeinek ellenpontja, az „önmegtartóztatás” Druzillával való parázna és erkölcstelen kapcsolatára válasz, a „jövendő ítélet” pedig a rájuk váró büntetés. Ha erre gondolt Pál, nem csoda, hogy Félix megrémült.
Akármit is takar a három szó, engem most leginkább a középső fogalom, az „önmegtartóztatás” (ἐγκράτεια) izgat. Figyeljük meg, mi történik. Pál egy fajsúlyos világi vezetőnek magyarázza az evangéliumot, és nem kerüli meg azt a kényes kérdést, hogy a keresztény hit önmegtartóztatással jár. Tudja, hogy népszerűtlen lesz, mégis beszél róla. Izgalmasnak tartom ezt a momentumot, mert a kereszténységgel szemben az egyik leggyakrabban emlegetett vád manapság az, hogy a kereszténység elfojtja a vágyakat. A keresztények tiltják a házasság előtti szexet, megengedhetetlennek tartják a házastársak félrelépését, nem győzhetők meg arról, hogy a homoszexuális vágyakat be kell teljesíteni, és az élet számos területén visszafogottságot, józanságot, mértékletességet, öruralmat képviselnek. Úgy tűnik, ez már a kezdet kezdetén is így volt. Missziós helyzetben Pál az önmegtartóztatásról is beszél, pedig tudja, hogy ezzel elveszítheti a beszélgetőpartnerét.
Az epizódból kiderül, hogy az önmegtartóztatás kezdettől leplezetlenül benne van a csomagban. Nagyon jó hírünk van az emberek számára (bűnbocsánat, örök élet, békesség Istennel, cél, remény, szeretet stb.), de a „deal” része az önmegtartóztatás is, és ezt sem hallgathatjuk el. Szoros a kapu és keskeny az út, ami az életre visz. Önmegtartóztatás nélkül nem jutunk el a célba, ne is próbáljunk ilyesmit képviselni. Vaughan Roberts (akivel kapcsolatban vita alakult ki itt a blogon a háromrészes interjú kapcsán) ezt megértette, ezért példaértékű a hite (ugyanis nem a homoszexuális vágyait fogadta el, hanem azt, hogy azokat Krisztus követőjeként nem szolgálhatja ki). Félix helytartó viszont megrettent, az ő számára maradt a jövendő ítélet perspektívája, és előtte néhány gondterhes évtized, melyben – ha kicsit is hasonlított Petroniushoz vagy Lukianoszhoz – az élvezeteket fokozatosan a csalódás, a kiábrándulás, az öregedés és a haláltól való félelem váltotta fel.
Milyen igaz! Malacok nem mehetnek be Isten Országába. Egy kereszténynek meg kell tanulnia uralkodni nemi energiáin, vágyain s nemcsak külsőleg. Házasnak és egyedülállónak egyaránt. Házasoknak könnyebb, ha valóban szerelmi házasságban élnek, mert „pusztán” hűségesnek kell maradni. De nem könnyű megfelelő párt találni! S a házasság is sok kihívással jár.
Alfred Christlieb írja:
„Amikor Pál az önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni,megrettent Félix.E mozzanat bepillantást enged élete
mélyébe,és egyezik azzal,amit a kor világi írói mondanak róla,hogy
egy kéjenc volt.Mit is használhat ennek az embernek a keresztyénség
legnagyszerűbb apostolának bizonyságtétele,mikor a testi kívánságok
rabja?A tisztátalanság kötele erősebb a filiszteusok láncainál,
melyekkel Sámson megkötözték(Bír.16,21).Ezrek és ezrek vannak ezzel
a kötéllel megkötözve.Isten szabadítson ki belőle mindenkit!”
Az önmegtartóztató élet nagy fegyelmet igényel.Ha nincs önmegtartóz-
tatás,akkor ahogy Chriestlieb mondja,előbb utóbb meg fog kötözni a
tisztátalanság kötele.Ez egy erős kötél,és nehezen lehet kiszabadulni
belőle.Az önmegtartóztatásra mint preventív(megelőző)erényre is
nézhetünk.Ha képesek vagyunk önmegtartóztató életet élni akkor a
keresztyén élet többi területén is könnyebb lesz a megélni a hívői
életet.
Azért nem olyan vészes dolog az önmegtartoztatás. Nyílván egy Római helytartónak rossz volt hallani, hogy vissza kell vennie a kicsapongó életmódból. De szerintem a legtöbb embernek nem okoz az önmegtartóztatás olyan nagy gondot. Az átlag messze nem él olyan dorbézoló életet mint pl egy Római helytartó akkoriban.
Szóval egy mai átlag kereszténynek ez nem lehet komoly gond. Jézus is teljesen normális életet élt. Nem gyötörte halálra magát. Persze akik a szigorúbb vonalat képviselték (farizeusok) azok megszólták hogy ez nem elég. Vádolták is rendesen: részeges, falánk, bűnösökkel van közösségben, de Jézus ezzel nem törődött. Élte a normál életet minden sanyargatás nélkül.
Szóval egy normál (átlag) ember esetében nem lehet olyan nagy gond az önmegtartóztatás. Persze csak akkor, ha Jézus neki a minta nem pedig a farizeusok. A farizeusi vonalon tényleg sok a kötöttség még ma is, azt elismerem. Az tényleg nem könnyű.
Kedves Megadatott!
„Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.”
Ha az önmegtartóztatás nem lenne gond, akkor valószínű, hogy Jézus hívása nem nekem szólna.
„Az önmegtartóztatás nem gond” számomra veszélyes csapdának tűnik…
tónibácsi,
Jobban belegondolva lehet, azért érzem ”könnyűnek” az önmegtartóztatás dolgot mert már keresztény vagyok.
Valószínű amíg nem voltam keresztény és önerőből próbálkoztam volna, akkor nekem is nehéz lett volna az önmegtagadás.
Köszi a cikket Ádám, nagyon jó!
@Megadatott, nekem furamód keresztényként is sokszor nehéz az önmegtartóztatás. talán a keresztem egyik legnehezebb része aminek minden új nap neki kell feszülnöm (:
Megadatottnak!
„Jobban belegondolva lehet,hogy azért érzem „könnyűnek” az
önmegtartóztatás dolgot mert már keresztény vagyok.”
Ezek szerint akik keresztények azok védve vannak,immunisak
minden testi kívánsággal szemben?Nem hiszem.
Nemrég beszéltem egy 75 éves hívő férfival aki elmondta
nekem,hogy ebben a korban is vannak szexuális téren kísér-
tései.Én azt mondhatom,hogy életemben az önmegtartóztatás
állandó feladat.Gyakran harcom van kívánságokkal és
küzdök ellenük.Ilyen nyegle és komolytalan módon,ahogy
te közelítesz a témához nem lehet érvelni.Egyszerűen nem
hiszem el neked,hogy az önmegtartóztatás terén nincsenek
hiányosságaid.Én még ilyen hívővel nem találkoztam.Te
vagy az első.Könnyelműen használod a nazireus,farizeus,
„szigorúbb vonal(ez meg mi?)kifejezéseket és nem vagy
tisztában,hogy mit is jelentenek.Senkinek sem könnyű,még
azoknak sem akik messze előrehaladtak a keskeny úton az
önmegtartóztatás.Önerőböl ez nem is lehetséges(Mt.26,41).
Az,hogy keresztény vagy még nem véd meg a bűnös hajlamtól,
botlástól.Ezért és a szolgákat TISZTASÁGÁÉRT nagyon fontos
az önmegtartóztató élet:”Aki pedig versenyben vesz részt
MINDENBEN ÖNMEGTARTÓZTATÓ…hanem megsanyargatom és szol-
gává teszem a TESTEMET,hogy amíg másoknak prédikálok,
magam ne legyek ALKALMATLANNÁ a küzdelemre.”(1Kor.9.25.27)
Tehát:őszinteséget és több komolyságot kellene mutatnod
amikor hozzászólsz a témához.
eus,
Találtam egy nagyon jó tanítást, összefügg ezzel a témával.
Gondoltam megosztom.
http://www.albaref.hu/videok/keresztyen_jatekfilmek_videok/Mindenedbe_fog_kerulni
Szia Spectator!
Egyébként miért gondol mindenki az önmegtartóztatás alatt a szexuális bűnökre? Mintha csak ez létezne. A szexuális bűnök nem olyan komoly téma a bibliában. Az önmegtartóztatás úgy általában fontos és minden bűntípusra. Például lopásra vagy más Istenek imádatára stb.
Viszont a más Istenek imádatát például már indokolt lenne kiemelni. Ez végigkíséri az egész ószövetséget mint „főbűn”. Tehát nem a szex a főbűn. Nem ez a világ közepe, még ha azt is gondolják némelyek manapság.
És hidd el egy átlag kereszténynek nem okoz olyan nagy harcot hogy ne imádja mondjuk Krisnát. De ahhoz sem kell komoly erőfeszítés szerintem hogy pl ne lopjunk stb. De a Bibliai szexuális bűnök sem vészesek egy normál embernek. Egy átlag ember könnyen megállja hogy ne közösüljön állattal vagy azonos neművel.
Szóval a bibliai bűnök szerintem keresztényként egyáltalán nem nehezek.
János is így gondolta ezt. ”….az ő parancsolatai pedig nem nehezek” (1Jn 5;3)
Gond talán akkor van, ha a Biblia bűnöket némelyek kiegészítik emberi előírásokkal, fogadalmakkal. Ezt hívtam szigorúbb vonalnak. Írtam is, hogy ilyenek voltak a Nazirok akik pl alkoholt nem ittak, vagy például a farizeusok akik sokszor mostak kezet.
De egy előző kommented alapján nekem úgy tűnik te is a szigorúbb vonalt választhattad, mert említetted hogy a ”más asszonyra kívánsággal tekinteni” részt kibővíteted, és te minden nőre alkalmazod.
Szóval én ezt értem szigorúbb vonal alatt, amikor a bibliai követelményeket kibővítjük és azt próbáljuk megtartani. Na az már szerintem is nehéz! Ilyen értelemben megértelek hogy neked sok küzdelmed lehet.
De erre nem mindenkinek van igénye. Nekem sincs például és látni hogy Jézus sem így élt. Evett, ivott, bűnösökkel barátkozott. Nem terhelte magát plusz fogadalmakkal, nem görcsölt rá a szombatra, nem mosott mindig kezet stb.
A legtöbb embernek azért elég szokott leni az ami a Bibliában van, de tiszteletben tartom ha neked ez nem elég és úgy is megakarod tisztelni Istent hogy plusz előírásokat is betartasz.
Ismerek ilyen emberek másokat is. Van aki pl tévét sem nézz, vagy nem hallgat kizárólag csak keresztény zenét. Szóval ez is egy lehetséges út, csak nehezebb.
„őszinteséget és több komolyságot kellene mutatnod
amikor hozzászólsz a témához”
Nem értelek. Az a gond hogy nem érzem különösen nehéznek a Bibliai törvényeket?
Nem tehetek róla, de tényleg nem érzem annak. Lehet te még nem találkoztál ilyennel, de akkor is ez van.
Tényleg nem okoz gondot, hogy ne imádjam Krisnát, vagy hogy ne lopjak. Állattal sem kívánnok közösülni és más feleségével sem volt még dolgom stb.
Szóval én Jánossal értek egyet, hogy Isten parancsolatai igenis könnyűek, és változatlanul azt állítom hogy az átlag keresztényeknek Isten parancsolatainak megtartásával nem lehet komoly gondjuk.(emberi parancsolatok megtartása persze már nehezebb)
Nyílván van hogy elbukunk 1-1 területen időnként. Nekem is van ilyen, de ez nem azt jelenti hogy az egész életünket görcsben kellene élni.Nem mi vagyunk a szombatért, hanem fordítva.
Kedves Gábor!
Egyetértek. Paul Washer nagyon fején találta a szöget.
Kedves Megadatott!
Utánanéztem az asszony (gr. „güné”) szónak. Nőt és asszonyt is jelent. A hivatkozott igehelyen (Mt. 5:28) Károli asszonynak fordítja (egyébként mindig) a King James Version nőnek (women) az Elberfelder és Luther is nőnek (Weib) fordítja. Tehát úgy tűnik, nem én bővítettem önkényesen a szó jelentését. Mellesleg te el tudod képzelni az Úr Jézust – ha már mindig Rá hivatkozol a laza határok kapcsán – amint fantáziálgatva tekint az Őt követő prostituáltakra (hiszen nincs férjük), vagy hajadonokra? Nem úgy ismertem meg Őt, mint Akinek ilyen dolgok belefértek volna. A tisztaság nem ott kezdődik, hogy „nem teszem be, de fantáziálgatni szabad róla”. Ez az általad lenézett farizeusok tisztasága volt, amit Krisztus erősen ostorozott. A tisztaság az, hogy nem is akarok olyat tenni, amit az én Uram nem tenne.
Nem hiszem, hogy közülünk bárki azzal görcsölne, hogy ne imádja Krisnát, de mi a helyzett a pénzzel, kocsival, családdal, hobbival, munkával, dohányzással, stb?! Ezek a ma emberének bálványai és akkor a legnagyobbat, az ént még nem is említettem.
Igazad van, hogy nem mi vagyunk a szombatért, viszont mi vagyunk a szombat Uráért. Az önmegtartóztatás szerintem ezt jelenti, hogy halálba adom minden ambíciómat, elképzelésemet, kívánságomat azért, hogy „megismerjem Őt és az Ő feltámadásának erejét és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá tétetvén az Ő halálához.” És ez nehéz. Lehetsz úgy hívő, hogy nem ez a célod, de akkor egyrészt célt tévesztettél, másrészt soha nem fog az Ő élete munkálkodni benned, mert ahhoz előbb az Ő halálának kell elvégeznie benned a munkát. Ettől lesz harc a hit. Szép harc, de harc. És minél inkább győzedelmeskedik bennem Krisztus, annál könnyebb lesz.
Üdv
Péter
Értelmezhetetlen a mondat, ha oda nőt írunk nem pedig férjes asszonyt. Hiszen házasságtörést csak férjes asszonnyal lehet elkövetni. Nem is értem mit kell ezen kardoskodni amikor egyértelmű. Fura.
„de mi a helyzett a pénzzel, kocsival, családdal, hobbival, munkával, dohányzással, stb?!”
Te ezt komolyan írod? Más Istenek imádata alatt sosem értette a Biblia a munkát vagy egyéb szokásokat. Nem értem miről beszélsz. Szerintem ezeket valami könyvben olvasathattad, ami arra próbál rávenni csinálj felesleges dolgokat hitéletedben.
”………….És ez nehéz.”
Neked lehet nehéz, mert valószínű te is a szigorúbb utat választottad, de hidd el aki egyszerüen csak Jézus útján jár annak nem nehéz.
Jézus maga mondja ezt, ha nekem valamiért nem hiszel.
”Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30)
Ha nem ezt érzed akkor sejthető, hogy sok egyéb igát is felvettél. Persze ha az Úrért vetted fel a sok emberi igát, akkor az mint mondtam szép dolog, csak akkor nem kell meglepődni hogy nehéz.
Én nem kívánom ezeket felvenni, mint írtam. Elég nekem a Biblia.
