Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Teológia

Aquinói Szent Tamás Krisztus helyettes bűnhődéséről

2018. december 16. | , | 0 Hozzászólások

A középkori teológia legjelentősebb alakja Augusztinusz után kétségkívül Aquinói Szent Tamás (1225-1274) volt, legalábbis a kereszténység nyugati felében. Nekünk, protestánsoknak, vannak problémáink azzal a teológiai építménnyel, amelyet Tamás a keresztény hittartalom és az arisztotelészi filozófia ötvözetéből állított össze, hiszen a reformáció a Tamás utáni skolasztika logikai útvesztőiből tért vissza a Szentírás egyszerűségéhez és belső rendszeréhez. Azonban Aquinói Szent Tamás egyik lelkes huszadik századi tanulmányozója éppen az az R. C. Sproul volt, akinél a mi korunkban nem sokan...

bővebben

A helyettes bűnhődés tana az egyházatyáknál – Hitvalló Maximosz

2018. december 14. | , | 0 Hozzászólások

Az egyházatyák sorát Hitvalló Maximosszal zárom, aki a Kr. u. 7. században végezte szolgálatát. Maximosz elsősorban arról ismert, hogy a Kalcedóni hitvallás fényében értelmezte Krisztus kettős természetét, és szembeszállt a monotheléták tanításával, akik Krisztusban csak egy akaratot láttak. Maximosznak a császár parancsára kitépették a nyelvét és levágták jobb kezét, hogy se beszélni, se írni ne tudjon, ezért nevezte őt az utókor Hitvallónak. Maximosz szerint Krisztus szenvedésének megváltó célja volt: „azért szenvedett a Megváltó, ’hogy egybegyűjtse az Isten szétszóródott gyermekeit’”...

bővebben

A helyettes bűnhődés tana az egyházatyáknál – Fulgentius

2018. december 12. | , | 0 Hozzászólások

Nemsokára a sorozat végéhez érünk, de még pár egyházatya következik. A Kr. u. 5. és 6. század fordulóján élt Ruspei (Szent) Fulgentius. Fabius Claudius Gordianus Fulgentius néven karthágói nemesi családban született, de amikor a Szentírás tanulmányozása és Augusztinusz hatására megtért, lemondott egész vagyonáról, és imádkozó szerzetesi életre szánta magát. Ezt csak részben sikerült megvalósítania, mert Kr. u. 507-ben Ruspe püspökévé nevezték ki. Ruspéból az ariánusokkal való vitái miatt a vandálok egy időre száműzetésbe kényszerítették, onnan visszatérve azonban folytathatta igehirdetői...

bővebben

Túszcsere Narniában: fizetség az ördögnek?

2018. december 10. | , , | 105 Hozzászólások

C. S. Lewis úgy írta meg a Narnia Krónikái c. mesesorozatát, hogy aki megszereti Aslant, ráismerjen Narnia urára a mi világunkban is. Lewis először Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. mesét adta közre, azt követte további hat, amely Narnia történetét a születéstől a mennyei ideában való újjáteremtésig meséli el. Aki olvasta a történeteket, nem csak Jézus Krisztusra ismer Aslanban, de a keresztény hit ezer más színét, szagát és ízét is felfedezi Narniában. A helyettes áldozat motívumát is, amely rögtön az első mesében a történet központi szála: egy túszcsere keretében Aslan a...

bővebben

A helyettes bűnhődés tana az egyházatyáknál – Nüsszai Gergely

2018. december 8. | , | 0 Hozzászólások

Az előző posztban említett Nüsszai Gergely a Kr. u. 4. század teológusa volt, de okkal hagytam őt ki, amikor a másik két kappadókiai egyházatya (Nagy Baszileiosz és Nazianzoszi Gergely) nézeteit mutattam be. Nüsszai Gergely ugyanis az a görög nyelvű egyházatya, akit G. Aulén Christus Victor c. művében a „váltságdíj-elmélet” legfontosabb képviselőjének nevez. Aulén szerint Nüsszai Gergely azt tanította, hogy Isten a Sátánnak fizetett váltságdíjat, amikor Krisztus meghalt a kereszten, és ez volt (Aulén szerint) a „klasszikus” nézet, amelyet aztán felváltott a nyugati teológiában a helyettes...

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK