Hogyan épül fel az evangéliumi egyházfelfogás? Mielőtt felsorolnám az alapvető építőköveit, szeretném tisztázni, hogy nem pusztán szabadegyházi ekkleziológiáról beszélek. Az alábbi egyházfelfogást magáénak érezheti minden evangéliumi keresztény, azok is, akik régi és nagy protestáns felekezetekben szolgálnak, mint amilyen a református, az evangélikus vagy az anglikán egyház. Az itt megfogalmazott alapegységekhez ők talán hozzátennének más építőkockákat is (pl. zsinatok, hitvallások, püspökök, felekezeti hagyományok szerepe), de az alapokkal lényegében egyetérthetnek. Azt hiszem, egyet is értenek.
1) Az evangéliumi ekkleziológia kiindulópontja Krisztus. Jézus Krisztus az abszolút viszonyítási pont. Ő a sarokkő (Ef 2,20). Az egyház Krisztusban születik meg és benne éli az életét. Az egyház Krisztus teste. Azok tartoznak az egyházhoz, akik Krisztushoz tartoznak. Jézus nem megalapította az egyházat, ahogy megalapítanak egy egyesületet, hanem megtestesítette azt. Az egyház Krisztusban van (Ef 2,15), őbenne illeszkedik egybe, és őbenne növekszik szent templommá (Ef 2,21). Jézus követőket hívott el, akik a benne való hit által és a vele való kapcsolatban válnak együtt egyházzá.
2) Az egyház az evangélium által jön létre. Az evangélium hirdetése és az evangéliumba vetett hit hozza létre az egyházat. Az evangélium által válnak a pogányok örököstársaivá a Krisztusban hívő zsidóknak (Ef 3,6). Az egyház és az evangélium között fennálló logikai sorrendben az evangélium van előbb. Ott van egyház, ahol az evangélium által emberek Krisztusban való hitre születnek újjá (Ef 2,1-22), és csak addig beszélhetünk valódi egyházról, amíg a tagjai nem tántorodnak el az evangélium reménységétől (Kol 1,21-23).
3) Az egyház az újjászületett hívők közössége. Mivel az egyház Krisztus teste, Krisztusban pedig azok vannak, akik az evangélium által Krisztusban való hitre születtek újjá (Ef 2,4-7), egyház ott van, ahol újjászületett hívők vannak. Az egyház elsősorban nem intézmény, hanem Jézus követőinek közössége. Az egyház hívő emberekből áll, nem szervezetekből és templomépületekből. Az egyház élő kövekből épülő lelki ház (1Pt 2,5).
4) Az egyház alapja az apostoli tanítás tekintélye. Jézus kiválasztott apostolokat, hogy feltámadásának tanúi és szavainak hűséges tolmácsolói legyenek. Krisztus a sarokkő, az apostolok pedig az egyház alapja (Ef 2,20). Az apostolok tanítását ma az apostoli tekintélyű iratok, vagyis az Újszövetség hordozza. Az egyház ezekre a dokumentumokra támaszkodik, tanítását az apostolok egyszer s mindenkorra átadott és az atyák által megőrzött tanítása határozza meg. Az egyház működésével kapcsolatos apostoli hagyományt az egyház magára nézve követendő mintának tekinti (1Kor 11,2; 2Thessz 2,15; 3,6).
5) Az egyház helyi gyülekezetekben létezik. Krisztus követői kezdetektől gyülekezetekben élték meg közös hitüket. Az apostolok gyülekezeteket plántáltak, és ezeknek a gyülekezeteknek az élére vezetőket választottak (pl. ApCsel 14,23). A gyülekezetek újjászületett hívőkből álltak: a gyülekezethez tartozás feltétele a hit és a keresztség volt (ApCsel 3,41), valamint a nyilvános hitvallásból következő alapvető életszentség (1Kor 5). Az egyház ma is gyülekezetekben létezik, ezért minden helyi gyülekezet Krisztus testének számít (1Kor 12). A gyülekezetek Krisztusnak és az apostoli tanításnak (az Újszövetségnek) vetik alá magukat.
Az evangéliumi egyházfelfogás ezekből az építőkövekből áll össze. Egyes evangéliumi gyülekezetek nagyobb felekezeti struktúrán belül működnek, más evangéliumi gyülekezetek szövetségbe tömörülnek egymással, de az evangéliumi ekkleziológia szempontjából ezek már másodlagos kérdések. Az evangéliumi keresztények számára fontosabb szempont az, hogy a közelben lévő másik gyülekezet újjászületett emberekből áll-e, és ragaszkodnak-e az apostoli tanításhoz (a Bibliához), mint az, hogy a gyülekezet éppen melyik felekezethez tartozik.
Az ökumenikus mozgalom szervezeti egységre törekvő szemléletével szemben az evangéliumi összefogás elsősorban a Krisztusban hívő egyének és a helyi gyülekezetek szintjén valósul meg. Nem a felekezetek közös formai deklarációira épül, hanem Krisztusra, az evangéliumra, az újjászületésre és az apostoli tanítás közösen elfogadott tekintélyére.
Egy újabb (régi) poszt, ami a „Krisztusban” való fókuszáltsága miatt gerjeszt mély örömet szívemben. A legfontosabb „pozíciómeghatározóm”.
Többször beírom a biblia.hu keresőjébe, és a találatokat olvasva ismételt megerősítést kapok arról a szellemi valóságról, ami az enyém is a Krisztusban.