Isten szeretetet kíván és nem farizeuskodást. De aki azt hiszi magáról, hogy neki szerető szíve van (Jézus tanításait mércének véve), az a legnagyobb farizeus.
K26,
Ezt most kinek vagy mire írtad? Itt valakinek? Bár nem értek egyet néhány másik kommentelővel, de szerintem egyikünk sem hiszi magáról hogy szerető szíve van.
(valamiért akad a kommentem, de gondolom nálam a hiba, na mind1)
Kedves Megadatott!
Félek,hogy összekevered a konzervatív keresztyént a bigott
keresztyénnel.Én konzervatívként nézek TV-t(talán többet
is a kelleténél),hallgatok világi zenét is(klasszikust és
könnyűt egyaránt),olvasok hívői és világi könyveket,újsá-
gokat,folyóiratokat,és nem egészítem ki a biblia előírásokat
semmilyen „saját”,”plusz”előírássokkal.Nem szabad általán-
osítani.A bigott,törvényeskedő hívők nekem is megülik a
gyomromat.Az,hogy valaki konzervatív az nem azt jelenti,
hogy maradi:csak egy kicsit komolyabban veszi a Bibliát.
Igazad van a kis bűn és a cégéres bűn is bűn.Azonban van
egy kis különbség amire Pál apostol hívja fel figyelmet:
„Kerüljétek a paráznaságot!Minden bűn,amit elkövet az
ember,KÍVÜL VAN A TESTÉN,de aki paráználkodik,a saját
teste ellen vétkezik.”(1Kor.6,18).Azért amiért az önmeg-
tartóztatás területén nem tudtak győzedelmes életet élni
bukott el sok ismert lelki vezető-nagy kárt okozva az
evangélium ügyének.Igen,önmegtartóztatónak kell lennünk
az élet sok területén,de a szexuális területen nagyon is.
Nem hiába említette ezt Pál a kéjenc Félix előtti bizony-
ságtételében,aki amellett,hogy kicsapongó volt még nagyon
pénzéhes is volt.A Gábor által belinkelt kitűnő linkben
van többek között egy fontos figyelmeztetés:…NE JÁTSSZ
JÁTÉKOKAT!”Gyakran „játszogatunk”komoly dolgokkal,relati-
vizálunk,keverjük az almákat és a körtéket.A keresztyén
élet túl komoly,hogy játszadozzunk vele.Valaki egyszer
feltette a kérdést:”Mennyit ér neked a te hívői életed?!”
A hívői életnek kell,hogy legyen „súlya”mert egyébként
hiteltelen lesz a világi kereső ember előtt.
Jó neked,hogy számodra ezek a dolgok nem jelentenek nehéz-
séget,terhet.Vagyunk néhányan akiknek ez a dolog nem ilyen
egyszerű.No,lehet,hogy ez csak alkati kérdés…
Kedves Megadatott!
Neked címeztem. Lehet, nem volt szép így elsőre rádreccsenteni (így nekem is szól :)).
Nem szabad kiragadni egy-egy mondatot az Újszövetségből és csak abból a két idézetből élni.
János 1. levele nem arról szól, hogy milyen könnyűek az Isten parancsolatai. Például 1 Jn 1,8-10 azt írja:
„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.
Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.
Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő ígéje nincsen mi bennünk.”
A jézusi idézet előtti mondatot is meg kell vizsgálni:
„Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Na ja, aki szelíd és alázatos szívű, annak könnyű! ..De akar a fene szelíd és alázatos szívű lenni, gondolja bennünk a kisördög.
K26,
Köszi. 🙂
Spectator,
Na most már jobban értelek. De azért még nem teljesen.
„Igen,önmegtartóztatónak kell lennünk
az élet sok területén,de a szexuális területen nagyon is.”
Még mindig fura hogy miért pont a szexuális dolog szerinted olyan nagy gond. (Annyi fontosab terület van)
Írtad erre az 1 kor 6,18 igét. Pál ott arról beszél ne menjünk prostituálthoz. De most őszintén. Olyan nagy akaraterő szükséges ehhez? Szerintem a többség könnyen megállja ezt is. Egy szűk rétegnek lehet nehézséget okoz, de az nem lehet jelentős.
Megadatott,
Ne becsüld alá a test visszahúzó erejét!
Nem akarom a szexualitásra kihegyezni a dolgot,de az
általános tapasztalat szerint itt van ma legnagyobb
szükség az önmegtartóztatásra.A kórintusi igét azért
idéztem mert ott világosan megmutatja,hogy minden bűn
amit az ember elkövet a TESTÉN KÍVÜL van,kivéve a
paráznaságot.Persze,hogy nem látogatunk utcanőket.
Nem szabad összekeverned a nazireusokat és a farizeu-
sokat:ez két teljesen különböző fogalom.A nazireus
egy időre önkéntes fogadalmat tett,Istennek szentelte
magát,VÁLLALTA az önmegtartóztató életmódot a törvény
előírása szerint.Annyira „szigorú”amennyire azt a
törvény előírta a számára.A farizeusok számára a „szigor”
öncélú volt,megterhelték vele a környezetüket.Én inkább
szőrszálhasogatóknak hívnám őket.Végül is mi a baj a
„szigorral”?Nekem a legjobb tanáraim szigorúak voltak:
megköveteltek dolgokat.Úgy látom,hogy ebben a nagy
lazaságban elkelne egy kis szigor:nagy lett a rendetlen-
ség az evangéliumiak között.Nincsenek tekintélyek és
ez aláássa a gyülekezeti életet.Egyébként nem baj ha
van egy kis félelem a gyülekezeti tagokban:”Akik vétkez-
nek,azokat mindenki előtt fedd meg,hogy a többiekben is
félelem támadjon.”(1Tim.5,20).Kinek van ma ilyen tekin-
télye,hogy ilyen „szigorral”lépjen fel…?!
Kedves Megadatott!
Úgy látom, nagyon nem vagyunk egy hullámhosszon… Az, hogy valami nehéz, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember mindig nehéznek is érzi, vagy ne tudná örömmel tenni. Mivel a hívő élet a test öldökléséről szól, igenis vannak fájdalmas, kimerítő, vérverítékes harcai – ahogyan megvolt ez Krisztus életében is, elég csak a gecsemánei küzdelemre gondolni. Az önmegtartóztatás onnantól válik érdekessé, hogy valóban elkezdem gyakorolni és nem csak elméleteket gyártok, mi az, ami még beleférhet az életembe.
Mikor csak a bálványszobrokat tekinted idegen istennek, ignorálod az egyház történelme során az erre az igehelyre született magyarázatok zömét. Kálvin szerint az ember szíve bálványgyár. Bálvány minden, ami fontosabb az életemben Istennél, ami megrabolja az Ő helyét és dicsőségét a szívemben. És így bizony bekerülnek az előző hozzászólásomban említett dolgok a képbe.
Üdv
Péter
Szia Péter!
Igen tényleg nem vagyunk egy hullámhusszon. De ez nem gond.
Valahol jó is ez így. Ezért bocs, ha picit nyers voltam veled.
Viszont úgy tűnik Kálvinnal sem vagyok egy hullámhosszon. 🙂
Na mindegy is, de az a bálvány dolog szerintem tényleg szélsőséges.
A munka szeretete pl mindig erény volt a Bibliában és biztos abban az időben is voltak akik sokat dolgoztak, mégsem olvasok 1 esetet sem amikor az Úr ezért lesújtott volna. Kálvin helyében ezeken elgondolkodtam volna azért. Na de tényleg mindegy.
Nekem mindenestre nem jön be ez a bálványgyártás dolog, de izlés dolga.
Űdv,
M