A címben feltett kérdésre nagyon egyszerű a válaszom. Lesslie Newbiginnel egyetértve úgy gondolom, hogy a kereszténység igazsága nyilvános igazság. Nincs duplex veritas, vagy ahogy Szent Ágoston fogalmazott: minden igazság Isten igazsága. Ami persze rengeteg kínzó kérdést felvet, de számomra most ebből az a lényeg, hogy egy valóságban él hívő és nemhívő, ha más narratívákban értelmezik is azt, ezért a hívő ugyanúgy sokat gondolkodik a valóság közös metszeteiről, mint a nemhívő, ha a figyelme fókuszában egyébként (nagyon helyesen) az Isten országa is áll. Szóval számomra a kereszténység és a kultúra között nincs mély árok, inkább az egymással való viszonyukat próbálom jól érteni.

A Divinity blog kezdettől teológiáról, spiritualitásról, kultúráról szól (ott van a fejlécen is ez), és a három egymással való kapcsolatáról. A felsőfokú tanulmányaim is kezdettől ebbe az irányba mutattak, hiszen először angol nyelv és irodalom szakon végeztem, majd a következő diplomámat “Biblical Studies and Culture” területen szereztem, és csak utána szakosodtam exegetikai teológiára, majd Újszövetségre. Technikai értelemben előbb volt tehát szakterületem a kultúra, mint a teológia. Ezt elsősorban azoknak mondom, akik amiatt bírálnak, hogy teológusként miért nem maradok a kaptafánál, miért fogalmazok meg véleményt társadalmi-kulturális-civilizációs témákban is. Nos, a kaptafát valójában épp a teológiával egészítettem ki, nem fordítva.

Tehát a jövőben is fogok beszélni kultúráról (filozófiáról, művészetről, társadalomról, tudományról, adott esetben akár a politika elvi kérdéseiről is), csak ahogy eddig is, a hit nézőpontjába integrálva. Nem lesz mindig igazam, de az igazságra fogok törekedni, hívőként, teológusként, emberként.