Kevés olyan kérdés van, amely hevesebb vitákat generálna a tudomány világában, mint az értelmes tervezettség hipotézise. A kérdés megválaszolásának világnézeti következményeit tekintve ez nem is meglepő. Az viszont sokaknak meglepő lehet, hogy hány Nobel-díjjal kitüntetett tudós áll ki valamilyen formában amellett, hogy a tudomány a világ értelmes tervezettsége felé mutat, és hogy ezt a tudós tudósként is kimondhatja. Az alábbi lista huszonegy (plusz egy) Nobel-díjas tudós megnyilatkozásaiból szemezget – a teljesség igénye nélkül. Vannak ezek között olyanok, akik egyszerűen az univerzum vagy az élővilág teleologikus, szándék-vezérelt tervezettségéről beszélnek, mint amit a természet vizsgálata a tudós előtt feltár, és vannak olyanok is, akik kifejezetten az elmúlt évtizedekben felerősödött (és harcosabb darwinisták által gyakran áltudománynak bélyegzett) ID (Intelligent Design) elmélet érveinek tudományossága mellé is odaállnak, hiszen az ID éppen ezeket az intelligens okokat kutatja, összegzi és demonstrálja a természetben. Érdemes végigolvasni az egész listát, izgalmas nevekkel találkozunk benne.
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
ID
A tudomány szenvedélyei – válasz Sitku Tibornak
Sitku Tibor (Sytka) A színfalak mögötti Intelligens Tervezés című válaszcikkében (Az ID nem „kreacionizmus”, miért mondják sokan mégis annak? c. posztomra reagált) a feltételezett vallásos motivációt kéri számon az értelmes tervezettség (ID) paradigmán. Érdekes módon ezzel éppen azt a hibát követi el, amit a cikkemben szóvá tettem: összekeveri a tudós motivációját a tudományos kutatással. Ha a tudományos kutatás kritériuma a megfelelő világnézeti motiváció (vagy annak hiánya) lenne, ezer és ezer módon diszkvalifikálhatnánk tudományos projekteket, ahelyett, hogy magára a tudományra és az érvekre figyelnénk. Ha megnézzük, hogy többek közt mi motiválta mondjuk Darwint (személyes tragédiák miatt az istenhite megrendülése), mi motiválja Dawkinst (lehessen intellektuálisan megelégedett ateista), vagy mi motiválta Keplert, Newtont, Faradayt, Pasteurt, Maxwellt és Planckot (a teremtésben Isten gondolatainak felfedezése), ugye, a motiváció alapján nem is olyan egyértelmű, hogy akkor most ki végez valódi tudományos kutatást. Pontosabban teljesen egyértelmű: mindegyikük. Mert a motiváció egy dolog, a kutatás egy másik.
Az ID nem „kreacionizmus”, miért mondják sokan mégis annak?
Vannak makacsul megtapadt nyelvi tévedések, mint amikor valaki szaláminak nevez minden felvágottat, málnának minden üdítőt, vagy amikor újságírók az angol evangelical szót rendre hibásan evangélikusnak fordítják. Ilyen az is, amikor úgymond jól értesült hívők – a harcos darwinisták taktikáját követve – kreacionizmusnak nevezik az ID (Intelligent Design) tudományos hipotézisét. Akik átveszik ezt a rossz szokást, több elemi hibát is vétenek. Ezek közül az egyik legnyilvánvalóbb az, hogy a hipotézist és azok képviselőit (beleértve egyébként magasan jegyzett tudósokat – biológusokat, biokémikusokat, paleontológusokat, fizikusokat, kozmológusokat, tudományfilozófusokat –, akár Nobel-díjjal kitüntetetteket is, mert olyanok is vannak köztük) nem saját önértelmezésük alapján, hanem a legbefolyásosabb és leghangosabb kritikusok retorikai taktikája szerint nevezik el. Márpedig az ID önértelmezése szerint nem kreacionizmus, és ennek a különbségtételnek legalább három fő oka van, amelyek mindegyike lényeges.
„Evolvare necesse est”, avagy a naturalizmus abroncsa az evolúcióbiológián
Evolúcióbiológusok jelentős része (olyanok, mint Denis Noble, a rendszerbiológia atyja, James Shapiro, a Chicagói Egyetem kutatója, vagy Gerd Müller, a Bécsi Egyetem biológusa) ma már elveti a tankönyvekben szereplő neodarwinista modern szintézist, vagyis azt az elméletet, hogy a fejlődést a mutáció és szelekció (meg a genetikai sodródás) graduális mechanizmusa mozgatta, mert szerintük a bizonyítékok ezt nem támasztják alá, sőt, határozottan cáfolják. Szerintük az élővilág kifejlődésekor egészen más mechanizmusok működhettek, mert a mutáció, szelekció és drift elégtelenek az élet komplex...
Új könyv az Intelligent Design mellett – 3 Nobel-díjas tudós ajánlásával
Még mindig nem ritka, hogy harcosabb darwinisták az Intelligent Design tudományos paradigmáját, amely mögött szakmájukban elismert, kiváló tudósok állnak, „áltudománynak”, „frakkba öltözött kreacionizmusnak”, „vallási propagandának” nevezik. Ez nyilvánvaló nyelvi játszma (l. Shala Barczeswa: Conceptualizing Evolution Education: A Corpus-Based Analysis of US Press Discourse. Cambridge Scholars Publishing, 2017), a módszertani naturalizmust az eredettudományokban is dogmaként kezelők közül azonban sokan nyúlnak ehhez a retorikai eszközhöz, ha az ID érveivel nem akarnak foglalkozni. Hogy miért...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK